151260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxadiazolszármazékok előállítására
151260 vagy szerves savval képezett sóikon keresztül dolgozhatjuk fel előnyösen. Eljárásunkkal előállított vegyületek a gyógyászatban alkalmazhatók, például mint aspecifikus görcsoldó, ill. köhögéscsillapítószerek 5 (lásd 1 097 998 sz. német szab.). Eljárásunk további részleteit a példák tartalmazzák. Példák: 10 1. 4,80 g /'/-difenilpropionil-amidoximot 0,92 g fémnátriumból készített nátriumalkoholáttal és 3,82 g /?-morfolino-propionsav-észterrel forralunk 50 ml vízmentes etanolban, 8 órán ke- 15 resztül. Az alkohol desztillációja után 6,51 g anyag marad vissza, melyből benzol-benzin elegyéből történő kristályosítással 1,53 g változatlan amidoxim nyerhető vissza. Az anyalúg bepárlásával 4,31 g vörös színű olaj marad 20 vissza. Sósavas alkohollal nyerjük kristályos állapotban a sósavas sót, mely abszolút alkoholból kristályosítható. A termék 2,86 g 3,(ß,ß-difeniletil)-5-^-morfalinoetil)-l,2,4-oxadiazol-hidroklorid, mely 171 C°-on olvad. Analízis: 25 No/0 = 10,48 (számított: 10,51). 2. 6,8 g benzamidoximot 18,7 g ß-morfolinopropionsavészterrel 1,15 g fémnátriumból készített nátriumetilát jelenlétében 100 ml absz. etilalkoholban 8 órán át forralunk. Az 1. pél- 30 dában leírt feldolgozás szerint a benzolos oldat bepárlásával 10,55 g maradékhoz jutunk, melyből abszolút etilalkoholos sósavval 10,32 g 3-fenil-5-(/'-morfolinoetil)-l,2,4-oxadiazol hidroklorid választható le. Olvadáspontja: 202 C°. 35 (Az 1097 998 sz. német szabadalom szerint 190—192 C°. Analízis: C%. = 56,97; H% = 6,11; Clo/0 = 11,99; (számított: C% = 56,85; H% = 6,13; Clo/o = 12,00.) 3. 6,8 g benzamidDximot 17,1 g ß-pirrolidino- 40 -propionsavészterrel 1,15 g fémnátriumból nyert nátriumetilát jelenlétében 100 ml abszolút etilalkoholban 9 órán át forralunk. Az 1. példában leírt feldolgozás után nyert benzolos bepárlás maradékának súlya: 10,82 g. Sósavas abszolút 45 alkohollal 8,88 g 185 C°-on olvadó 3-fenil-5--^-pirrolidmo-etil)-l,2,4~oxadiazol-hidrokloridot választunk le. (Az 1 097 998 EZ. német szabadalom szerint ezen anyag 166—168 C-on olvad). Analízis: C3% = 12,73; (számított: Cl% = 12,67); 50 4. 6,8 g benzamidoximot 17,3 g A-dietilamino-propionsav-etilészterrel 1,15 g fémnátriumból készített nátriumetilát jelenlétében 100 ml abszolút etilalkoholban forralunk. A szokásos feldolgozás után 11,65 g benzolos bepárlási mára- 55 dékhoz jutunk, melyből sósavas sóként 3-fenil-5-(^-dietilaminoetil)-l ,2,4-oxadiazol hidrokloridot nyerünk, mely 162 C°-on olvad. Analízis: Co/o = 59,65; H% = 7,22; (számított: C% = = 59,67; Ho/o = 7,15). •5. 0,23 g fémnátriumból 10 ml abszolút etilalkohollal nátriumalkoholát oldatot képezünk, melyhez 2,40 g iV-difenil-propionilamidoximot és 2,72 g metilbenzoátot adunk 15 ml abszolút etilalkoholban oldva. 6 órán át vízfürdőn forraljuk a csapadékos oldatot. 50 ml vizet adunk hozzá; a csapadék egy része feloldódik. A vizes alkoholban nem oldódó csapadékot szűrjük; 2,40 g 3-(^-difeniletil)^5-fenil-l,2,4-oxadiazolt nyerünk, mely 109 C°-on olvad és 96%-os etilalkoholból átkristályosítva olvadáspontja 113 C-ra emelkedik. Analízis: C% = 81,20; H% = 5,62; (számított: C% = 80,96; H% = = 5,56). 6. 2,30 g fémnátriumot 50 ml abszolút etilalkoholban oldunk és 150 ml abszolút etilalkoholban oldva 21,0 g 3,4-dimetoxifenilacetamidoximot és 23,60 g dietilkarbonátot adunk hozzá. 8 órán át forraljuk a reakcióelegyet. Az alkoholt ledesztilláljuk és a maradékot 450 ml vízben oldjuk; az oldatot megsavanyítva 16,92 g 3-(3,4-dimetoxi - benzil) - 54údroxi - 1,2,4-oxadiazol válik ki, melynek olvadáspontja 157 C°, etilalkoholos átkristályosítás után. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I képletű 1,2,4-oxadiazol-származékok előállítására amidoximok és savszármazékok reagáltatásával, amelyre jellemző, hogy a II képletű amidoximokat a III képletű észterekkel reagáltatunk alkálialkoholát vagy földalkálialkoholát jelenlétében, mely képletekben A és B jelentése egyforma vagy különböző, hidrogén, hidroxil, vagy szerves gyök. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a reakcióhoz 0,1—2,0 mól, előnyösen 1 mól alkálialkoholátot alkalmazunk, az amidoximra számítva. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a III. képletű észterből 0,1—1*5 mól felesleget alkalmazunk az amidoximra számítva. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a reakciót alkoholok jelenlétében végezzük el, előnyösen 30—120 C° hőmérsékleten. 5. Az 1—4. igénypontok iszerinti eljárás változata, amelyre jellemző, hogy azokban a vegyületekben, melyekben A és/vagy B jelentése bázikus jellegű, a vegyületek savakkal képezett sóit állítjuk elő. 1 db rajz Figyelembe vett nyomtatványok: Chem. Abs. 1920—62, Chem. Rev. 1962. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 642760 Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—23. 2
