151166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szeszes erjedés élesztőhozamának növelésére

151166 3 4 badalomban, mely alapvetően abban különbö­zik a bejelentés tárgyát képező eljárástól, hogy a közeg szesztartalma még művelet közben is csak 3,66%-ig emelkedik, melyet a továbbiak­ban az élesztősejtek teljes egészében asszimi­lálnak és így végtermékként csak sütőélesztőt nyernek. Eljárásunk során ezzel szemben az erjedő közegben 9—10% alkohol koncentrá­ciót nyerünk a művelet befejezése után, mint végterméket, megnövekedett élesztőtartalom kíséretében. Ez az eljárásmód az eddig ismert szesz­gyártási technológiához viszonyítva az alábbi lényeges előnyöket mutatja: 1. a 100 liter tiszta szeszre számított élesztő­hozam 4—6 kg-ról 12-—14 kg-ra emelkedik (szárazanyagra számítva); 2. a teljes erjesztés az eddigi 36—48 óra helyett 16—-24 óra alatt végbemegy; 3. az erjedési idő felénél kisebbre csökken­tése igen nagy mértékben növeli a meglevő gyári berendezésekben rendelkezésre álló er­jesztőtér kapacitását is; 4. az egy-egy erjesztési művelethez szüksé­ges élesztőmennyiséget általában az előző er­jesztés cefréjéből nyerjük, így a hosszadalmas színtenyésztési műveletet csak nagyobb idő­közökben kell elvégezni; 5. a többszörösére növelt élesztőhozam gaz­daságossá teszi az élesztőtermelést minden szeszgyári üzemben; az élesztőtermelés beve­zetése ilyen esetekben nem igényel számottevő beruházást; 6. az erjesztés szeszhozama az ismert tech­nológiák eredményeihez képest szintén növek­szik, tehát a fajlagos tápanyag-felhasználás az eddigi technológiák esetében szokásos 326— 336 kg/100 hlf szesz értékről 312—320 kg/100 Mf-re csökken. A találmány szerinti eljárás lefolytatásához a szokásos szeszélesztő-törzseket alkalmazhat­juk; tekintettel azonban arra, hogy az erjedés­nek a találmány szerinti módon való lefoly­tatása során az erjesztési közeg szesz- és szer­vetlen sótartalma viszonylag nagy, célszerű az erjesztéshez e szempontok figyelembevételével szelektált, jó szesz- és sótűrő, nagy szaporodó­képességű élesztőtörzset alkalmazni. Ebből a törzsből az ismert szakaszos vagy folytonos színtenyésztési eljárásokkal nyerjük az erjesz­téshez szükséges oltóélesztőt, melyet azonban nem kell minden erjesztéshez külön kitenyész­teni, hanem, mint fentebb már említettük, az egyes erjesztési műveletek lefolytatása után az élesztő ismételten közvetlenül tovább vihető újabb erjesztésekhez. Magát az erjesztést a találmány értelmében az eddigi eljárásnál lé­nyegesen egyszerűbb módon folytatjuk le: a cefréhez állandó levegőztetés közben folyama­tosan adagoljuk a melaszt, olyan ütemben, hogy a cefre sűrűsége fokozatosan emelkedjék 8 Blg°-ig, majd a levegőztetés további fenn­tartása mellett már csak olyan mértékben ve­zetjük be a melaszt, amennyi a cefre sűrű­ségének ezen a szinten tartásához szükséges. Az erjesztést ilyen körülmények között össze­sen kb. 16—20 óra hosszat folytatjuk, ekkor a melasz-betáplálást és a levegőztetést is be­szüntetjük és a cefrét leerjedni hagyjuk. A melasz-betáplálásnak az a kezdeti szakasza, amely alatt a cefre sűrűségét fokozatosan 8 Blg°-dg emeljük, a találmány szerinti eljárás­ban a teljes erjesztési időtartam 1/10-e és i !-i közötti időt vehet igénybe. A levegőztetés mértéke az üzemi körülményektől és az élesztő levegőigényétől függően széles határok között változhat; célszerű lehet az erjesztésnek a cukorkoncentráció növelése alatti első szaka­szában intenzívebb, pl. 10—30 m3 /m 2 /óra \e _ vegőbefúvatást, míg a cukorkoncentráció szintjét csupán fenntartó, tehát a kisebb mér­tékű tápanyag betáplálás mellett folyó máso­dik erjesztési szakaszban kevésbé élénk, pl. 1—5 m3 /m 2 /óra levegőztetést alkalmazni. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 11—16 kg sajtolt élesztőt vagy 18—25 liter 18—20% szárazanyagtartalmú élesztőtejet (előző erjesztésből) 30—35 liter 15 savfokos kénsav­fürdőben tartunk baktériummentesítés céljából 1 óra hosszat. Ezután az élesztőt vízzel és 30 kg sterilezett melasszal 300 liter térfogatra tölt­jük fel és két óra hosszat enyhe levegőztetés közben 30—32 C° hőmérsékleten tartjuk az élesztő aktiválása céljából. Az így aktivált élesztőt, tartalmazó cefréhez azután 1900 liter 30 C° hőmérsékletű vizet adunk, majd 1 m3 /m 2 /óra intenzitású levegőz­tetés közben először 270 kg gőzbefúvatással sterilezett melaszt adunk hozzá, a szervetlen tápsó-szükséglet biztosítására pedig 8 kg szu­perfoszfát és 5 kg ammóniumszulfát 100 liter vízzel készített és leszűrt főzetét adagoljuk 5 részletben, kétóránként a cefréhez. Az er­jesztés folyamán 600 kg eredeti állapotú, sűrű melaszt folyatunk a cefréhez, először olyan ütemben, hogy annak sűrűsége a beadagolás kezdetétől számított 2 óra alatt fokozatosan 8 Blg°-ra emelkedjék, majd a továbbiakban az egész főerjedés folyamán olyan ütemben, hogy a cefre sűrűsége mindvégig ezen az ér­téken maradjon. Eközben a cefre pH^értékét kénsav szükség szerinti hozzáadásával 5 érté­ken, a hőmérsékletet pedig az egész erjedési idő folyamán 30 C°-on tartjuk. A fenti melasz­mennyiség beadagolása kb. 17 órát vesz igény­be; a beadagolás befejeztével a levegőztetést megszüntetjük és a cefrét leerjedni hagyjuk. A kapott kb. 30 hl leerjedt cefre szesztar­talma 9,6%, élesztőtartalma pedig 1,38%. A fajlagos melaszfelhasználás 313,5 kg/100 hlf szesz. A termelt élesztő 100 hlf szeszre szá­mított mennyisége 12,9 kg. 2. példa: 5 liter laboratóriumi élesztő-színtenyészetet (10%-os melaszoldatban) vízzel 85 literre hígí-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom