151107. lajstromszámú szabadalom • Kézivarrást utánzó kesztyűvarrógép

3 fel-le mozog és fogaival a gyűrűk fogaiba üt­közik. A tengelyt súrlódó tengelykapcsoló és fogaskerék közbeiktatásával fogasív forgatja, amelyet forgattyú és vezérlőhenger mozgat. A varrótű mindkét végén többélű tűhegy van kiképezve, továbbá keresztirányú lyukkal és hosszirányú hornyokkal bír. A találmány tárgyát képező kesztyűvarrógép egy példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt ábrák mutatják, amelyek közül az 1. ábra a gép függőleges hosszmetszetét, a 2. ábra a függőleges keresztmetszetet, a 3. ábra a oldalnézetet, a 4. ábra az anyagtovábbító tárcsa függőle­ges metszetét a hornyos tárcsával és a szál­vonóval, az 5. ábra a varrótű oldalnézetét, a 6. ábra a varrótű keresztmetszetét, a 7. ábra a munkadarab-továbbító tengely el­fordulását szabályozó mechanizmust, végül a 8—12. ábrák a varrószálnak a tűbe való befűzését és rögzítését mutatják. Az 1 varrótű megfogására a 2 és a 3, vala­mint a 4 és az 5 pofákból álló tűfogók szol­gálnak. A tűfogó pofák a 6 illetve 7 csapok körül billenthetők. A tűfogó pofákat a 8 rugó szorítja össze, amely a 9 fejescsap körül he­lyezkedik el. Ez a csap a 2 illetve 4 pofákban rögzítve van, ily módon a ráható nyomóerő a tűfogót nyitja. A tűfogókat a 10 illetve 11 tengelyek hordozzák, amelyekre a 12 illetve 13 körhagyóvillák vannak erősítve. E 12 és 13 körhagyóvillákhoz a 14 és 15 körhagyótárcsák csatlakoznak, amelyeket a gép 16 főtengelye hord. A 16 főtengely forgása a 14 és 15 kör­hagyók révén a 2, 3 illetve 4, 5 tűfogókat egymással szemben ide-oda mozgatja. A'tűfogókat a 8 rugók zárva tartják. A tű­fogók nyitására a 17 és 18 nyitókarok szolgál­nak, amelyek a 19 illetve 20 tengelyeken van­nak megerősítve; a 20 csőtengely a 19 tengely körül helyezkedik el. A 17 és a 18 nyitókarok mozgatására a 21 és a 22 mozgatókarok szol­gálnak, amelyeket a 23 vezérlőhenger mozgat.' Ez utóbbi forgatásáról a 24 fogaskerék, vala­mint a 16 főtengelyre ékelt 25 fogaskerék gon­doskodik. Amikor a 23 vezérlőhenger meg­felelő alakra* kiképzett vájata.a 21 vagy a 22 mozgatókart elbillenti, elbillen a 17 illetve a 18 nyitókar és a 9 fejescsapra gyakorolt nyo­móerővel a tűfogót nyitja. Eszerint tehát az 1 varrótű mozgatása oly módon történik, hogy a 2, 3 tűfogó zárt állapotban az 1. ábrában feltüntetett helyzetben balra mozog, miközben a 4, 5 tűfogó nyitott állapotban jobbra. Ami­kor a tűfogók egymást megközelítették, a 4, 5 tv'ífogó bezárul és a 2, 3 tűfogó kinyílik. Ezt követően a tűfogók egymástól ismét távolod­nak, majd közelednek és amikor egymást meg­közelítették, a 2, 3 tűfogó záródik és a 4, 5 tűfogó nyílik. Ezt ismét a tűfogók távolodása követi, miáltal egy teljes munkaütem játszódott le. Eközben a munkadarab szakaszosan előre halad. 4 A munkadarab befogására és továbbítására a 26 és a 27 továbbító tárcsák szolgálnak. Mindkét továbbító tárcsa felülete rovátkolt. A 26 továbbító tárcsa 28 csőtengelyére a 29 ki-5 lincskerék van ékelve, amelyhez a 30 kilin­cseket hordozó 31 továbbítókar csatlakozik. A kilincsmű mozgatására a 32 kettős emelőkar szolgál, amelynek egyik 33 karja a 34 kúpos­tárcsára, másik 35 karja a 31 továbbítókarra 10 támaszkodik. A 34 kúpostárcsa a 16 főtengely­re van ékelve és ahhoz képest excentrikus el­helyezésű vagy pedig ferde kúp; ily módon a 34 kúpostárcsa változtatható átmérőjű és ex­centricitású körhagyótárcsa feladatát látja el. 15 A 32 kettős emelőkar 36 tartója függőleges irányban eltolható és a 37 szorítócsavar segít­ségével rögzíthető. Ezáltal a 33 kar a 34 kúpos tárcsa más-más síkmetszetére kerül, aminek következtében a 35 kar különböző mértékű 20 kilengést végez. Ily módon a 31 továbbítókar és ezáltal a 26 továbbítótárcsa szakaszos forgó­mozgásának mértéke beállítható. Az így be­állított öltésméret folytonosan oly módon vál­toztatható, hogy a 100 mm-enkénti öltések 25 száma 0 és 12 között van. A 27 továbbítótárcsát a 38 csap körül elbillenthető 39 tartó tartja; e tartót a rajzban fel nem tüntetett súly vagy rugó terheli oly módon, hogy a 27 továbbító­tárcsa a kellő nyomóerővel szoruljon a 26 to-30 vábbítótárcsához, illetve a közöttük levő mun­kadarabhoz. A 27 tárcsa az 52 és 53 fogas­kerekek révén kapja a mozgatását, tehát a 26 tárcsához képest tükörkápszerűen fordul el és ezáltal biztosítja a munkadarabnak mindkét 35 oldalról és egyenlő erővel való előtolását. Ez­által a munkadarab anyagának felgyűrődése nem következik be. A 26 és a 27 továbbító tárcsákban helyez­kednek el a 40 hornyos tárcsák, amelyek a 40 41 illetve a 42 tengelyekre vannak erősítve, amint ezt a 4. ábra mutatja. A 40 hornyos tárcsában van a 43 szálvonó. A 41 tengely forgatására a 44 súrlódásos tengelykapcsolóval hozzá csatlakozó 45 fogaskerék szolgál. A 44 45 tengelykapcsolóra gyakorolt rugóerő oly cse­kély, hogy a megfeszülő varrószál a 41 ten­gely továbbforgását megakadályozni képes és a 44 tengelykapcsoló megcsúszik. A 41 tengely elfordulásának mértékét a 7. ábrában feltün-50 tetett 54 meneteshüvely, 55 ütközőanya és 56 ütközőgyűrű szabályozza. Az 58 ütközőgyűrűn az 57, az 55 ütközőanyán az 58 és az 59, végül a 41 tengelyhez szorítócsavarral rögzített és eltolható 60 gyűrűn a 61 ütközőfogakat ké-55 pezzük ki. Az 55 ütközőanya szára a géptesten kiképzett 62 horonyban elcsúszhat, de el nsm fordulhat. Az 55 ütközőanya fel van hasítva és az 54 menetes hüvelyre kifejtett szorítása a 63 összefogó csavarral szabályozható. Az 54 60 menetes hüvelyt az 56 ütközőgyűrűhöz és a 41 tengelyhez a 64 menetes csap rögzíti. A 41 tengely az 54 menetes hüvellyel, az 56 ütköző­gyűrűvel és az 60 gyűrűvel lengő mozgást végez. Eközben az 55 ütközőanya a 45 mene-65 tes hüvelyen fel-le mozog s egyik szélső hely-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom