151146. lajstromszámú szabadalom • Újszerű gammasugár kollimátor isotop vizsgálatához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍHÁS ——•——•——»»» I ), . |j. . in —^—m»m-1 Bejelentés napja: 1963. III. 27. (ZE—210) Közzététel napja: 1963. VIII. 23. Megjelent: 1964. XII. 15. 151146 Szabadalmi osztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: H 05 g Decimal osztályozás: Dr. Zsebők Zoltán MTA. Orvos-Radiológiai kutató csop. vez., Budapest Gyenge György elektromérnök, Budapest, Brandelik Sándor technikus, Budapest Üjrendszerű gammasugár kollimátor isotóp vizsgálathoz l Különböző testek felületén és belsejében a sugárzó radioaktív isotópok mennyiségi és intensítás eloszlása különböző. Az eloszlás feltérképezéséhez az szükséges, hogy a detektor által vizsgált térrész vagy felületrész pillanatnyi nagysága, azaz a kollimátor fókusza, minél kisebb legyen, viszont a fókusztérfogatból,, vagy fókuszfelületből kilépő fluxus minél nagyobb hányada érje a detektort. A kollimátor jósága a következő hányados: 1 cm2 detektor hasznos felülete (cm2 -ben) fókuszfelület négyzete (cm4 -ben) Q, ahol a kollimátor hossza a detektor és a fókusz távolságának a fele lehet. Az eddigi kollimátorok felépítése: hengeres ólomban a tengelybe eső fókusz irányában szűkülő furat, vagy furatok. Az ezekkel elérhető jóság Q = = 1—i5 tartományban van. Az alább leírt kollimátorral elérhető jóság tartománya kb. Q = 1—150. Az üjrendszerű gammasugár kollimátor isotóp vizsgálathoz a következő felépítésű és működésű: A rajzon 1. ólomból vagy más nagy rendszámú anyagból készült pajzs belső furata a pajzs hosszúságának egy részében a fókusz irányában meredekebben kúpos, a pajzs további részén enyhébben csökkenő kúpos furatból áll. 2. Ólomból vagy nagy rendszámú anyagból készült dugó, — amely hosszának egy részében enyhébb, a további részében a fókusz irányában meredekebben csökkentve 5 kónikus —, koncentrikusan helyezkedik el a pajzsban. A pajzs és a dugó közti rés, amely a kollimátor hosszának egy részében szűkül, azon túl tágul, meghatározza a fókusz nagyságát és a detektor hasznos körgyűrű alakú 10 felületét. Természetesen kisebb fókuszfelülethez kisebb hasznos detektorfelület tartozik, de a felületcsökkenés iránya a kollimátor tengelye irányában történik körgyűrű felületenként, ezért a detektor felületcsökkenés lassabb 15 mint a fókusz felüietcsökkenése. A szűkület felett és alatt levő kúpos furat és dugó méretének megváltoztatásával változik a fókusz mérete és kevéssé (kb. 10—20%) a tengelyirányú távolsága is. A szűkület és a rés mé-20 rétének változtatása történhet úgy, hogy a dugót tengelyirányban elmozdítjuk, vagy más méretű dugót használunk. A rajzon szaggatott vonal jelöli a dugó megváltozott helyét, a rajzon látható az ennek megfelelő új fókusz mé-25 rete és helyzete is. A szűkület alatt levő a fókusz irányában növekvő rés, —• amelyet a pajzs enyhébben kúpos furata és a dugó meredekebben kúpos része határoz meg —, azt a célt szolgálja, hogy a fókuszból induló suga-30 rak a résen haladjanak a detektor irányába, 151146
