151271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hidrogén és éghető hidrogéntartalmú gázok és gőzök levegőbeni jelenlétének megállapítására

151271 9 Az égéstermékek víztartalma viszont kb. a vizsgált levegőben levő hidrogén és éghető hidrogéntartalmú gázok és gőzök mennyiségének felel meg. Ha a vizsgált levegő mentes éghető, hidrogéntartalmú alkotóktól, az —E2— elektródapár az —RC— fűtőellenállástól felmelegített száraz levegővel érintkezik, mely az —SP— hézagban fekvő —TR— vízcseppeket elpárologtatja, ezáltal az elektródák közti elektromos vezetőképességet az eredeti kiinduló értékre állítja vissza. A 9. ábra szerinti kiviteli példánál 'egy —C— égési csőhöz csatlakozó —S2— csőben két vagy több —E2— elektródapár van egymás mögött elrendezve, ahol az —E2— elektródapárok —I— szigetelőlapjai vagy párhuzamosak az —E2— cső hosszirányához, vagy keresztbe állnak. Ezen elrendezés az égéstermék víztartalmának jobb és erősebb kimutatását teszi lehetővé. Ha ugyanis az égéstermék csekély víztartalmú, csak a második, azaz a távolabb fekvő —E2— elektródapáron csapódik le, ahol alacsonyabb az égéstermék hőfoka. Ezzel szemben, ha az égéstermék víztartalma nagyon magas, már az első elektródapáron lecsapódik, jóllehet, ott magasabb az égéstermék hőfoka. Minden —E2— elektródapár megfelel tehát az égéstermék egy meghatározott víztartalom fokozatának, és mindegyikkel egy külön nem ábrázolt mérőberendezés, vagy egyetlen mérőfokozatokat tartalmazó közös műszer kapcsolható össze. Egy hasonló alkalmazási mód az égéstermékek víztartalmának növekedésével az —E2— elektródapár egy további felhasználása hosszirányában kiképzett —E2— elektródapár a 8., 11. és 12. ábrák szerint. A 9. ábra szerinti kiviteli példánál az —E2— elektródapárokat az —S2— csődarabba erősítve nagyon gyorsan és egyszerűen lehet a —C— égési csőhöz erősíteni vagy lecserélni. A 11—16. ábrákon ábrázolt kiviteli példák az 5. ábra szerinti —E2— elektródapárok alkalmazására vonatkoznak a 3. ábra szerinti készülékbe. Ez esetben mindkét —C—•, —Cl— cső —SÍ—•, —S2— meghosszabbításában el van helyezve egy —E2—, —E3— elektródapár. Mindkét —E2—, —E3— elektródapár az 5. ábra elve alapján van kiképezve és az —A—•, —G—, —I— vezetékekkel egy —B— elektromos hídhoz kapcsolva a 3. ábra szerint. A 11. és 14. ábrák szerinti kiviteli formánál az —E2—, —E3— elektródák a szigetelőanyagból (pl. üveg vagy hasonló) készült —SÍ—, —S3— csövek belső falára vannak kialakítva és pl. elektromosan vezető anyagból készült bevonatból állnak. Mindegyik —SÍ—, —-S3— csőben célszerűen két —E2—, —-ÍE3— elektródapár van kialakítva a szembenfekvő oldalsó csőfalakon, mint ez a 14. ábrából kitűnik. A 12. és 15. ábrák szerinti kiviteli formánál viszont mindegyik —SÍ—, —S3— csőben egy közbenső hosszirányú —I— szigetelőlap van, melynek mindkét oldala el van látva —E2—, 10 —E3— elektródapárral, ahogy a 15. ábra mutatja. Az elrendezés megfelel a 8. és 10. ábrák szerinti kiviteli példáknak. Végül a 13. és 16. ábrákon egy olyan kivi-5 teli példát ábrázolunk, melynél a —C— égési cső és a —Cl— egyszerű fűtőcső —SÍ—, —S3— meghosszabbításaiban egy-egy merőleges, valamivel kisebb méretű —1— szigetelőlap van elhelyezve, melyeknek befelé néző 10 oldalán van az

—E2—, —E3— elektródapár. A találmány szerint kiképzett készülékek rendkívül nagy érzékenységűek és különösen kisméretű szerkezeteknek alakíthatók ki. A 7—16. ábrákon bemutatott kiviteli példák kb. 15 a természetes nagyságukban vannak ábrázolva. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hidrogén vagy éghető hidrogén-20 tartalmú gázok vagy gőzök légköri levegőbeni jelenlétének kimutatására, vagy más gázvizsgálatokra, melynél a vizsgálandó levegőt egy égési csövön, egy izzó elektromos ellenálláson és egy oxidáció katalizátoron át vezetjük úgy, 25 hogy a hidrogén és az éghető hidrogéntartalmú alkotók víz képződése közben elégnek, azzal jellemezve, hogy az égéstermékek víztartalmát arra használjuk fel, hogy legalább két elektróda (—E—, —E2—) közti elektromos vezető-30 képességet befolyásoljuk, melyek ezen elektromos vezetőképesség mérésére alkalmas mérőműszerrel (L, B) vannak összekapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az égéstermékek egy porózus 35 higroszkópikus massza (O) fölött (vagy keresztül) áramolnak, mely massza elektromos vezetőképességét a nedvességtartalmától függően változtatja, és mely masszában elektródák (E) vannak beágyazva. 40 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az égéstermékek legalább két elektróda (E2) fölött (vagy között) áramlanak, mely elektródák egy keskeny légréssel (SP) vannak elválasztva egymástól oly módon, hogy 45 az égéstermékből lecsapódó vízcseppek (TR) ezen réseken vezető áthidalásokat képezhetnek. 4. Az 1—^3. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az égéstermék által befolyásolt elektródák (E, E2) közti elektromos 50 vezetőképességet összehasonlítjuk olyan másik elektródák (El, E3) közti elektromos vezetőképességgel, mely elektródák között a hasonló hőfokra felmelegített, de elégetlen hidrogént vagy hidrogéntartalmú alkotót tartalmazó gáz 55 áramlik. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az égési csőből (C) kilépő égéstermékek még forró állapotban áramlanak át a porózus higroszkópikus massza (O) 60 fölött (vagy keresztül), vagy az elektródák (E2) közti rés (SP) fölött (vagy keresztül) oly módon, hogy a higroszkópikus massza nedvességtartalma, ill. az elektródáik közti rés átívelési foka megfelel az égéstermékek víztartalmának 65 még ezek csökkenése esetén is. 5