151264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés darabos salak előállítására

151264 9 10 folyatunk ki és mindegyik ilyen hűtésnél csak annyi vizet engedünk a salakréteg felületére, hogy a réteget befedje és az azon maradó víz elgőzölöghessen a következő vízmennyiség ki-5 bocsátásáig (1962. február 2i2-iki elsőbbség). említett törmelékfaltól meghatározott távolságban vannak, és így a megolvasztott salakmennyiség kiterjedését meghatározzák az alapzaton, amikor a törmelékfalat szétromboljuk, mire azután a kenő- vagy szétterítő lemezt hosszirányban mozgatjuk és ezzel a törmeléket a megolvasztott és szétterítés alatt álló salakkal bensőén keverjük, valamint hűtjük, még mielőtt a lemez hosszirányú mozgása közben érintkezésbe kerülne a meghosszabbított alakú salaktömeggel a fenék fölött, hogy ily módon szétromboljuk a törméléktarajt vagy tarajokat, miáltal salakréteget létesítünk (1963. február 214ki elsőbbség). 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a keresztirányban elhelyezett lemezt utánengedő érintkezésbe hozzuk a törmelékből létesített alapzaton vagy fenéken oly módon, hogy a lemez végig csúszik a törmelékréteg szabálytalanságain és szétdörzsöli a törmelékdarabokat, amelyek ily módon a salakba hatolnak és annak lehűlését gyorsítják (1962. április 13niki elsőbbség). 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a törmelék finomszemcséjű, kemény és lényegileg tömör salakdarabokból áll (1962. február 22-iki elsőbbség). 7. A 3—fi. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a lemeznek csak egyik felületét érintkeztetjük a megolvasztott salakkal, amikor az a salakot szétteríti, miáltal ezt a lemezt megvédjük a hárányos hőhatásoktól (1962. február 22-iki elsőbbség). 8. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a salakréteget lehűtjük oly módon, hogy az nyugalomban levő olvasztott réteget alkosson a tetején levő és megszilárdult salakból álló kéreggel, mire vizet fecskendezünk, de kizárólag csak a kéreg szabad felületére, miáltal azt lehűtjük és az alatta levő salakot fokozatosan megszilárdítjuk a réteg teljes vastagságában olyképp, hogy hővezetést létesítünk a fokozatosan vastagodó kérgen át örvénylő mozgások létesítése nélkül, vagyis a rétegben a habsalak keletkezését elkerüljük és lehetővé tesszük belső feszültségek keletkezését, amelyek a fokozatos hűtés eredményeképp keletkeznek, lehetővé teszik továbbá a szilárduló réteg repadezését és ily módon kemény, lényegileg tömör darabokból álló és mozaikszerűen összerakott réteget létesítünk (1962. február 22-iki elsőbbség). 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a vizet a réteg felső részén alkalmazzuk, de szakaszosan, tehát időnként kisebb vízmennyiségeket 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy acélolvasztó kemence salakját kezeljük és a víz fölös mennyiségét, amely hajlamos arra, hogy a tartály fenekén gyűljön össze a hűtési művelet ideje alatt, a tartályfenékről elvezetjük (1962. február 22-iki elsőbbség). 11. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a megolvasztott salak acélolvasztó kemencéből jut a tartályba (1962. február 22-iki elsőbbség). 12. Lényegileg tömör és kemény darabokból álló, olvasztott salakból készített darabos salak előállítására alkalmas berendezés, melynek jellemzője a megolvasztott salaktömeghez képest mozgatható tartó, egy alapzat a salak felvételére és egy lemez az említett tartón, amely alkalmas a salakkal való érintkezésre és annak szétterítésére az alapzaton a tartó mozgásakor (1962. február 22-iki elsőbbség). 13. A 12. igénypont szerinti tartály 'kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a tartály fent nyitott és nedvességtől mentes, hosszúkás alakú és egyik végén a beöntött megolvasztott salakmennyiség felvételére alkalmas, a tartó ennek hosszirányában mozgatható és a keresztirányú lemez a tartó révén olyképp hozható érint• kezesbe a megolvasztott salakkal, hogy azt elteríti a tartály fenekén és azon réteget alkot (1962. február 22-iki elsőbbség). 14. A 13. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a tartályt keresztirányú, szétrombolható törmelékfalak részekre osztják és az egyik rész a megolvasztott salakmennyiséget veszi fel, a másik rész pedig a szétterítésre alkalmas (1962. április 13-iki elsőbbség). 15. A 14. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy egy vagy több szétrombolható törmeléktaréj van rajta és ezek a tartály fenekén helyezkednek el a törmelékfaltól meghatározott távolságban, hogy határolják a salak folyását e fal szétrombolása után (1963. február 21-iki elsőbbség). 16. a 14. vagy 15. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a tartály fenekének a szétterítésre alkalmas része törmelékből van (1962. február 22-iki elsőbbség). 17. A 13—16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a törmelék lényegileg tömör és kemény 15 20 25 30 35 40 4a 50 55 60 5