151131. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés elektrolitkondenzátorok élettartam vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. XII. 29. (TA—752) Közzététel napja: 1963. VIII. 23. Megjelent: 1964. XII. 15. 151131 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 g Decimal osztályozás: Feltalálók: Barna Tamásné tudományos munkatárs, Budapest, Hegyi Mihályné technikus, Budapest, Néráth Károly technikus, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Elrendezés elektrolitkondenzátorok élettartam vizsgálatára Különböző célokra szolgáló elektrolitikus kondenzátorok, például az egyenirányított váltófeszültség simítására használatos ún. szűrőkondenzátorok vizsgálatát a különböző érvényben levő vizsgálati előírások (IEC, GOSZT, 5 KGMSZ) oly módon írják elő, hogy a kondenzátorok kivezetéseire előre megadott ideig a névleges feszültségnek megfelelő egyen- és erre szuperponált váltófeszültséget kell kapcsolni. A vizsgálati körülményeket és mód- 10 szereket, így például az időtartamát, a kondenzátor környezeti hőmérsékletét és az egyenfe&zültségre szuperponált váltófeszültség nagyságát a vizsgálati előírások megadják. Ha a vizsgalatot a szabványban előírtak 15 szerint végzik (1. ábra), akkor Ue egyenfeszültség forrásra (^...Cn vizsgálandó kondenzátorokat párhuzamosan kapcsolják és az Uc egyenfeszültségre U„ váltakozó feszültséget szuperponálják. Ez esetben az \Je egyen tápfeszültség- 20 forrás váltóáramú impedanciájának Uv váltakozó feszültség frekvenciáján valamennyi vizsgált típus n darab C kondenzátor eredő kapacitásánál, előnyösen legalább egy nagyságrenddel kisebbnek kell lennie. Ez legegyszerűbben 25 azáltal érhető el, hogy az Ue egyenfeszültségforrással párhuzamosan, a sorbakötött Uv váltakozóáramforrás elé, például C0 kondenzátort kötnek. Ez a megoldás darabszám, illetve térkihasználás szempontjából előnytelén, mert a 30 vizsgálandó kondenzátorokkal szemben egy nagyságrenddel több, az említett célokat szolgáló kondenzátort is kell alkalmazni. E nehézségek elkerülésére a vizsgálatot csak tiszta egyenfeszültséggel végzik, ami a kondenzátorok szempontjából sokkal enyhébb igénybevétel, mint a szabvány által előírt, tehát nem megfelelő. A fenti nehézség kiküszöbölésére a 2. ábrán látható találmány szerinti új kapcsolás alkalmazható. Ha Ci..'.C^ vizsgálandó kondenzátorokat az ábrán látható kapcsolásban két egyenlő csoportja bontjuk, úgy a már vázolt váltakozóáramú impedanciát megfeleztük és az 1. ábrával kapcsolatban említett C0 kondenzátorokra többé szükség nincs. Az Uv váltakozóáramú feszültséget itt kétszeresére {i2 Uu ) kell növelni, az Ue egyenfeszültséget pedig a transzformátor középleágazásán kapcsolhatjuk a kondenzátorokra, mivel a transzformátor szekunder tekercsére az egyenáramú feszültségesés elhanyagolható. Az új kapcsolásnál az egyenfeszültség és az erre szuperponált váltófeszültség a kívánalmaknak megfelelően alakul. Mivel a kondenzátorok a vizsgálat folyamán átüthetnek, vagy átvezetési áramuk a megengedhető fölé emelkedhet, ezért az egyen- és váltakozófeszültségforrásokat túláram ellen védeni kell. Az egyenáramú feszültségforrás védelme legegyszerűbben egy L izzólámpa sorbakötésével oldható meg. Váltakozóáramú szem-151131
