151218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikumok előállítására

151218 19 karint és 17 mg tiszta kristályos C-roridint szolgáltat. Az anyalúgok B-verrukarint és C-ro­ridint tartalmaznak. A 44—75. frakció (269 mg, eluálva 95:5, 9:1 és 4:1 arányú benzol-kloro­form elegyekkel) frakcionált kristályosítás után 48 mg tiszta kristályos A-verrukarir.t ad. Az anyalúgok B-verrukarint és C-roridint tar­talmaznak. A 76—125. frakció (eluálva 1:1 ará­nyú benzol-kloroform eleggyel és kloroform­mal) 526 mg amorf anyagot ad (kiselejtezve). A 126—133. frakcióból'(350 mg, eluálva 9:1 arányú kloroform-etilacetát eleggyel) éteres kristályosítással 305 mg tiszta kristályos A-ro­ridint kapunk, amely 194—202°-on olvad. A 134—159. frakció (eluálva 9:1 és 4:1 kloroform­etilacetát elegyekkel és etilacetáttal) 278 g amorf anyagot ad (kiselejtezve). ITT. kromatografálás: Az I. kromatografálás 9—11. frakciójából kapott 800 mg kristály­elegyet 80 g alumíniumoxidon kromatografál­juk. Eluálásra frakcióként 100 ml oldószert alkalmazunk. Az 1—11. frakció (eluálva kloro­formmal) nyomokban jelenlevő amorf anyagot ad (kiselejtezve). A 12—21. frakció (eluálva 99,5:0,5 arányú kloroform-metanol eleggyel) éterből kristályosítva 200 mg A-roridinből és C-roridinből álló kristályelegyct ad. A 22—51. frakció (eluálva 99:1 kloroform-metanol elegy­gyel) éterből kristályosítva 432 mg egységes kristályos A-roridint ad. Az 52—67. frakcióból (eluálva 95:5, 9:1 és 4:1 kloroform-metanol elegyekkel) 46 mg amorf anyagot kapunk (ki­selejtezve). 10. példa: Nyers A-verrukarin és B-verrukarin, valamint C-verrukarin és B-roridin előállítása és elkülönítése S 118 törzset 500 ml-es Erlenmeyer-lombikok­ban, nyugvó felületi kultúrában inkubáltatjuk, a 7. példában leírt összetételű, de literenként 3,0 g ammóniumkloriddal kiegészített tápoldat 100—100 ml-jén, 27 C° hőmérsékleten. Azután a micéiiumot kiszűrjük a fermentációs léből. 30 liter fermentációs levet etilacetáttal extra­hálva 14 g nyers kivonatot kapunk. Ebből 12,7 g-ot 1,5 liter kloroformban oldunk és az oldatot 0° hőmérsékleten 150—.150 ml 2 n nát­riumhidroxidoldattal háromszor, majd 150—150 ml vízzel kétszer mossuk, azután bepároljuk. 9,5 g semleges nyers terméket kapunk, ezt 250 g szilikagélen kromatografáljuk. Eluálásra frakciónként 400 ml oldószert al­kalmazunk. Az 1—10. frakcióból (eluálva klo­roformmal és 99,5:0,5 arányú kloroform-meta­nol eleggyel) 1,46 g amorf anyagot kapunk (kiselejtezve). A 11—20. frakció (4,324 g, eluálva 99:1 kloroform-metanol eleggyel) 200 mg nyers kristályos A-verrukarint ad, amely még B-ver­rukarint is tartalmaz. A 21—30. frakció (eluálva 98:2 és 9:1 kloroform-metanol eleggyel) 4,21 g amorf anyagot szolgáltat (kiselejtezve). A 11— 20. frakció anyalúg-maradékait {3.56 g) további 20 tisztítás céljából II. aktivitás-fokozatú semle­ges alumíniumoxidon kromatografáljuk. Az eluálásra frakciónként 400 ml oldószer szolgál Az 1. frakció (1,54 g, eluálva 4:1 arányú kloro-5 form-benzol eleggyel) éterből kristályosítva 25 mg nyers kristályos A-verrukarint ad, amely még B-verrukarint is tartalmaz. A 2—19. frak­ció (eluálva 4:1 kloroform-benzol eleggyel, klo­roformmal, 99:1, 98:2 és 95:5 kloroform-meta-10 nol eleggyel) 1,54 g amorf anyagot ad (kiselej­tezve). A 20. frakció (61 mg, eluálva 3:1 ará­nyú kloroform-metanol eléggyei) metanol és éter elegyeből kristályosítva 8 mg 226—228°­on olvadó kristályos terméket ad. Ennek ace-15 ton és éter elegyeből történő átkristályosítása után tiszta C-verrukarint kapunk, 223—224°-on olvadó prizmás kristályok alakjában. A micélium extrakciója: A megszárított mi­céiiumot háromszor extraháljuk 2—2 liter me-20 tanollal és 200 ml vízzel, 45 percig, 40—50° hőmérsékleten, majd leszűrjük és a szüredé­ket bepároljuk. A kapott 12,8 g maradékot 500 ml víz és 1 liter etilacetát között meg­osztásnak vetjük alá, majd a vizes fázist még 25 háromszor kirázzuk 1—1 liter etilacetáttal. Az egyesített etilacetátos kivonat bepárlása után 5,20 g barna olajszerű terméket kapunk, ame­lyet a fentebb leírt módon 120 g szilikagélen kromatografálunk. A kloroform és metanol 30 99,5:0,5 arányú elegyével eüuált frakciókból (157 mg) éteres kristályosítással 41 mg tiszta kristályos B-roridint kapunk, 147—152°-on ol­vadó tűkristályok alakjában. A kloroform és metanol 99:1 arányú elegyével eluált későbbi 35 frakciók éterből kristályosítva 16 mg nyers A-verrukarint adnak, amely még B-verruka­rint is tartalmaz. 40 11. példa: Nyers A-verrukarin, B-verrukarin és B-roridin előállítása és elkülönítése Az S 118 törzset a 10. példában leírt össze-45 tételű tápoldatban, a 7. példában leírthoz ha­sonló 50 literes fermentorban keverés (1450 fordulat/perc) és állandó szellőztetés (0,8 liter levegő/perc/liter tápoldat) közben 63 óra hosz­szat inkubáltatjuk. A fermentációs levet azután 50 kovaföld (Cellite) hozzáadásával leszűrjük és összesen 22 liter etilacetáttal extraháljuk (a fá­zisokat centrifugálással választjuk szét). Az etilacetátos kivonatot vákuum alatt 4 liter tér­fogatra bepároljuk, majd 400—400 ml 2 n nát-55 riumhidroxidoldattal négyszer és 300—300 ml vízzel háromszor mossuk, azután pedig bepá­roljuk. Ily módon 19,5 g tisztított etilacetátos kivonat-maradékot kapunk. Ebből éterrel kris­tályosítva 2,31 g nyers kristályos A-verrukarin 60 nyerhető, amely még B-verrukarint is tartal­maz. Az anyalúgok maradékát (17,2 jg) 850 g szilikagélen kromatografáljuk. A frakciók eluá­lására frakciónként 1,7 liter oldószert alkal­mazunk. Az 1. frakció (7,0 g, eluálva benzollal) 65 éter és petroléter elegyeből kristályosítva 19 mg 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom