151109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék az égéshő meghatározására időben változó hőmérsékletek mérésével

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI L i IR Ä S SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. I. 09. (MA—1106) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1963. VII. 24. Megjelent: 1964. XII. 15. 151109 Szabadalmi osztály: 42 i 3—20 Nemzetközi osztály: G 01 k Decimái osztályozás: Feltaláló: Sasvári György oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: MTA. Műszaki Kémiai Kutató Intézet, Budapest Eljárás és készülék az égéshő meghatározására időben változó hőmérsékletek mérésével A tüzelőanyagok égéshőjének meghatározását a hagyományos rendszerű (pl. a Berthelot— Mahler-féle) kaloriméterekben két stacionárius hőállapot kimérésével végzik. A vízzel telt kalorim éter-edény és a környezet hőcseréjének 5 megállapításához előbb ki kell mérni a víz hőmérsékletváltozását a robbantás előtt, majd a robbantás után. A két méréssorozat és a korrekciós számítás segítségével az elégetett tüzelőanyag égéshője kb. egy ezrelék pontos- 10 sággal megállapítható. Ez a módszer a két hőmérsékletsorozat felvételével meglehetősen hosszú időt igényel és pontossága nagymértékben függ a hőmérő leolvasásainak pontosságától, valamint az egyes leolvasási időközök kü- 15 lönbségének pontos ismeretétől. A találmány célja olyan módszer kidolgozása, amely egyetlen méréssel, rövid idő alatt és nagy pontossággal szolgáltatja a tüzelőanyagok égéshőjét. 20 A találmány tárgya eljárás az égéshő meghatározására időben változó hőmérsékletek mérésével, valamint készülék az eljárás foganatosítására. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha egy fémgömb közepén levő 25 gömb alakú üregben a tüzelőanyagot oxigénben elégetjük és az égésterméknek a robbantás utáni kezdeti hőmérséklete ismert, akkor a rendszer időben változó hőmérsékleti eloszlását ismert differenciálegyenletek írják le. 30 , E differenciálegyenlet-rendszerből megállapítható, hogy az égéshő, a gömb adott sugarú rétegében mért hőmérsékletemelkedés, valamint a robbantás és a hőmérsékletmérés között eltelt idő egyértelműen meghatározott összefüggésben állanak egymással; de hasonlóképpen egyértelműen meghatározott összefüggés áll fenn — a többi tényező állandóságát feltételezve — az égéshő, valamint bármely, ismert sugáron elért hőmérsékleti maximum között. Ily módon a differenciálegyenlet-rendszer megoldása lehetőséget nyújt az égéshő közvetlen meghatározására. Tekintettel azonban arra, hogy a differenciálegyenlet-rendszer akár analitikus, akár grafikus megoldása időtrabló feladat, célszerűbb a készüléket ismert égéshőjű anyagsorozat segítségével kalibrálni és a mérési eredményeket az így nyert függvényábrán leolvasni. A hőmérsékleti maximum mérése esetén a függvényábra egyetlen görbéből áll. Az idő és a hőmérsékletemelkedés összetartozó értékeinek mérése esetén a függvényábra ugyancsak korlátozható egyetlen görbére, ha a készüléket egyszer s mindenkorra egy meghatározott időközre állítjuk be és kalibráljuk. Habár a hőmérsékleti maximum meghatározásával működő eljárás egyszerűbb, a hőmérsékletemelkedés és a hozzátartozó idő mérésével működő eljárásnak is van létjogosultsága, mert a hőmérsékleti maximum mérése — akár 151109