151207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányélesztő-táptalaj előállítására szeszgyári melaszmoslékból, hamuzsír kinyerése mellett
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. I. 10. Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. (OU—4) 151207 Szabadalmi osztály: «.a 14—23 Nemzetközi osztály: C 12 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Gryllus Vilmosné oki. vegyész 33%, Kanics Miklós oki. vegyészmérnök 17%, Ujszászi János oki. vegyész 17%, Görgényi Frigyes oki. vegyészmérnök 11%, Hermann Tiborné oki. vegyész 11%, Papp Ilona oki. vegyész 11%, Budapest Tulajdonos: Óbudai Szeszgyár, Budapest Eljárás takarmányélesztő-táptalaj előállítására, szeszgyári melaszmoslékból, a hamuzsír kinyerése mellett Ismeretes, hogy a szeszgyári melaszmoslékok kb. 10% hasznosítható szárazanyagot tartalmaznak, amelynek tekintélyes része (3—4%) alkálisó, főként káliumsó, számottevő mennyiségben van jelen, emellett betain (kb. 3%), kisebb 5 mennyiségben pedig kalcium- és magnéziumsók (0,5% körül), szerves savak, aminosavak és festőanyagok is. A melaszmoslékok szárazanyagtartalmának hasznosítására eddig kétféle eljárás volt ismeretes. Vagy oly módon jártak io el, hogy a melaszmoslékot bep.árolták, majd elégették, amikor is a szárazanyag szerves része veszendőbe ment, az elszenesített szervetlen maradékból azonban értékes alkálisók, főként káliumkarbonát, továbbá nátriumkarbonát, va- 15 lamint kevésbé értékes melléktermékként alkálikloridok és szulfátok voltak kilúgozás útján kinyerhetők, vagy pedig a szerves anyagok hasznosítása érdekében takarmányélesztőgyártási táptalajként használták fel az erre a célra 20 kb. 5% szárazanyagtartalomra felhígított és kénsavval 4,5 körüli pH-értékre savanyított szeszgyári melaszmoslékot. Ez utóbbi esetben a moslék annyira felhígul, hogy az értékes alkálisók gazdaságosan már nem nyerhetők ki 25 abból. A szeszgyári hulladékanyagként képződő melaszmoslék szárazanyagtartalmának hasznosítására eddig alkalmazott eljárások esetében tehát mindenkor csak vagy a szárazanyag szerves része és némi szervetlen kálium, vagy csu- 30 pán a szervetlen anyagok voltak gazdaságosan hasznosíthatók, a másik rész teljes kárbaveszése mellett, ami igen hátrányosan befolyásolta ennek az egyébként értékes hulladékanyagnak a hasznosítási lehetőségeit. E gazdasági szempontból igen számottevő hátrány megszüntetését célozza a jelen találmány szerinti eljárás, amely lehetővé teszi a szeszgyártási hulladékanyagként kapott melaszmoslékok értékes szerves anyagainak teljes mértékű hasznosítását .takarmányélesztőgyártási táptalajként oly módon, hogy ugyanakkor az alkálisók is veszteség nélkül kinyerhetők legyenek, mégpedig az eddigi eljárások során kapott kevésbé értékes melléksók, a szulfátok és kloridok kiküszöbölésével, teljes egészükben az értékesebb karbonátok alakjában. Azt találtuk, hogy ha a melaszmoslék alkáliföldfémion-tartalmát előzetesen eltávolítjuk, akkor NH4 -ionokkal telített kationcserélő gyantán oly módon köthetjük meg a moslék alkáli-ionjait, hogy arról az összes megkötött alkálit közvetlenül karbonát-alakban eluálhatjuk; az így ioncserélt melaszmoslék alkáli-ionokat már csupán az élesztő részére szükséges mennyiségben" tartalmaz, míg az eltávolított alkáli-ionok helyébe a takarmányélesztő szervetlen nitrogénigényének fedezésére elegendő mennyiségű ammónium került.^ így ebből az ioncserélt melaszmoslékból csupán az élesztő 151207
