151166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szeszes erjedés élesztőhozamának növelésére
151166 3 4 badalomban, mely alapvetően abban különbözik a bejelentés tárgyát képező eljárástól, hogy a közeg szesztartalma még művelet közben is csak 3,66%-ig emelkedik, melyet a továbbiakban az élesztősejtek teljes egészében asszimilálnak és így végtermékként csak sütőélesztőt nyernek. Eljárásunk során ezzel szemben az erjedő közegben 9—10% alkohol koncentrációt nyerünk a művelet befejezése után, mint végterméket, megnövekedett élesztőtartalom kíséretében. Ez az eljárásmód az eddig ismert szeszgyártási technológiához viszonyítva az alábbi lényeges előnyöket mutatja: 1. a 100 liter tiszta szeszre számított élesztőhozam 4—6 kg-ról 12-—14 kg-ra emelkedik (szárazanyagra számítva); 2. a teljes erjesztés az eddigi 36—48 óra helyett 16—-24 óra alatt végbemegy; 3. az erjedési idő felénél kisebbre csökkentése igen nagy mértékben növeli a meglevő gyári berendezésekben rendelkezésre álló erjesztőtér kapacitását is; 4. az egy-egy erjesztési művelethez szükséges élesztőmennyiséget általában az előző erjesztés cefréjéből nyerjük, így a hosszadalmas színtenyésztési műveletet csak nagyobb időközökben kell elvégezni; 5. a többszörösére növelt élesztőhozam gazdaságossá teszi az élesztőtermelést minden szeszgyári üzemben; az élesztőtermelés bevezetése ilyen esetekben nem igényel számottevő beruházást; 6. az erjesztés szeszhozama az ismert technológiák eredményeihez képest szintén növekszik, tehát a fajlagos tápanyag-felhasználás az eddigi technológiák esetében szokásos 326— 336 kg/100 hlf szesz értékről 312—320 kg/100 Mf-re csökken. A találmány szerinti eljárás lefolytatásához a szokásos szeszélesztő-törzseket alkalmazhatjuk; tekintettel azonban arra, hogy az erjedésnek a találmány szerinti módon való lefolytatása során az erjesztési közeg szesz- és szervetlen sótartalma viszonylag nagy, célszerű az erjesztéshez e szempontok figyelembevételével szelektált, jó szesz- és sótűrő, nagy szaporodóképességű élesztőtörzset alkalmazni. Ebből a törzsből az ismert szakaszos vagy folytonos színtenyésztési eljárásokkal nyerjük az erjesztéshez szükséges oltóélesztőt, melyet azonban nem kell minden erjesztéshez külön kitenyészteni, hanem, mint fentebb már említettük, az egyes erjesztési műveletek lefolytatása után az élesztő ismételten közvetlenül tovább vihető újabb erjesztésekhez. Magát az erjesztést a találmány értelmében az eddigi eljárásnál lényegesen egyszerűbb módon folytatjuk le: a cefréhez állandó levegőztetés közben folyamatosan adagoljuk a melaszt, olyan ütemben, hogy a cefre sűrűsége fokozatosan emelkedjék 8 Blg°-ig, majd a levegőztetés további fenntartása mellett már csak olyan mértékben vezetjük be a melaszt, amennyi a cefre sűrűségének ezen a szinten tartásához szükséges. Az erjesztést ilyen körülmények között összesen kb. 16—20 óra hosszat folytatjuk, ekkor a melasz-betáplálást és a levegőztetést is beszüntetjük és a cefrét leerjedni hagyjuk. A melasz-betáplálásnak az a kezdeti szakasza, amely alatt a cefre sűrűségét fokozatosan 8 Blg°-dg emeljük, a találmány szerinti eljárásban a teljes erjesztési időtartam 1/10-e és i !-i közötti időt vehet igénybe. A levegőztetés mértéke az üzemi körülményektől és az élesztő levegőigényétől függően széles határok között változhat; célszerű lehet az erjesztésnek a cukorkoncentráció növelése alatti első szakaszában intenzívebb, pl. 10—30 m3 /m 2 /óra \e _ vegőbefúvatást, míg a cukorkoncentráció szintjét csupán fenntartó, tehát a kisebb mértékű tápanyag betáplálás mellett folyó második erjesztési szakaszban kevésbé élénk, pl. 1—5 m3 /m 2 /óra levegőztetést alkalmazni. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 11—16 kg sajtolt élesztőt vagy 18—25 liter 18—20% szárazanyagtartalmú élesztőtejet (előző erjesztésből) 30—35 liter 15 savfokos kénsavfürdőben tartunk baktériummentesítés céljából 1 óra hosszat. Ezután az élesztőt vízzel és 30 kg sterilezett melasszal 300 liter térfogatra töltjük fel és két óra hosszat enyhe levegőztetés közben 30—32 C° hőmérsékleten tartjuk az élesztő aktiválása céljából. Az így aktivált élesztőt, tartalmazó cefréhez azután 1900 liter 30 C° hőmérsékletű vizet adunk, majd 1 m3 /m 2 /óra intenzitású levegőztetés közben először 270 kg gőzbefúvatással sterilezett melaszt adunk hozzá, a szervetlen tápsó-szükséglet biztosítására pedig 8 kg szuperfoszfát és 5 kg ammóniumszulfát 100 liter vízzel készített és leszűrt főzetét adagoljuk 5 részletben, kétóránként a cefréhez. Az erjesztés folyamán 600 kg eredeti állapotú, sűrű melaszt folyatunk a cefréhez, először olyan ütemben, hogy annak sűrűsége a beadagolás kezdetétől számított 2 óra alatt fokozatosan 8 Blg°-ra emelkedjék, majd a továbbiakban az egész főerjedés folyamán olyan ütemben, hogy a cefre sűrűsége mindvégig ezen az értéken maradjon. Eközben a cefre pH^értékét kénsav szükség szerinti hozzáadásával 5 értéken, a hőmérsékletet pedig az egész erjedési idő folyamán 30 C°-on tartjuk. A fenti melaszmennyiség beadagolása kb. 17 órát vesz igénybe; a beadagolás befejeztével a levegőztetést megszüntetjük és a cefrét leerjedni hagyjuk. A kapott kb. 30 hl leerjedt cefre szesztartalma 9,6%, élesztőtartalma pedig 1,38%. A fajlagos melaszfelhasználás 313,5 kg/100 hlf szesz. A termelt élesztő 100 hlf szeszre számított mennyisége 12,9 kg. 2. példa: 5 liter laboratóriumi élesztő-színtenyészetet (10%-os melaszoldatban) vízzel 85 literre hígí-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
