151251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 10--dimetil-amino-izopropilfenitiazin izomerjeinek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. IV. 08. (AE—146) Közzététel napja: 1963. X. 23. Megjelent: 1965. V. 01. 151251 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d4 Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Wunderlich Helmuth

1 vegyész, Dresden, (Német Demokratikus Köztársaság) Tulajdonos: VEB Arzneimittelwerk Dresden cég, Ríadebeul (Német Demokratikus Köztársaság) Eljárás 10-dimetilamino-izopropilfenotiazin izomerjeinek előállítására 1 A találmány 10-dimetilamino-izopropil-fenotiazin két izomer vegyületének gazdaságos úton. egyszerű technikai megoldással, valamint jó hozammal történő ipari előállítására vonatkozik. Ezek az izomérek fenotiazin és 2-dimetil- 5 amino-1-klór-propán, ill. l-dimetilammo-2-klór-propán alkalikus kondenzálószerek jelenlétében történő kondenzálásánál egymás mellett keletkeznek. A kondenzációnál nyert báziselegy 75%-á az (1) képlet szerinti 10-[2-dimetilamino- 10 -2-metiletil-(l)]-fenotiazin-(10), míg 25%-ban a (2) képlet szerinti 10-[2-dimetilamino-l-metil-(l)]-fenotiazinból áll. Az (1) képlet szerinti izomer tercier sójának gyógyászati hatékonysága nagyobb, mint a (2) 15 képlet szerinti izoméré, ezért a {2) képlet szerinti bázis ipari előállítására az eddigiekben nem nagy gondot fordítottak. Azonban a (2) képlet szerinti származékok farmakológiailag érdekes hatásának felismerésével az izomérek 20 szétválasztásának optimális módja, egyszersmind mindkét bázis nagy hozammal történő előállítása is előtérbe került. Ismeretesek olyan eljárások, amelyekkel a két izomer szétválasztása elvégezhető. Azon- 25 ban az összes ismert eljárás során az (1) képlet szerinti izomer minél jobb kinyeréseié törekedtek, míg a (2) képlet szerinti izomer előállítása háttérben maradt. Emellett még azt is meg kell állapítani; hogy az (1) képlet szerinti 30 izomer előállítása is jelentős nehézséggel járt. Bár a fenotiazion és a bázisos klorid közötti reakció lefolyása azt eredményezte, hogy a nyers bázis 75% (1) képlet szerinti izomért tartalmazott, megoldatlan marad azonban az iparban szokásos eljárások során a gyógyszerként értékesíthető (1) képlat szerinti izomer tiszta sósavas só alakjában történő leválasztása 35— 40%-nál nagyobb hozammal. A (2) képlet szerinti izomer tiszta sósavas só alakjában való kinyerésénél még kedvezőtlenebb a helyzet, mivel a (2) képlet szerinti izomer mindössze 25%-os hozammal keletkezik. Ismeretes pl. az az elválasztási lehetőség, hogy a nyersbázist ismételten frakciónált desztillálásnak vetik alá. A frakcionált desztillálás során az alacsonyabb forrpontú frakcióban a (2) képlet szerinti izomer, míg a magasabb forrpontú frakciókban az (1) képlet szerinti bázis dúsul fel. Azonban a forrpontok közeiállóságát, valamint azt a tényt is tekintetbe véve, hogy a nyersbázis minidig tartalmaz változó mennyiségben szennyező anyagként fenotiazint, hamar arra a megállapításra jutunk, hogy az ilyenfajta elválasztási módszerek nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Az 1. és 2. táblázatokban szemléltetjük a desztillálás során kialakuló nehéz körülményeket. Emellett arfa is rá kell mutatnunk, hogy a fenotiazin nemcsak mint a kiindulási anyag 151251