151237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny anyagok kezelésére

151237 kémiai tulajdonságai vannak. Egyforma gázzárványok elérése céljából a kezelést megfelelő nyomáson végezzük. A találmány szerinti eljárást és berendezést keramikus pépek olyan kezeléséhez is alkalmazhatjuk, amelyben a folyamatosan termelő berendezésrészeknek gáztalanítási műveleteket is kell végezniök. A találmány lényegéaek és előnyeinek könynyebb megértése érdekében a rajzokon néhány olyan foganatosítás!, illetve megvalósítási példát ismertetünk, amely műanyagok gáztalanítására alkalmas. Ezek a példák azonban nem korlátozó hatásúak az eljárás foganatosítása, vagy az alkalmazás területe szempontjából. Vonatkozik ez • különösen arra az esetre, ha szándékosan viszünk be meghatározott jellemző] ű gázt az említett anyagba, illetőleg ha keramikus pépeket óhajtunk kezelni. Az 1—5. ábrák a találmány alapgondolatának megértését előmozdító elvi vázlatok. A 6. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas egyik példaképpeni berendezés metszete. A 7—9. ábrák a 6. ábra 148—148 vonal menti metszetei. Az egyes ábrákon a kanálfelületeket hordozó testek különböző keresztmetszetűek. A 10. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas másik példaképpeni berendezés metszete, részben nézete. A 11—13. ábrák a 10. ábra 121—121 vonal menti olyan metszetei, amelyeknél a csavarok keresztmetszetei különbözők. A 14. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példaképpeni kiviteli alakjának metszete, részben nézete. A 15. ábra a 6. ábra 127—127 vonala menti metszet. A 16. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példaképpeni kiviteli alakjának metszete, részben nézete. A 17. ábra a 16. ábra 131—131 vonal menti metszete. A., 18. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának metszete, részben nézete. A 19. ábra a 18. ábra 144—144 vonal menti metszete. A 20'. ábra a találmány szerinti berendezés további kiviteli alakjának metszete, részben nézete. A 2.1. ábra a 20. ábra 144—144 vonala menti metszet. A 22. ábra is a 20. ábra tengelyvonalára merőleges metszet, itt azonban a megmunkálni kívánt anyagot megdolgozó felületek más keresztmetszetű testeken vannak. A 23. ábra a 20—22. ábrákon vázolt felületek együttdolgozás! módját szemlélteti. Az 1. ábrán a vonalkázva rajzolt 103 műanyagpárnát a 100 síklap és a kanálnak nevezhető 101 sík-féllap fogja közre. A 101 kanalat a 100 síklapon levő 102 vonal határolja. A 101 kanál a 100 síklaphoz viszonyítva olyan módon mozog, mint az a gumiipari gyantakés, amelynek pengéjét a 101 kanál képezi. Ez a mozgás a 103 párnát ék alakban szo-5 rítva maga előtt hajtja. Ezenfelül a kívánt hatásnak az adott üzemi körülmények közötti biztosítása céljából az anyag és a 101 kanál közötti súrlódási tényezőt kisebb értéken kell tartanunk az anyag 13 és a 100 síklap közötti súrlódási tényezőnél. A fenti elrendezés következtében a párna csúszva és gördülve mozog, amely mozgás közben térfogatának minden elemi pontjával a következő történik: 15 a) Minden pont elmozdul, amíg a 103 párna fedetlen felületére nem jut. b) Az anyag a szabad felületen megnyúlik, aminek következtében az anyagban levő buborékok felszakadnak. 20 Ennek a folyamatnak bemutatására a 2., 3., 4. és 5. ábrákon egymásután azokat a helyzeteket látjuk, amelyekbe a párna belsejében eredetileg a 2. ábrán a 104a pontban levő elemi térfogatrész az idő múlásával kerül. Ez 25 a térfogatrész gázbuborékot, vagy hő és/vagy vákuum hatására illóvá váló alkatelemet tartalmaz. Ez a buborék áthalad a 104b, 104c helyzeteken, majd a 104d pontnál a párna szabad, illetve fedetlen felületére jut. 30 Ugyanazok az alkatelemek a 2—5. ábrákon ugyanazokkal a számokkal, de más betűindexekkel vannak jelölve. Nyilvánvaló, hogy a fent leírt jelenség azonos eredménnyel akkor is bekövetkezik, ha a 35 100 síklapot és 101 kanált más olyan felületekkel, aktív felületekkel helyettesítjük, amelyeknél a három alábbi feltétel teljesül. „A" feltétel. A viszkózus, vagy viszkózus és rugalmas 40 párna alakú anyagot két olyan aktív felület közé kell szorítani, amelyek egymáshoz viszonyítva elmozdulnak és amelyeknek közös érintkezési vonaluk van oly módon, hogy az anyag a felületük érintkezési vonalától kiindulólag 45 csökkenő mértékű ék alakú beszorítást szenvedjen el a párna fedetlen felülete felé haladva. Ezért a két aktív' felületnek a közös érintkezési vonaluktól kezdve egymástól távolodniok kell. nehogy az anyagot újból össze -50 tömörítsék. „B" feltétel. A párnának a mozgás tartama alatt állandóan fedetlen felületrészének kell lenni a lég. ritkított tér felé, amely felület a gép szilárd 55 részeivel nem érintkezik. „C" feltétel. Az úgynevezett kanál felülete továbbítja a párnát és ezzel kapcsolatban lényeges, hogy a megmunkálási viszonyok között az anyag és 60 a kanál felülete közötti súrlódási tényező kisebb legyen az anyag és a másik aktív felület közötti súrlódási tényezőnél. A súrlódási tényezőknek ezt a különbözőségét a következő, együttesen vagy külön-külön alkalmazott mőd-65 szerek segítségével idézhetjük elő: 2