151217. lajstromszámú szabadalom • Lámpa homorú tükörrel

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVAIAL SZA3ADÄL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1960. VI. 01. (SA—1369) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1960. IV. 22. Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. llllj*!; Szabadalmi osztály: 21 f 31—44 Nemzetközi osztály: H 01 k Decimái osztályozás: Sassmannshausen Knut tervező, Idar, Oberstein, Német Szövetségi Köztársaság Lámpa homorú tükörrel A találmány tárgya homorú (parabolikus) tükörrel és olyan izzóval ellátott lámpa, amelynek domború végén gyűjtőlencse van elhelyezve, vagy kialakítva, és amelynek izzószála a homorú tükör gyújtópontjában van. Ismeretes és szokásos az ilyen lámpáknál az említett lencsét és a tükröt arra használni, hogy egy lehetőleg jól egyesített vagy párhuzamosított fénysugarakból álló fénykévét létesítsenek, amely messzire világít. E fénykéve létrehozásánál tehát az ismert lámpáknál ,a tükör és a lencse együttműködnek és együttesen létesítik a fénykévét. Ezzel szemben a találmány olyan lámpa, amely egyetlen beállítással egyrészt az egymással párhuzamos fénysugarakból álló és távolra világító fénykévét létesíti, emellett pedig a közelre világító, szétágazó (divergáló) fénysugarakat is létrehozza. A találmány szerint az izzólámpát úgy alakítjuk ki, hogy a lencséből kilépő fénysugarak szétágazó módon hozzák létre a közelre világító fényt, viszont a parabolikus tükör gyújtópontjában levő fényforrásból a tükörre jutó fénysugarak arról visszaverődve az egymással párhuzamos és távolra ható fénykévét létesítik minden átállítás nélkül, vagyis a lámpának egy és ugyanazon beállításánál. A találmánynál tehát a homorú tükör és a lencseegymástól függetlenül működnek. Mindkét optikai eszköz, vagyis a homorú tükör és a len-10 15 20 25 30 cse a fentiek szerint az izzószálból kilépő fénynek más-más részét dolgozza fel és így a fénykihasználás nagyon jó. Emellett a lencse feladata az, hogy az elől kilépő és a szokásos vagy ismert lámpáknál majdnem egészében veszendőbe menő fényt felhasználja, mert ebből a fényből keletkezik a kúpos alakú és közelre világító fénykéve. Ennek a kévének a világító ereje elegendő ahhoz, hogy a lámpa használója a közelben levő tárgyakat is meglássa, noha főképpen a távolra világító fénykéve útjában levő tárgyakra figyel. A közelre világító fénykúp nyílásának szöge előnyösen 40 és 75° között van, viszont a távolra ható fénykéve nyílásának szöge legfeljebb 10°. Előnyösnek mutatkozott, ha az izzószál lencse felé fordított részének a középső lencsesíktól való, mm-ben kifejezett távolsága, hideg izzószálnál 80—15'0%-a annak a hányadosnak, ami a középsíknál mért lencseátmérőnek az optikai tengelyben mért lencsevastagsággal történő osztásából adódik. Előnyös továbbá, ha az izzószál a homorú tükör gyújtópontjában helyezkedik el és ezáltal az izzószálból kiinduló fény egy része a lencsén hatol át és széles fénykúpot létesít, amely a lámpától 1 m távolságban levő és az optikai tengelyre merőlegesen álló síkon oly fényfoltot létesít, melynek nagysága 75O0 és 15 000 cma

között van. Megemlí-151217