151116. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett számtartományú impulzusszámláló
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. VI. 30. Közzététel napja: 1S63. VII. 24. Megjelent: 1964. XII. 15. (MU—240) 151116 Szabadalmi osztály: 42 ni 33—37 Nemzetközi osztály: G 01 g Decimái osztályozás: Feltalálók: Kadinger Béla oki. gépészmérnök, Budapest, 70%, Szabó Kálmán tudományos munkatárs, Budapest 30% Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Csökkentett számtartományú impulzusszámláló 1 Ismeretes, hogy a számláló dekádokat többnyire négy kétstabil-állapotú multivibrator összekapcsolásával állítják elő. Minthogy azonban ezek a multivibrátorok önmagukban 1:16 számtartománnyal működnének, szükség van 5 olyan kiegészítésre, amely a számtartományt 1:10 tartományra csökkenti. Ismeretes, hogy a számtartomány csökkentésére különféle visszacsatolásokat alkalmaznak. Ezeknek hátránya, hogy a visszacsatoló 10 elemek a tranziensek időtartamát jelentősen megnövelik, ezért a működés sebessége csökken. Ismeretes továbbá, hogy a számtartomány csökkentésére kifejlesztettek kapuzáró megoldá- 15 sokat, melyeknek előnye, hogy a tranziensek időtartamát alig növelik meg, ezért ezekkel nagyobb működési sebesség érhető el. A kétstabil állapotú multivibrátorok egyik üzemi jellemzője az a legkisebb trigger jel 20 — a továbbiakban érzékenységi küszöb —, amellyel az átbillenési folyamat még indítható. A kapcsolási elemek azonban mellékáramköröket is alkotnak. Ezeken keresztül a kapcsolási tranziensek csökkentett amplitúdó- 25 val eljutnak más multivibrátorokba is, ahol úgy jelentkeznek mint zavraó jelek. Ezenkívül a huzalok és alkatrészek egymásrahatásából részben kapacitív, részben induktív úton is keletkeznek zavaró jelek. 30 A multivibrátorokat ezért úgy méretezik, hogy az érzékenységi küszöb ezeknél a zavaró jeleknél magasabb szintű legyen. Világos, hogy az érzékenységi küszöb függ az alkatrészek értékétől, ezért az érzékenységi küszöböt úgy választjuk meg, hogy a tűrések legkedvezőtlenebb együttese hatására se csökkenjen egy a zavaró jeleknél biztosan magasabb szint alá. Másrészt a választható érzékenységi küszöböt felülről korlátozza az a követelmény, hogy a multivibrátor-lánc előző tagjáról érkező vezérlőjelnek biztosan nagyobbnak kell lenni a küszöbnél. A tapasztalat szerint nagysebességű működésre tervezett multivibrátoroknál ez a két korlátozó érték olyan közel esik egymáshoz, hogy az érzékenységi küszöb szintjének megválasztására gyakorlatilag csak egy szűk tartomány marad. Ezért egy nagysebességű osztóláncban egymáshoz azonos multivibrátorokat alkalmaznak. Ha ilyen körülmények között két multivibrator közé passzív elemekből álló kapuáramkört kapcsolunk, a működés üzembiztonsága tovább már nem lesz biztosítható, mert a passzív kapuáramkörből kijövő jel az elemek csillapítása miatt, kisebb lesz, mint a bemenő jel és esetleg az érzékenységi küszöb alá is csökken. Ezért az ismeretes kapuzó megoldásokban nem passzív, hanem aktív — azaz erősítő tulajdonságú —• elemet, pl. 151116