151140. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszinkron villamosenergia körzetek átmenetileg szinkron állapotban való átkapcsolására

5 előzően párhuzamos üzemben levő hálózatrészt —- az úgynevezett körzetet — átmeneti rövid, közelítőleg szinkron helyzetben a másik rend­szerre kapcsol át, amiközben a két — egyéb­ként aszinkron járó rendszer — a másodperc tört részéig terjedő időre párhuzamosan kap­csolódik. A részben automatikus megoldásnál egyes műveleti részeket, például a frekvencia­eltérés ellenőrzését stb. kezelő személy is el­végezheti. A találmány tárgyát képező eljárás teljesen automatikus végrehajtására alkalmas egyik berendezés megoldása részleteiben a kö­vetkező : A.működés ismertetése egyrészt a feszültség­vektorok diagramjára (2. ábra), másrészt az elvi kapcsolási vázlatra (3. ábra) utal. Az átkapcsolási szándék az A és B rendszer között kétféle lehet, ennek megfelelően a szán­dék bejelentése az Ny BA és Ny AB nyomó­gombok egyikével történik. Előbbi az RBA, utóbbi az RAB segédrelét működteti. Az RBA segédrelé csak akkor húzhat be, ha a B rendszerről a feszültség jelen van, az RAB segédrelé pedig, ha a táplálás valóban az A rendszerről történik. Ha a kezelő tévedésből nem a lehetséges áttérési iránynak megfelelő szándék*bejelentő gombot nyomja meg, a ké­szülék a közlést nem veszi tudomásul, nyuga­lomban marad. Elvben felesleges, de fokozott biztonságot céloz az RAB és RBA relék 11—12 érintkezőivel megvalósított keresztreteszelés. Ha a kezelő egyszerre nyomja meg mindkét gombot, a működés a reális áttérési irányban történik, illetve ha egyik tápforrás sem volt bekapcsolva, vagy pedig egyszerre mindkettő be volt kapcsolva, nem jön létre működés. Az NyT törlő nyomógomb benyomása min­dennemű működés vagy öntartás lehetőségét megszünteti. A szándékrögzítő és előkészítő RBA, ill. RAB segédrelék közül az áttérési iránynak meg­felelő relé 1—2 érintkezőjén keresztül az át­térési iránynak megfelelő relé 1—2 érintkező­jén keresztül öntartásba lép és mindaddig úgy marad, amíg az átkapcsolási folyamat be nem fejeződik, mikor is az A be, ill. B be meg­szakító^segédérintkező nyitásával az automa­tika nyugalmi helyzetbe tér vissza és személyi beavatkozás nélkül készen áll az ellenkező irányú áttérési szándékbejelentés fogadására. Az RBA, EAB ' segédrelé 3—4 érintkezője bekapcsolja az automatika többi szervének működtető egyenáramát. A 7—8 érintkező az új tápforrás megszakítójának bekapcsoló áram­körét, az 5—6 érintkező a régi tápforrás meg­szakítójának kikapcsoló áramkörét készíti elő. A 9—10 érintkező a feszültségrelék tekercsére kapcsolja be a különbözeti feszültséget. Ezek normális üzemben sem mérőváltófeszültséget, sem működtető feszültséget nem kapnak. A kezelőszemélyzet a szándékbejelentő nyo­mógombot természetesen tetszőleges időpilla­natban nyomhatja meg. Ennek megfelelően a relatív feszültségvektor három jellemző hely­zetben lehet, úm.: 6 a) szinkronközei helyzetben, azaz a „szink­ron" feszültségrelé körcikkjében, b) szinkrontávol helyzetben, azaz az „oppo­zíciós" feszültségrelé körcikkében, 5 c) a két feszültségrelé által ellenőrzött kör­cikkek között. Az a) esetben nem szabad megengedni az azonnali átkapcsolást, mivel feltételezendő, hogy a relatív feszültségvektor a szinkronközei 10 körcikkből éppen kilépőben van. Ezért az RBA vagy RAB segédrelé 3—4 érintkezőjéről elin­dult impulzus hiába jut át a zlU< („szinkron") feszültségrelé meghúzott c—d érintkezőjén, az értesítő É relé 5—6 érintkezőjén nem tud át-15 haladni. Természetesen ugyanekkor a ,d U > („oppozíciós") feszültségrelé nem lehet meg­húzott állapotban, tehát c—d érintkezője nyi­tott. Amikor a relatív feszültségvektor el­hagyja a A U < „szinkron" feszültségrelé meg-20 húzási területét, utóbbi elejt és továbbra sem tud létrejönni működés. Ezt követően a rela­tív feszültségvektor vagy belép az „oppozí­ciós" relé területébe, vagy esetleg visszafordul és újból a szinkronközei sávba lép. Utóbbi 25 esetben nem történik működés, előbbinél az oppozíciós relé meghúz és c—d érintkezőjén át behúzza az. élesítő É relét, amely 1—2 érint­kezőjén keresztül öntartása lép és mindaddig úgy marad, amíg az átkapcsolás megtörténté-30 vei az RBA, ill. RAB relé vissza nem esik. Az élesítő É relé szerepének az a jelentő­sége, hogy átkapcsolás csak akkor jöhessen létre, ha az áttérési szándék közlése után a relatív feszültségvektor egyszer már szinkron-35 távol helyzetben volt. Ez teljes biztosítékot nyújt arra, hogy a tényleges átkapcsolás ne a A U < „szinkron" feszültségrelé körcikkének véletlen és esetleges rádiuszánál, hanem csakis a körcikket határoló egyik sugár átlépésénél 40 induljon meg. A b) és c) eset ezek után visszavezethető az a) esetre azzal, hogy a működés lehetősé­gének szükséges, de nem elegendő feltétele az É relé meghúzása. 45 A továbbiakban ismertetendő frekvencia­ellenőrző elem közbelépési lehetőségétől elte­kintve, a működés akkor jön létre, amikor az É relé meghúzása után a A U < („szinkron") feszültségrelé érintkezőjét zárja. (Te relé 3—4 50 érintkezőjének zárt állapotát egyelőre, feltéte­lezzük.) Az így létrejött átkapcsoló impulzus az M működtető segédrelét húzza meg. Ez saját 9—10 érintkezőjén át öntartásba lép az RBA relére, tehát a teljes működés végéig. 55 Erre azért van szükség, hogy az egyszer meg­indított primer kapcsolási folyamat visszavon­hatatlanná váljék azon szinguláris esetben is, ha a rendszerek közötti igen kis frekvencia­különbség esetén a relatív feszültségvektor a 00 A U < „szinkron" feszültségrelé körcikkét csak éppen érintené, majd visszafordulva azt ugyanazon oldalon hagyná el. Az M relé 3—4 ill. 7—8 érintkezőjének zárása azonnal kiadja a bekapcsoló impulzust az új tápforrás rneg­gg szakítójának, míg az 1—2, ill. 5—6 érintkező 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom