151255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-acil-difenil-propilaminszármazékok előállítására

151255 3 '4 alkilhalogenideket, előnyösen a jodidokat vagy a bromidokat, dialkilszulfátokat, dialkilszulfitokat, ill. tríalkil-foszfátokat, arilszulfonsavésztereket alkalmazhatunk, vizes és/vagy alko-5 holos közegben. A reakciót előnyösen savmegkötőszer jelenlétében, pl. alkálihidroxid, alkálikarbonát, alkálihidrokarbonát adagolásával végezzük el, 0—100 C° közötti hőmérsékleten oly módon, hogy a művelet végén a hőmérsékletet 10 további 20—30 C°-kal emeljük. Kitermelés szempontjából előnyös, ha alkilezőszerként etiljodidot, dietilszulfátot, vagy tri etilfoszfátot alkalmazunk és az alkilezést 4u—70 C°-on végezzük el. 15 A reakcióelegy feldolgozása előtt az alkilezőszer feleslegét lúggal megbontjuk, majd a reakcióterméket a szubsztituensektől függően lehűtéssel kristályosítjuk vagy szerves oldószerbe való átoldás után bepárlással nyerjük 20 ki. Erre a célra benzolt, étert, etilacetátot, vagy más, vízzel nem elegyedő oldószert alkalmazunk. A találmányunk szerint előállított származékok ásványi savakkal vagy szerves savakkal 25 sókká alakíthatók, ill. meglúgosítva a sókból a szabad bázisok felszabadíthatók. így előállíthatók a vegyületek ásványi savakkal, pl. halogénhidrogénsavakkal, kénsavval, foszforsavval képezett sói. 30 Eljárásunk további részleteit a példák tartalmazzák. hőmérsékleten metilalkohollal vagy vizes metilalkohollal kezeljük. Az anyag további tisztítása butilalkoholos átkristályosítással történhet. A nitrálási művelet előnyösen végezhető el oly módon is, hogy az N-acil-y,y-difenilpropilamint jégecetben oldjuk, majd koncentrált kénsav és 1,40—1,43 fajsúlyú koncentrált salétromsav elegyét csepegtetjük hozzá. Eljárhatunk úgy is, hogy a tömény kénsav egy részét előzetesen az N-acil-y,y-difenílpropilamin jégecetes oldatához adjuk. A felhasznált jégecet mennyisége a bevitt acilamid 1—5-szöröse. 1 mól acilamidra 4—8 mól salétromsav és 13— 20 mól kénsav alkalmazása is célravezetőnek bizonyult. Eljárásunk c) módszerével az acilezett y,y-bisz-(4-nitrofenil)-propilamin nitro csoportjai primer aminná redukálhatok. A redukció előnyös foganatosítási módja a semleges (pH = = 6—8) kémhatású elegyben történő katalitikus hidrogénezés. Katalizátorként 0,1—1% platinát, Raney-nikkelt vagy palládiumot használhatunk, az utóbbit hordozóra vive (csontszén, báriumszulfát). A redukciót szerves oldószerben hajtjuk végre. Oldószerként alkalmazhatunk alkoholokat, etilacetátot, tetrahidrc' furánt, dioxánt, jégecetet. A reakció hőmérséklete előnyösen 30—80 C°. A katalitikus hidrogénezést atmoszférikus nyomáson vagy 15 atmoszféráig terjedő túlnyomás alkalmazásával végezhetjük el. A reakcióelegy feldolgozása a szokásos utat követi. A katalizátor leszűrése után nyert oldatot bepároljuk és a maradékot kristályosítjuk. Az N-acetil-y,y-bisz-(4-aminofenil)-propilamin kristályosítására metilalkoholt vagy etilacetátot találtunk alkalmasnak. Találmányunk d) eljárásának foganatosításakor az acilezést szerves savszármazékokkal való reagáltatás útján valósíthatjuk meg. Acilezőszerként alkalmazhatunk savhalogenideket, észtereket, savazidokat, vagy savanhidrideket. Az acilezési reakcióhoz alkalmazott reakciókörülményeket az acilezőszertől függően választhatjuk meg. Igen előnyös a savanhidriddel (pl. ecetsavanhidriddel) történő acilezés 10—140 C° közötti hőmérsékleten. A reakciót oldószer nélkül, vagy inert oldószerben, pl. benzol jelenlétében valósíthatjuk meg. A reakció befejezése után az alkalmazott oldószert lehajtjuk, vagy ezt megelőzően vizes lúggal savmentesítjük a reakcióelegyet. Savklorid alkalmazásakor célszerűen savmegkötő anyag jelenlétében, pl. szerves bázisokkal, mint piridin, tri etilamin, vagy pedig vizes lúggal dolgozhatunk. A reakcióelegyet az acilezés befejezése után híg savba vagy vízre öntjük. A termék átkristályosítással tisztítható. A fenti módszerrel előállított származékok közül a benzoil- és acetilszármazékok a legjelentősebbek a további származékok előállítása szempontjából. Találmányunk e) eljárásának foganatosításakor az alkilezést önmagában ismert alkilező módszerekkel végezhetjük el. Alkilezőszerként Példák: 1. 31,13 g y,y-difenilpropilamint és 15,5 ml ecetsavanhidridet vízfürdőn V2 órán át melegítünk. A reakcióelegyet 300 ml desztillált vízbe öntjük és a terméket szűréssel különítjük el. Súlya 35,55 g. Benzol-benzin azonos térfogatú elegyéből átkristályosítjuk. 31,85 g N-acetil-y.y-difenilpropilamint nyerünk. Op.: 104 C°. Analízis: C% = 80,49; H% = 7,48 (Számított: C% = 80,57; H% = 7,56) Analízis: C»/0

= 59,45; H% = 4,70; N% = 12,26, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2. 63,67 g N-acetil-y,y-difenil-propilamint 78 ml jég ecetben oldunk. Keverés és jeges hűtés közben 130 ml cc kénsavat csepegtetünk be 50 a reakcióelegybe, majd 0—5 C° közötti hőmérsékleten 4 óra alatt 38 ml cc salétromsav (fs = 1,42) és 19 ml cc kénsav elegyét csepegtetjük a kevert elegyhez. További IV2 órás keverés után 1 kg tört jégre öntjük a reakció-55 elegyet. A nem teljesen szilárd reakciótermékről a vizes savas oldatot leszűrjük és a nedves reakcióterméket 150 ml metilalkohollal fedjük. A termék állás közben kristályosodik, súlya 81,13 g. Op.: 140—143 C°. 260 ml butilalkohol-60 ból átkristályosítható. Az így nyert termék 53,78 g N-acetil - y,y-bisz-(4-nitrofenil) - propilamin. Op.: 159 C. 2