151230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezetős hűtőegységek forrasztóanyagának előállítására és forrasztási eljárás ezek felhasználására

151230 fi AC, GH-ból álló forrasztóanyag tehát Bi, Sb, Mg, Sn, Cd, alapanyagokból állj káros szeny­nyezőktől megtisztítva. Továbbá dezoxidáló­szerként alacsony százalékos összetételben pl. P-t vagy Ca-t tartalmaz. A százalékos össze­tételt a többalkotós ötvözetekre vonatkozó ál­lapotábra alapján oly módon keressük ki, hogy a kívánt hőfokintervallumba essen a forrasztó­anyag olvadáspontja. Az anyagok százalékos összetételére vigyázni kell, mert pl. az ismert BiSnCd ötvözetek alacsony olvadáspontúak, ezért pl. a Cd alapanyagnak csak kis száza­lékos adagolása engedhető meg a példaképpen felhozott forrasztóanyagnál. Hasonlóan állíthatunk össze a találmány szerinti eljárással forrasztóanyagot a PbS(PbSe)­-PbTe; (Agx / 2 , Pbi_ x , Sb x / 2 )Te; >fAg x / 2 , Sn t _ x Sbx / 2 ) Te; (Ag x / 2 , Pb,-X , Bix/ 2 ) Te vagy más nehezen forrasztható félvezető „Peltier" elemek forrasztásához. Ezen elegykristály képletekben x értéke 0 és 1 közé eshet, például x = 0,8 esetén (Ag0 , 4 Pb 0 , 2 Sb 0 ,4) Te-ot kapunk. Mivel rendszerint többféle kombináció is le­hetséges, (az összetevők száma szerint) egyéb feltételek (pl. mechanikai szilárdság stb.) és a kísérleti eredmények szerint választiuk ki a legmegfelelőbb kombinációt. Pl. az előbbiekben említett példánál a forrasztóanyagot BiSbMg­-Snln- vagy BiSblnSnCd-ből is előállíthatjuk. A találmány szerint a forrasztást az alábbiak szerint hajtjuk végre: Miután a termoelemeket méretre vágva, for­rasztandó felületét letisztítva, zsírtalanítva elő­készítettük a forrasztóanyagot, a felületek közé helyezzük pl. lemez, szalag alakjában, majd a forrasztóanyag olvadáspontja fölötti hőfokon — forrasztóanyagot is tartalmazó redukáló hatású és savas kémhatású oldat segítségé­vel — forrasztunk. Ez a redukáló savas oldat félvezetőkre káros szennyezőket nem tartalmazhat. Például használhatunk sósavat negatív vezetésű típusú félvezetőkhöz, mert a telluridoknál a negatív vezetésű típusú anyagok sok esetben halogén szennyezésűek. Ezzel szemben pozitív vezetésű típusú anyagok­hoz például hangyasavat használhatunk. A sav megfelelő kiválasztása is lényeges; mert a leg­több ismert sav a félvezetőket erősen oxi­dálja. Célszerű a forrasztást úgy végezni, hogy az érintkezőt, csatlakozókat, hőelvezetőt, stb. (amely rendszerint jó hővezető anyagból van, pl. vörösréz) melegítjük közvetlenül annyira, hogy a forrasztóanyag megfelelően megolvad­jon rajta és a termoelemhez kössön. Ez eset­ben a termoelemeket közvetlen hő nem fogja érni. A forrasztás alatt a termoelemeket érő hőmérsékletet az illető termoelemre vonatkozó kritikus hőmérséklet alatt tartjuk, a keletkeze oxidot a felületek közül kihajtjuk. . A forrasztást igen előnyösen végezhetjük sem­leges-, védő-, formáló- vagy redukálógáz at­moszférában is. A forrasztást továbbá meggyorsíthatjuk és a speciális forrasztóanyaggal takarékoskodhatunk bizonyos esetekben, ha csak a termoelemek forrasztandó felületét vonjuk be a fentiek sze­rint előállított forrasztóanyaggal és ezen réteg, valamint a csatlakozások közé még egy ismert 5 összetételű alacsony olvadáspontú anyagot vi­szünk fel oly módon, hogy a termoelemre a speciális forrasztóanyag rétege van felvive, majd a speciális forrasztóanyag és a vele össze­forrasztandó anyag között alacsonyabb olva-10 dáspontú forrasztóanyaggal forrasztunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás olyan intermetallikus vegyületek 15 és „Peltier", illetve „Seebeck" hatáson működő félvezető anyagok, termoelemek forrasztóanya­gának előállítására és felhasználására, amelyek több mint kettő elemből, úgymint alapanya­gokból, illetve donor vagy acceptor szennye-20 zőkből vannak összeállítva, azzal jellemezve, hogy a forrasztóanyagot más anyagok felhasz­nálása mellett, részben a félvezető anyagából, és/vagy részben a félvezető donoracceptor szennyező alapanyagaiból állítjuk elő oly mó-25 don, hogy a forrasztóanyag más fémek mellett a félvezető anyagának — beleértve a szennyező­anyagokat is — legalább két összetevőiét is tartalmazza olyan százalékos összetételben, hogy az így nyert forrasztó ötvözetnek olvadás-30 pontja még a termoelemek termoelektromos tulajdonságaira jellemző ,,Z" értékének ugrás­szerű megváltozását — leromlását — jelentő kritikus hőmérséklete alatt marad. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato-35 sítási módja, azzal jellemezve, hogy a forrasztó ötvözet összetételét úgy választjuk meg, hogy olvadáspontja magasabb legyen az illető termo­elem felületi oxidhártyájának áttöréséhez szük­séges kritikus hőmérsékletnél. 40 3. Az 1 vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja pozitív vezető termoele­mek forrasztására, azzal jellemezve, hogy a forrasztó ötvözethez pozitív vezető szennyező­ket is alkalmazunk. 45 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja negatív vezető termoele­mek forrasztására, azzal jellemezve, hogy a forrasztó ötvözetben negatív vezető szennyező­ket is alkalmazunk. 50 5. Az 1—4. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a forrasztóanyagba a forrasztandó termo­elem felületét részben dezoxidáló, részben for­rasztás közbeni oxidációját lecsökkentő, egy 55 vagy több anyagot keverünk. 6. Forrasztási eljárás termoelem forrasztására az 1—5. igénypont bármelyike szerinti eljárás­sal előállított forrasztóanyaggal, azzal jellemez­ve, hogy a termoelemeket méretre vágjuk, a 60 forrasztandó felületeket letisztítjuk és zsírtala­nítjuk, majd a forrasztóanyagot megolvasztva forrasztóanyagot is tartalmazó redukáló savas oldat segítségével a termoelem és vele össze­forrasztandó felületek közé oly módon visszük 6:5 fel, hogy a forrasztás alatt a termoelemeket 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom