151111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpák kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. VII, 24. (MA—1170) Közzététel napja: 1963. VII. 24. Megjelent: 1964. XII. 15. 151111 Szabadalmi osztály: 21 f 31—44 Nemzetközi osztály: H 01 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Szelényi Tibor tud. főmunkatárs, fiz. tud. kandidátusa, Budapest, Szénfy Ella fizikus, Budapest Tulajdonos: MTA. Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest Eljárás izzólámpák kezelésére Ismeretes, hogy az izzólámpagyártás folyamán a beforrasztott lámpák kezelési eljárásásának utolsó fázisa az un. előégetés, a lámpák minőségét lényegesen befolyásolja. Ekkor történik meg a wolframdrót átkristályosodása, a szennyező gázok felszabadulása az üvegburából és a fémalkatrészekből és ugyanekkor fejti ki hatását a getter. Különösen ennek az utóbbi folyamatnak a megfelelő irányítása lényeges a minőség szempontjából, de fontos az átkristályosítás sebessége és a képződő wolframkristályok nagysága is. A getterezés tekintetében kívánatos, hogy az előégetéskor felszabaduló gázok ionizált állapotba kerüljenek, mivel ezek lekötése ekkor nem reverzibilis. Ennek az állapotnak az előidézésére egy minimális feszültség szükséges. Általában az ionizáció létrejöttét vákuumlámpák esetében rövid ideig látható kék ködfénykisülés jelzi. Az irodalom adatai szerint a szennyező gázok 90%-ának a lekötése a ködfénykisülés ideje alatt történik meg. Az átkristályosítás tekintetében az a kívánatos, hogy a nagykristályos, stabil, alaktartó szerkezet lehetőleg gyorsan, már az előégetés ideje alatt jöjjön létre. Az előégetést az eddigi általános gyakorlat szerint óvatosságból fokozatosan végezték, amikor az izzítást a lámpa névleges feszültségének csak egy részével kezdték meg és a névleges feszültséget néhány lépésben érték el. Ezzel a módszerrel azonban sem a megfelelő nagykristályszerkezet, sem a szennyező gázok ionizációja nem érhető el. Mind a kettőhöz az 5 szükséges, hogy az izzótest hirtelen melegedjen fel a fehér izzás hőmérsékletére, amikor is a fűtőfeszültség oly nagy, hogy az ionizációt is előidézi. Kísérleti megállapításaink szerint az izzó-10 lámpagyártásban szereplő lámpatípusok közül mindazokban, amelyekben az izzótest elrendezése nem különösen zsúfolt, felesleges az említett óvatossági szempontot etekintetben továbbra is fenntartani és a fokozatos előégetést 15 fel lehet cserélni az egyszerre magas hőmérsékletre történő izzítással. Különlegesen zsúfolt izzótestű lámpák, pl. a vetítőlámpák általában a gyártásnak csak egy kis részét képezik, tehát a fenti megszorítás csekély. 20 Találmányunk alapját tehát az a felismerés képezi, hogy az előégetéskor hirtelen alkalmazott magas hőmérséklet az izzólámpa minőségét lényegesen megjavítja: az élettartam megnövekszik és a lumen/watt fényhasznosí-25 tási tényező kedvezőbben alakul. A találmány szerinti eljárásban a következő lépések foganatosítandók: a gyártásban előégetésnek nevezett folyamatban, amikor az izzótest első ízben kerül felfűtésre, erre hir-30 telén olyan nagy feszültséget kapcsolunk, hogy 151111