151154. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tartóberendezés gördölőcsapágyakhoz

5 151154 6 A csapágy hasznos terhelése által okozott nyomáselosztás az ismert szerkezeteknél ha­sonló, -mint a tengelyirányú előfeszültség által létrehozott nyomás eloszlása. A 3. ábra szem­lélteti a nyomás eloszlását négyszögkereszt­metszetű 6 közbenső test alkalmazása esetén, amelynél tengelyirányban a P erőt alkalmaz­tuk az összenyomó előfeszültség létesítése vé­gett. Ez az erő a 8 gyűrűre hat. Az előfeszült­ség létesítése folytán a 6 gyűrű alakú köz­benső test keresztmetszete hordószerűen ki­domborodik és így a csapágy 2 külső gyűrű­jén a q görbe szerinti tehereloszlás keletkezik. Ezáltal a 2 gyűrű keresztirányban nagyjában az y-nal jelölt görbe szerint rugalmas alak­változást szenved. A keresztirányú elhajlásokat elősegíti a keresztmetszeti alak és a deformá­lódás rontja a csapágy futótulajdonságait. A 4. ábra a találmány szerint kialakított 6 közbenső testet (gyűrűt) szemléltet, amelynél szintén P erőt alkalmazunk a rugalmas anya­gon, a kívánt előfeszültség létesítése végett. Ily módon a qt terhelési jelleggörbe keletke­zik, amely jobban megfelel a csapágygyűrű keresztmetszeti alakjának, mint a 3. ábra sze­rinti görbe. Ilyen erőelosztás azt eredményezi, hogy a keresztmetszet zavaró deformálódása sokkal kisebb mint az ismert megoldásnál és így az y1 rugalmassági vonal is nagyjából egyenes. Rugalmas megerősítés esetén a gördülőcsap­ágyra ható hasznos terhelés legnagyobb részét a külső gyűrű mint ívelt tat tó veszi fel, mi­által az ilyen terhelés vizsgálatánál a golyós­csapágy keresztirányú elhajlásai szempontjából a fentiekben leírt megállapítások érvényesek. E megállapítások szerinti előnyök is teljes egé­szükben érvényesek a 4. ábra szerinti közbenső gyűrűvel készített csapágynál, melynek kedve­zőek a futótulajdonságai. A 3. ábra szerinti erőeloszlás további követ­kezménye még az is, hogy a 6 közbenső test és a 2 külső gyűrű mint együttes rendszer labilis egyensúlyi helyzetben van. Ugyanis minden egyes billenő elmozdulásnál a defor­málódási elősegítő energia szabadul fel, mert csak a közbenső test gyakorlatilag terheletlen szélső részein keletkeznek nagyobb erők, vi­szont az erősen megterhelt középső sáv eset­leg tehermentesül. Ezzel szemben a 2. ábra szerinti kialakításnál a széleken alkalmazott nagy nyomás a fenti hátrányt kiküszöböli. A 3. ábra szerinti ismert megoldás most leírt hátránya okozza többek között azt, hogy eddig nem sikerült a gördülő csapágyak hordképes­séget jobban kihasználni, a találmány egyik fő jellemzője tehát az, hogy a csapágy és a hordozó géprész között olyan rugalmas test van, amely különös kialakítása folytán az elő­feszültség hatása alatt a kívánt erőelosztást hozza létre. Ennél az elosztásnál a külső gyű­rűn, annka tengelyirányú mérete mentén a szé­leken nagyobb nyomások keletkeznek, ezek között középen pedig gyengéd a megterhelés Az említett cél elérése végett a 4. ábra sze­rinti rugalmas 10 közbenső test keresztmetszeti alakja olyan, hogy a P erők hatása alatt a csapágy 2 gyűrűjére ez a közbenső test olyan 5 erőt fejt ki, amely megfelel a már említett q! görbének. Ezáltal a csapágy hasznos terhe­lését növelni lehet és a találmány szerinti megerősítési mód további előnye, hogy a gyár­tási hibák (tűrések) kiegyenlítését is lehetővé 10 teszi. Ilyen módon a gyártási nehézségeket ' sikerül számottevően csökkenteni, mert az egy­máson felfekvő felületeknek nem kell oly pon­tosaknak lenniök. A találmány megvalósításá­nál ugyanis nehézség nélkül járhatunk el oly-15 képp, hogy a gördülőcsapágy 2 külső gyűrű­jét és a csapágyat felvevő' 5 géprészt csak csekély pontossággal munkáljuk meg, ami az előállítást olcsóbbá teszi. A leírt megerősítési vagy ágyazási mód arra 20 is alkalmas, hogy a gördülőcsapágyat ütések vagy lökések ellen nagymértékben biztosítsa. Az alkalmazott nagymértékű előfeszültség még arra is alkalmas, hogy a csapágyat sugár­irányú, hátrányos elfordulások vagy kilengé-25 sek ellen megvédje. Ezzel szemben tengely­irányban a csapágy utánengedésre képes, ami pl. hőtágulások esetén lehet fontos és amit a találmány szerinti megerősítési mód az elő­feszültség nagysága ellenére is lehetővé tesz. 30 Ilyen tengelyirányú erők keletkezése esetén ugyanis csak a rugalmas gyűrű és a csapágyat felvevő 5 géprész közötti részen keletkező nyíró­erők állnak ellen az elmozdulásnak. A leírt megerősítési mód, vagyis a gyűrű 35 széleinél keletkező nyomófeszültségek a csap­ágyat hátrányos elbülenések ellen is védi, vagyis a csapágy stabilan áll helyén. A megerősítés szempontjából fontos, hogy a feszítőgyűrű és a csapágy külső gyűrűje kö-40 zötti sarkoknál a feszülség ne legyen kicsi, aminek elérése végett a találmány szerint közbehelyezendő rugalmas gyűrűt úgy alakít­hatjuk ki, hogy az a csapágy külső gyűrűjén befelé túlnyúlik. A feszítőberendezést szintén 45 befelé, sugárirányban meghosszabbítjuk és ez­zel azt érjük el, hogy a túlnyomó részeken tekintélyes tengelyirányú erők keletkeznek. Az 5. ábra a találmány szerint alkalmazandó 50 11 közbehelyezett rugalmas test további kiala­kítási módját szemlélteti. Ez a test terheletlen állapotban négyszögletes keresztmetszetű és két 12 lemezbetétje van, amelyek a 11a homlok­félületektől meghatározott távolságban és a 55 tengelyre merőleges középsíkhoz képest rész­arányosán helyezkednek el. Ezeket a 12 ré­szeket a 11 gumitesttel egydarabban is lehet elkészíteni. A 11 testben még egy harmadik 13 betét is van, amely pontosan az említett 60 szimmetriasíkban helyezkedik el. Mivel ezek­nek a betéteknek a távolsága egymástól eltérő, a P erők működése folytán a szaggatott vonal­lal jelölt h görbe szerinti erőelcsztás kelet­kezik. Az igénybevétel legkisebb értékei tehát 65 a 12 és 13 betéteknél vannak. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom