151221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú minőségjavító pácolására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. IX. 22 (SE—1148) Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. 151221 Szabadalmi osztály: 29 b Nemzetközi osztály: D 02 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Doíbozy Ottó vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás gyapjú minőségjavító pácolására A találmány oly gyapjúpácolási eljárásra vonatkozik, amelynek útján a gyapjú mechanikai igénybevételre történő fáradását és károsodását csökkenteni lehet, és a gyapjú fonása előtt vagy aközben alkalmazható. 5 Ismeretes az, hogy a gyapjú és a gyapjúkeverék, ógyapjú és állati szőrök fonása előtt előkészítő műveletekre van szükség. Az előkészítő műveletek mosásból1 , szárításból, esetleg karbonizálásból, semlegesítésből, színezés- 10 bői és szárításból, valamint ágyazásból, kenésből és farkasolásból állnak. A szálak kenésének célja a szálfelület súrlódási koefficiensének csökkentése. A kenő- 15 emulziókat változó összetételben alkalmazzák, főként felületaktív anyagokból, ásványi olajok vagy szilikonok vizies emulzióiból, illetve ásványi- vagy szilikonolaj okból állnak. A kenőemulziók közül az minősíthető jó hatá- 20 súnak, amellyel megkent gyapjúszálak mecha- . nikai igénybevétel1 esetén egymás mellett könynyen elcsúsznak, mechanikai igénybevétel nélkül pedig olyan kohézióval rendelkeznek, hogy a kártfátyolnak megfelelő szilárdsága van. A 25 kenéssel a szálak felületét teljes egészben vagy vékony réteggel vonjuk be. A szakirodalomban elterjedt felfogás szerint kenés alkalmazása esetén elegendő a szálfelületnek vékony réteggel való bevonása és nem kívánatos, de 30 nem is szükséges az, hogy a kenőemulzió a szál belsejébe hatoljon. Vizsgálataink is megerősítették azt a tényt, hogy a gyapjú kenésekor a kenőemulzió nem hatol a. szál belsejébe, illetve a kenőanyagnak csak elenyészően kis része diffundál a szál belsejébe. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy kárr toláskor és az azt követő egyéb mechanikai megmunkáláskor fellépő mechanikai igénybevétel hatására a gyapjúszálak akkor is kifáradnak, károsodnak, ül. törnek és szakadnak, ha azok felülete az ismert kenési eljárás útján optimális tulajdonságúvá lett kialakítva. A gyapjúszálak károsodását a keverék és a fonal szakái-diagramjainak összehasonlításával és a hulladék mikroszkópos vizsgálatával lehet igazolni. A gyapjúnak e mechanikai hatásokra végbemenő károsodása belső szerkezetváltozásokra vezethető vissza. A keratint képező polipeptid-láncok az 1. ábrán vázolt módon ágasbogas szerkezetűek, és helyenként szabályosan hajtogatott alakúak. A polipeptidlánc gerincének alakját vázlatosan a 2. ábrán ábrázoljuk. A polipeptidláncok ezenfelül az amorf zónákban szabálytalanul kuszáltak. A vázolt szerkezetű molekulaláncoknak egymás melletti elcsúszása nyilvánvaló módon nehézségbe ütközik. A nehézséget fokozza, hogy maga a lánc gerince is nagyszámú és kötésre képes poláros csoportot (CO, NH csoportot) 151221
