151166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szeszes erjedés élesztőhozamának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 151166 Bejelentés napja: 1962. X. 15. Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. (EE—986) Szabadalmi osztály: 6 a 14—23 Nemzetközi osztály: C 12 b Decimal osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Pele Antal, dr. Vámos Endréné, Varga László, Gavalya Sándor és Erjedésipari Kutatóintézet, Dolánszky Ferenc vegyészmérnökök, Budapest Budapest m járás a szeszes erjedés élesztőhozamának növelésére A cukortartalmú anyagok, főként melasz élesztőgombákkal történő erjesztése során az élesztő a szesz termelésével párhuzamosan maga is szaporodik és így minden 100 liter absz. szesz termelésével egyidejűleg kb. 14—20 kg nedves élesztő keletkezik, ami 4—6 kg élesztő szárazanyagnak felel meg. Ezt az élesztőt régebben általában nem hasznosították, az utóbbi években azonban egyre inkább elterjed a szeszgyári élesztőnek sütőélesztő vagy takarmányélesztő alakjában történő felhasználása. A szeszgyári élesztőből nyert sütő- és takarmányélesztő önköltsége ugyanis sokkal kisebb, mint a külön ilyen célokra gyártott élesztőé. Ezért gyakorlati szempontból komoly előnyökkel jár a szeszgyártási eljárás olyan irányú fejlesztése, amelynek révén az élesztőhozam növelhető anélkül, hogy ez a szeszhozam csökkenésével járna. Ismeretes, hogy az erjedő közegen átfúvatott levegő az élesztő szaporodását serkenti. Az anaerob körülmények között tartott élesztő elsősorban a cukrot erjeszti, oxigén jelenlétében viszont az élesztősejtek légzés útján nyerik a szaporodáshoz szükséges energiát. Anaerob erjedés esetén egy mol cukorból 18 kgkal energiát tud az élesztő használni, míg légzés esetén ez az energiamennyiség 674 kgkal-ra emelkedik. Ennek megfelelően aerob körülmények között az egységnyi cukormennyi"

2 ségre eső sejtanyag-szaporulat lényegesen nagyobb, mint az anaerob erjedés esetén. A szeszgyártás során azonban a cefre levegőztetését, tehát az aerob erjesztést csupán az élesztő-5 sejtek elszaporításának kezdeti szakaszában tartották megengedhetőnek, míg a főerjedés szakaszában a levegőztetést mindenkor kerülték, minthogy az eddigi felfogás szerint a levegő átvezetése szeszveszteséget okoz (a fo-10 lyékony, alkoholtartalmú erjedési közegen átbuborékoltatott levegő a parciális nyomások arányában alkohol- és vízgőzöket ragad magával) és a termelt szesz minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. 15 Azt találtuk, hogy mindezek a hátrányok teljesen elkerülhetők és a szeszes erjedés szeszveszteség nélkül, sőt a tápanyag mennyiségére számított szeszhozam növelésével és ugyanakkor az élesztőhozam legalább kétszeresére emelésével 20 folytatható le, ha oly módon járunk el, hogy az oltóélesztő szuszpenziójához fokozatosan, a cukorkoncentráció lassú növelésével adjuk hozzá a tápanyagot (melaszt) a főerjedési szakasz egész folyamán, miközben a cefrét állan-25 dóan szellőztetjük; a főerjedési szakasz befejeztével azután a tápanyag betáplálást és a levegőztetést megszüntetjük és a cefrét leerjedni hagyjuk. Hasonló kivitelezést találunk a 971 590 NSZK 30 számú, sütőélesztő előállítására vonatkozó sza-151166