151221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú minőségjavító pácolására

3 tartalmaz, az oldalláncokon pedig szintén nagy­számú kötésre képes poláros vagy ionos csoport van (NH, NH2 , COOH, OH csoportok). A kö­tésre képes csoportok egy másik polipeptid­lánc megfelelő csoportjaival kötést létesíthet­nek, és ezáltal tovább nehezítik az ágasbogas szerkezetű keratinláncok fizikai akadályokba ütköző elcsúszását. Ha mechanikai igénybevétel esetén a mole­kulaláncok nem tudnak egymás mellett az igénybevétel irányában elmozdulni, akkor a szálban kisebb igénybevétel esetén rugalmas ellenállás lép fel, nagyobb igénybevétel esetén pedig a szál törik vagy szakad. A gyapjúszálak mechanikai igénybevételre történő károsodását a találmány szerinti eljárással jelentős módon csökkenteni lehet. A találmány szerinti páco­lást eljárás alkalmazásával lehetővé válik a gyapjú és a szőrök szerkezetét a későbbi fel­dolgozás során következő mechanikai igénybe­vétele ellen megvédeni, vagyis a gyapjú me­chanikai feldolgozhatóságát lehet javítani. Azt találtuk, hogy ha a fonás előtt vagy aközben az ismert műveleteken kívül a gyapjút külön pácolásnak vetjük alá, akkor a «yapjú fonása és egyéb mechanikai megmunkálása esetén ke­vésbé károsodik vagy szakad, ezáltal jelentős fonási veszteségeket lehet elkerülni. A gyapjú pácolását 8-nál több szénatomot tartalmazó szerves savak észtereivel és/vagy 8-nál több szénatomot tartalmazó éterekkaL célszerűen a poliglikolészterek és poliglikoléterek vizes ol­dataival vagy emulzióival végezzük. A pácolás útján a páclé a szálak belsejébe hatol, a pác­anyag a szálban kémiailag kötődik, és ezáltal sikerül a molekulák közti kenést elérni. A páclé egyrészt leköti a keratinlánc kötésre ké­pes csoportjainak egy részét, másrészt kötés­kor a pácanyag úgy rögződik a szálakban, hogy a pácanyag paraffinrészei a lánc külső részén helyezkednek el. A pácanyaggal kialakítható gyapjú molakulaszerkezetét a 3. ábrán szem­léltetjük. A 3. ábrából látható, hogy a pácoló­szer molekuláinak a paraffinrésze kitölti a poli­peptidláncok felületének egy részét és az egy­máshoz kapcsolódó felületek helyébe egymás­hoz nem kapcsolódó vagy kevésbé kapcsolódó felületek lépnek, amelyek ily módon a keratin­láncok egymás melletti elcsúszását megkönnyí­tik. Másrészt a pácolószer molekulái kitöltik az ágasbogas keratinláncok hézagait, azok felü­letét egyenletesebbé teszik és ezáltal is csök­kentik a két szomszédos keratinlánc egymás melletti elcsúszását gátló ellenállást. A talál­mánnyal elérhető molekulaláncok közti kenés azt eredményezi, hogy amikor a gyapjú me­chanikai igénybevétele a rugalmas nyúlás ha­tárain belül van, akkor gyorsabban és nagyobb mértékben megy végbe relaxáció, mintha nem lennének pácolósziermolekulák a keratinlánook között. Ha viszont a mechanikai igénybevétel mértéke meghaladja a rugalmas nyúlás ha­tárait, akkor szakadás helyett plasztikus de­formáció lép fel. 4 A gyapjúszálak mechanikai feldolgozható­ságának jelentős megjavítása a fonási rende­ment veszteség csökkentése mellett azt is ered­ményezi, hogy a szálszakadások száma csök-5 ken, ennekfolytán az orsózó, a fonó- és szövő­gépek nagyobb sebességgel járathatók. A na­gyobb fonási és szövési sebesség mellett a szál­szakadások csökkenése miatt az a jelentős előny is mutatkozik, hogy a kevesebb meg-10 hibásodás folytán a gépek hasznos munkaideje megnövekszik. A találmány szerinti eljárást alábbi példák­kal közelebbről kívánjuk megvilágítani. 15 1. példa: Fehér nyersgyapjú-keveréket mosás után nedvesen, vagy ágyazás előtt száraz állapotban 20 színezőgépbe helyezzük és 70°-os fürdőben pácoljuk. A fürdő 1 litere 1,5 g Softamin P6 (Egyesült Vegyiművek) pácolószert tartalmaz. A Softamin P6 6 etilénglikol molekula kon­denzációjából keletkezett poliglikol, mely a 25 Spermacet hidrolízisakor nyert zsírsavkeverék­kel van észterezve. A gyapjút 30 percig járat­juk át a fenti fürdővel, majd enyhe öblítés után vagy anélkül centrifugáljuk és szárítjuk. Az így készült gyapjú mechanikai feldolgozása 30 során a kezeletlen gyapjúhoz képest kevésbé károsodik, a fonási rendement javul és a hul­ladék mennyisége csökken. 2. példa: 35 Színes gyapjúkéveréket színezés után a szí­nezőgépen 60—80 C°-on pácolunk. A páclé literenként 1,5 g Ipamin SGP18 (Egyesült Ve­gyiművek) pácolószert tartalmaz. Az Ipamin 40 SGP 18 poliglikol része 18 etilénglikolmolekula kondenzációja révén keletkezett, amely laurin­savval van észterezve. A kezelt gyapjú előnyei az 1. példával azonosak. 45 3. példa: Színes gyapjúhulladékot színezőgépbe helye­zünk és abban 70 C°-on pácolunk. A páclé 1 litere 2 g Ipamin SPG 6 (Egyesült Vegyi-50 művek) pácolószert tartalmaz. Az Ipamin SPG6 poliglikol része 6 etilénglikol molekula konden­zációja révén keletkezett, amely stearinsawal van észterezve. A gyapjú pácolását fenti fürdő­ben 30 percig végezzük, majd öblítés nélkül 55 szárítjuk a terméket. 4. példa: Gyapjú fésűs szalagot vagy színezőgépen be-60 fejezett színezés után öblítés közben vagy a lisszözőn (fésűs szalagmosógép) vetünk alá pá­colásnak. Az első esetben a pácolást a 2. példa szerinti módon végezzük, míg a lisszöz fürdő­jében literenként 6 g 1. vagy 2. példa szerinti 65 pácolószert alkalmazunk. A lisszöz fürdője 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom