151268. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű gyengeáramú törpejelfogó

5 151268 6 ványelőírás szerinti érintkező erő közel felére való csökkentéssel tudták csak elérni, addig a találmány szerinti jelfogó az érintkezési erő és érintkezési biztonság szempontjából a normál nagy jelfogókra előírt szabványokat követi. A találmány szerinti jelfogó további nagy előnye az is, hogy a jelfogó burájának felerősítése nem igényel külön alkatrészt és helytöbbletet, hanem szorosan rásimul a jelfogóra és iszerves tartozéka a jelfogó belső konstrukciójának. A találmány szerinti jelfogó egyik lehetséges kiviteli alakját a rajzon mutatjuk be, ahol az 1. sz. ábrán a mágneses tér kialakítását mutatjuk be vázlatosan oldalnézetben, míg a 2. ábrán a hajlított lemezrugó perspektivikus képét ábrázolja, a 3. ábrán a horgony felerősítését mutatja be lemezrugó segítségével ugyancsak perspektivikus ábrázolásban, míg a 4. ábra a bura rögzítésére szokásosan használt rugóstányér vázlatos elölnézeti képét mutatja be metszetben, az 5. ábra a találmány szerinti jelfogó burájának vázlatos képét ábrázolja perspektivikus ábrázolásban, és végül a 6. ábra a csévetest perspektivikus képét mutatja. A mágneses kört 4 horgony és 3 vasmagból kialakítva az 1. ábra alapján mutatjuk be. Itt a 4 horgony 1 alsó légrés körül fordul el, míg a 2 felső légrés hasznos légrés. Az 1 légrésnél a 4 horgony és a 3 vasmag szembenéző felületei viszonylag nagyok, ami a mágneses reluktancia nagymértékű csökkentését eredményezi. A 4 horgony szélesítését a 2 hasznos légrés helyén mágneses szempontból az indokolja, hogy növeli a 3 vasmaggal szembenálló 4 horgony felületét és ezzel kifelé kevésbé szóródnak az erővonalak a széles 4 horgony felületének mágneses árnyékolása miatt. A széles horgonyfelület egyben lehetőséget ad a rugómozgató szerelvények felerősítésére. Az (1, 2) légrések között szintén széles a horgony felülete, de ez is hasznos, mert egyrészt a szórt fluxus révén hozzájárul a mágneses húzóerő növekedéséhez, másrészt a jelfogó mágneses árnyékolását fokozza. ! A 4 horgonyt a 2. ábrán látható hajlított lemezből készült 5 rugó rögzíti a 3. ábrán látható módon. A 4 horgony alsó oldalán a 22 horony van. Előbbivel azonos méretű 33 horony található 3 vasmag oldalán is. A horgonyrögzítő 5 rugó két 6 szára illeszkedik a hornyokba, ezáltal felfűzve a vasmagot és a horgonyt. A szárak végén kiugró 7 vállak a vasmag 8 felületébe kapaszkodnak, miközben lapjukkal rugalmasan ráfeszülnek a rugócsomagot tartó 9 alátétlemez két oldalára. Az 5 rugó rugalmassága következtében megfeszült 6 szárak két oldalt megakadályozzák azt, hogy a horgony a saját síkjában a vasmag tengelyére merőlegesen elmozdulhasson. A tengelyirányban történő elmozdulást a hornyokat felfűző 5 rugó akadályozza meg. Az 5 rugó 55 középső szakasza meg van hajlítva, és így rugalmasan szorítja a 4 horgonyt a 3 vasmaghoz, ezzel együtt lehetővé teszi a 4 horgony 5 tengely körüli elfordulását is. A hajlított & rugóval való horgonyrögzítés \ szerelése igen egyszerű. A két 6 szár ugyanis | rugalmasságánál fogva könnyen enged a 22, ! 33 hornyok mélységének megfelelő viszonylag ' 10 kicsiny széthúzásnak. A széthúzott 5 rugót rátoljuk a 4 horgony, ilk a 3 vasmag együttesére és megfelelő mélységbe tolva a 6 szárak beugranak a 22, 33 hornyokba, a 6 szárak végén levő 7 vállak pedig beakadnak a 3 vas-15 mag falába. Ezzel a 4 horgony és a 3 vasmag összeszerelése megtörtént. A szétszerelés ugyanilyen egyszerű: a 4 horgonyt oldalirányba toljuk, amelynek hatására a kérdéses oldalon a lemezrugó 7 válla elhagyja a 3 vasmag 20 hátsó falát, a 4 horonyból a 6 szár kiugrik és a vasmagfalhoz simul. Ezután megnyomva a másik oldali 6 szárat is, a 7 vállak ott is felszabadulnak. Ezután a 4 horgony a 3 vasmag felületére merőlegesen lehúzható, 5 rugós-25 tói együtt. A jelfogók buráinak általánosan szokásos felerősítését a 4. ábra mutatja, ahol 10 burát 11 rugós tányér fogja meg. Ezzel szemben a 30 találmány szerinti jelfogó burájának rajzát az 5 ábra mutatja be. Ezen belül kétoldalt középen 12 vezetőlécek húzódnak végig. A 9 alátétlemez oldalai mentén a kijjebb álló vasmag és a rugócsomag között a jelfogó két oldalán 35 egy horonyszerű mélyedés alakul ki. Ugyanilyen horony látható a 6. ábrán a cséve oldallapjának 14 kivágásával jelzett helyen a jelfogó légrés felőli oldalán. Ez a 14 kivágás biztosítja, hogy a bura féltolásának kezdetén! már ve-40 zetve legyen, később pedig, hogy a jelfogó tengelye a burához képest ne forduljon el és így ne akadályozza az érintkezők működését. A tengelyirányú buraelmozdulást alsó rés gátolja (3. ábra 9 rés), amelyre a horgonyrög-45 zítő 5 rugó 7 válla is felfekszik. E 9 résbe becsúszó 12 vezetőléc rugalmasan szorul. A rugalmasságot egyrészt a burafal rugalmassága biztosítja, másrészről az 5 rugó kismértékű deformációja. Az éles lemezrugószélek a 56 bura súrlódásos rögzítését segítik elő. A bura ezzel a megoldással a jelfogó konstrukció szerves részévé válik, mert rugalmasan rászorulva a horonyrögzítő 6 rugó két 7 vállára biztosítja azt, hogy a horonyrögzítő 5 55 rugó a hornyokból nagyobb oldalirányú erőhatás esetén sem ugorhat ki. Lényegében tehát a bura ráhúzáskor a horgonyrögzítő 5 rugó helytálló rögzítését biztosítja, a bura lehúzása után azonban szerelési szempontból helytálló 60 rögzítőelem nélküli, rugalmas kapcsolásként viselkedik. A bura és horonyrögzítő 5 rugó szerves együttese tehát egyesíti önmagában a helytálló horgonyrögzítést és a rugalmas horgonyrögzítés összes előnyeit mindennemű 65 hátrány nélkül. 3