151253. lajstromszámú szabadalom • Sokrugós elektromágneses jelfogó
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. XII. 22. (BU—278) Közzététel napja: 1963. X. 23. Megjelent: 1965. V. 01. Feltaláló: Orbán Sándor mérnök, Budapest 151253 •Szabadalmi osztály: 21 a3 16—80 Nemzetközi osztály: H 01 h Decimái osztályozás: Tulajdonos: Budarvox, Budapesti Híradástechnikai Vállalat, Budapest Sokrugós elektromágneses jelfogó i A találmány tárgya sokrugós elektromágneses jelfogó, elsősorban híradástechnikai alkalmazásra, amelynek érintkező rugó rendszere a különféle kapcsolási kombinációk létesítésénél nagyfokú rugalmasságot biztosít, s emellett 5 szerkezetileg egyszerű, kevés számú alkatrészszel olcsó gyártást tesz lehetővé. A híradástechnikai berendezések, ezek közül elsősorban a telefonközpontok fejlődése során háttérbe szorultak* a gépekkel kombinált jel- 10 fogós kapcsoló áramkörök és helyettük a túlnyomórészt jelfogós kapcsolású központok kifejlesztése került előtérbe. E fejlődés következményeként merült fel az igény az eddigi típusoknál nagyobb rugókapa- 15 citással rendelkező jelfogók iránt azzal, hogy az gyártástechnológiai szempontból is megfeleljen a jó tömeggyártás követelményeinek. Ismeretes, hogy a sokrugós jelfogóknak az utóbbi időben több változata született meg, de 20 ezek közös hátránya, hogy a nagy rugószám iránti követelményt, ill. a nagy rugószám mellett is felmerülő kapcsolási kombináció igényt nem tudják összhangba hozni a jó tömeggyárthatóság követelményeivel csak a jelfogó 25 helyszükségletének nagyfokú növelése és a jelfogó nagyobb anyagigénye árán. A találmány tárgyát képező megoldás éppen e téren jelent fejlődést, amelyet az alkalmazott rugórendszer révén ér el. 30 A találmány szerinti jelfogó egy összeszerelt kiviteli alakját a. 6. és 7, ábra szemlélteti. Az 1. ábra a záró rugórendszer, a 2. ábra a bontó rugórendszer egy részletének kiviteli alakját, a 3—5. ábra a rugórendszer lehetséges kombinációinak elrendezését, a 8. ábra pedig az egyes alkatrészek szerelési elrendezését mutatja. Az 1—2. és a 7. ábrán közelebbről láthatóan a rugórendszer lényegében egy álló (1) és egy mozgó (2). drótrugó sorból áll, ahol az álló sorban két rugó vesz részt egy áramkör bekapcsolásában. Mind az álló, mind a mozgó rugósor azonos vastagságú drótrugóbál áll. A mozgó rugók kontaktusozott végei hajlítottak és a kontaktus tartására alkalmas 3 lemezt hordozzák. Mind az álló, mind a mozgó. rugósornak csak az egyik oldala kontaktusozott, ezért jelentős kontaktusanyag megtakarítás jelentkezik az ismert rendszerekhez képest. Az álló rugók szigetelőanyagból iröccsöléssel készülő 4 fésű hornyaiban helyezkednek el, azok fenekén támaszkodnak, amelyről a működés során leemelődnek. A fésű mindkét éle fogazott, de a hornyok száma az álló rugók felőli élen kétszerese a másik él horonyszámának. A mozgó rugók felőli hornyok azt a célt szolgálják, hogy a mozgó rugóknak megfelelő irányú vezetést adjanak, azaz az oldalirányú mozgást meggátolják. Ä mozgó rugó mozgatását 151253
