151186. lajstromszámú szabadalom • Textilipari láncfonalak írezése vadgesztenye-liszttel
Az .íranyag folyékonysága nemcsak a felületi behatolás, hanem az üzemi technológia szempontjából is fontos. Ezzel kapcsolatos az íranyag egyenletessége is, a szállítása, felvitele, valamint szárítása szempontjából. Az íranyag tartósíthatósága nemcsak magára az anyagra, hanem az ezzel írezett fonalra is hatással van. A nem megfelelően tartósítható íranyag magán a fonalon, illetve szöveten penészesedést, elszíneződést, mechanikai és kémiai károsodást válthat ki, a bekövetkező biológiai elváltozások következtében. Az íranyag, mint már fentebb is említettük, vagy a szöveten- marad, ha azt így hasznosíthatjuk, vagy pedig, elsősorban a további kikészítés érdekében el kell távolítanunk. Sokféle anyag lenne alkalmas írezésre, ha nem lenne túl nehéz, vagy lehetetlen az eltávolítása azután hogy szerepét betöltötte, ha már jelenléte nem kívánatos. Mindezeket azért foglaltuk röviden össze, hogy a találmány tárgyát képező anyag és eljárás célszerűségét meg tudjuk vizsgálni, ki tudjuk értékelni, valamint bebizonyíthassuk, hogy az általunk kikísérletezett írezési mód megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket fentebb felsoroltunk. Számos anyagot használtak és használnak írezési hatás elérésére, pl. a különböző magok őrleményeit, az ezekből szelektálható, gyártható készítményeket, a legklasszikusabb keményítőféleségektől kezdve, a szubsztituált keményítőkön keresztül, a szubsztituált és észterezett cellulózkészítményekig, ásványolajszármazékokat, műgyantaféleségeket, stb. Az állati és növényi enyvek is gyakran szerepelnek az írező anyagok, illetve ezek komponensei között. A felsoroltak között mindegyiknek vannak jó tulajdonságai, de igen kevés az olyan anyag, illetve anyagösszetétel, amely megfelelne a fentebb említett összes követelményeknek és így felhasználásuk inkább a kölcsönös engedmények következménye. Még megemlítjük, hogy a legelterjedtebb és elterjedésre számító, jó minőségű és jó tulajdonságokkal rendelkező íranyagok költséges volta, magas ára okozza azt, hogy ez a kérdés állandóan foglalkoztatja a szakembereket. Találmányunk azon alapszik, hogy az íranyagot túlnyomóan olyan anyagból készítjük, amely eddig más célokra alkalmazható nem volt és igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Ez a nyersanyag a vadgesztenye. Számos kísérletet végeztek vadgesztenyével, illetve ennek különböző szelektált, kivont részeivel, adalékokkal és adalékok nélkül. Jelentkezett is bizonyos írhatás, de egyik sem volt olyan, hogy az ennek alapján tervezett eljárás ipari alkalmazást nyerhessen. A felhasználást több olyan körülmény gátolta, amelyek közül néhányat itt is meg kell, hogy említsünk: 1. A vadgesztenyének nagy a csersavtartalma, 4 amely a mechanikai szelektálás útján nem távolítható el. Ez a csersav az írezett textilszálakban, főleg háncsrostokban olyan károsítást ' végzett, amely azoknak minőségét rontotta. A 5 másik —. a textiliparban még sokkal súlyosabban latba eső gátló körülmény — az volt, hogy a csersav, az edényzetek fémfelületével érintkezve, elsősorban a vassal színezéket képez, amely a textiliát elszínezi és ez az el-10 színeződés a rutin (kommerc) módszerekkel, tehát az oxidatív, vagy reduktív fehérítéssel nem tüntethető el. Az pedig nem közömbös, hogy a textilanyag fehér-e, vagy sem. 2. A vadgesztenye-származék, legyen az őr-15 lemény, vagy bármi más, a fonalról az eddigi módszerek alapján használva, el nem távolítható, illetve eltávolítása csak részleges, ami a kikészítésre kerülő textilanyagoknál való felhasználását kizárja. 20 3. Az eltávolításra nem kerülő írmasszánál a vadgesztenye^származékok használata azért is ütközött akadályba, mert az írezett fonal színe megbarnult és ez az áruban nem kívánatosan mutatkozott. 25 4. A vadgesztenye-származékok csúsztató hatása nem az, amit egy jó minőségű íranyagtól megkívánhatunk. Leragasztja ugyan a szál-végeket, de azt az onktuozitást, amelyet például a keményítő készítmények nyújtanak, 30 nem szolgáltatja. A bejelentésünk elején felsorolt kívánalmakat úgy elégítjük ki, illetve a fenti négy hiányosságot oly módon küszöböljük ki, amely technológiailag egyszerű és nem is költséges. 35 A hántolt vadgesztenyét lisztté őrölve, keverés közben, hidegen feltárjuk. Ez a duzzasztásos feltárás a vadgesztenye őrleménynek 5% Na2 C0 3 adagolása segítségével történhetik. Példa a feltárásra: 40 A feltáró edénybe, tartályba, amelyet olyan keverővel láttak el, hogy a benne levő anyagot holttér nélkül mozgatja, hideg vizet engedünk olyan mennyiségben, amely kevesebb, mint az írmassza víztartalma. Erre azért van szükség, 45 mivel feltárás után a már előduzzadt anyagot további adalékokkal főzzük és a főzéshez általában direkt-gőzt szokás alkalmazni s ennek következtében a folyadékmennyiség a kondenzvízzel növekszik. Ennek a növekedésnek kom-50 penzálását szolgálja a feltáráshoz használt víz célszerűen óvatos adagolása. A vízmennyiségnek a feltáró keverőtartályba való juttatása után belemérjük a vadgesztenye őrleményt, valamint az őrlemény súlyának 55 5%-t kitevő ammóniákszódát. Ezután 6 órán keresztül oly módon tartjuk, hogy közben a keverőt is — periodikusan — működtetjük. Ha ez a keverés óránként 15 percen keresztül megy végbe, akkor a feltárás biztosan sikeres. 60 Általában a tartósítót is már feltáráskor adjuk hozzá. A feltárás gondos kivitelezése, technológiájának betartása, a viszonylagosan, hosszú feltárási idő azért is szükséges, mivel az őrle-85 menynek nemcsak a keményítő-zárványait, 2