151080. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű mozgóágyas eljárás gázok közitti exoterm reakciók megvalósítására szemcsés vagy hordós katalizátorok közreműködésével

3 részét alkotják, a reakcióban nincsenek ki­használva. A reakció szabályozása nehéz, mert a katali­zátor pneumatikus továbbítása és körforgalma csak nagy lineáris sebességű gázárammal, te­hát csak aránylag szűk sebességhatárok között valósítható meg. A nagy lineáris sebességek miat pedig jelentős a katalizátor porlódása és a reaktor szerkezeti anyagainak kopása is. Találmányunk kiküszöböli az ismert mozgó­ágyas reaktorok fent felsorolt hátrányait, meg­tartva azok előnyös tulajdonságait. Találmányunk az exoterm reakciókat a szi­lárd katalizátor sűrűfázisú pneumatikus továb­bítása közben valósítja meg olyképpen, hogy a reagáltatandó gázeleggyel azonos irányban mozgó ágyban a szilárd anyagnak egymással szomszédos szemcséi egyidejűleg állandóan érintkeznek. Megjegyzendő, hogy szemcsés • anyagnak sűrű fázisú pneumatikus szállítása külön szállítógázzal anélkül, hogy közben a szállítógázban kémiai reakció játszódna le, „hyperflow" néven már ismeretes. Találmá­nyunk a szemcsés katalizátornak folytonos körforgását valósítja meg sűrű fázisban, továb­bító gázáramként magát a reagáltatandó gáz­elegyet használva. A rendszer hőmérsékletét, valamint a cirkuláló katalizátor mennyiségét az adott reakciónak megfelelően megválasztva, a kémiai reakciót a kívánt módon és mérték­ben hajthatjuk végre. A gázelegy bevezetési és elvezetési pontja közé természetesen gáz­záró, szilárd anyagot adagoló készülék (pl. cellás adagoló) iktatandó, hogy megakadályozza a termékgáznak a kiindulási gázelegyhez való visszakeveredését és ugyanakkor biztosítsa a szilárd, szemcsés katalizátor állandó körfor­gását azzal, hogy azt a kisebb nyomású gáz­elvezetési pontról a nagyobb nyomású beveze­tési pontra táplálja vissza. A találmány szerinti sűrúfázisú pneumatikus továbbítás esetén nagy tömegű és nagy hő­kapacitású szilárd katalizátor áramlik a vi­szonylag kis tömegű és kis hőkapacitású re­akcióeleggyel egyirányban. Így a reakcióhő a teljes gáz-szilárd anyagrendszert csak kis mér­tékben melegíti fel. A rendszerben egyúttal hőhordozóként cirkulaltatott szemcsés katali­zátornak a reaktor adott keresztmetszetén idő­egység alatt áthaladó maximális mennyiségét a vele együtt haladó gáz mennyisége határozza meg. Eljárásunk további előnye, hogy a körfor­gásba iktatott adagoló segíségével a katalizá­tor áramát a rajta átáramló gáz sebességétől függetlenül a maximális értékig tetszés szerint állíthatjuk be, tehát a reaktor szabályozására és méretezésére több lehetőség nyílik, mint a hígfázisú pneumatikus továbbításnál, ahol a részecskék sebességét a gázsebesség és a szem­cseméret egyértelműen meghatározza. Abból, hogy eljárásunkban a reaktor egyég­nyi térfogatára jutó katalizátor mennyisége lényegesen nagyobb, mint a hígfázisú pneu­matikus továbbítás esetén, az a további előny 4 származik, hogy a nagyobb katalizátorkoncent­ráció következtében az egységnyi reaktortér­fogatra számított reakciósebesség nagyobb és így azonos teljesítményű reaktor kisebbre mé-5 retezhető, mint hígfázisú pneumatikus továb­bítás esetén. A reakcióhő külön hőcserélő nélkül is fel­használható a reagáltatandó gázelegy előmele­gítésére; a katalizátor nagy hőkapacitása ui. 10 lehetővé teszi, hogy a reakció befagyasztásá­nak veszélye nélkül a reagáltatandó gázele­gyet, hideg állapotban vezessük a cirkuláló katalizátorhoz, amikor is a katalizátor hőmér­séklete csak kis mértékben csökken, a gáz-15 elegy pedig a nagy tömegű katalizátortól pilla­natszerűen felmelegszik az egyensúlyi hőmér­sékletre. Ha a gázok ennél magasabb hőmér­sékletet vennének fel, a fölös reakcióhőt a katalizátorcirkuláció tetszőleges helyén beikta-20 tot hőcserélőben vonjuk el. Az előírt hőmér­séklet beállítható a fenti módokon kívül, vagy velük egyidejűleg, a reakció körülményei kö­zött elpárolgó folyadék bepermetézésével is. Az eljárás részleteit a mellékelt ábrák kap-25 csán ismertetjük. Az 1. ábra szerint az 1 csövön előmelegítés nélkül bevezetett kiindulási gázelegy a szem­csés katalizátor hozzákeverése végett a 2 ke­verőbe jut. Innen a sűrűfázisú gáz-katalizátor 30 keverék a 3 reaktorcsőbe áramlik, amelyben a kívánt reakció lejátszódik, miközben a fölös reakcióhőt a 3 reaktorcsőbe iktatott 4 hűtő­ben vonjuk el. A reakció termékgáza az 5 elválasztóban elkülönül a katalizátortól és a 35 6 vezetéken távozik további feldolgozásra. A katalizátor a 7 surrantón keresztül a 8 ada­golóba jut, ahonnan a 9 surrantón át vissza­kerül a 2 keverőbe. A katalizátor áramlási sebességét a 8 adagoló szabályozza. 40 Technológiai szempontból, elsősorban a hő­átadás megjavítása végett kívánatos lehet, hogy a hőcserélőn át a katalizátor ne sűrű­fázisú, hanem hígl'ázisú pneumatikus továbbí­tással áramoljon. Ez úgy valósitható meg, hogy 45 a hőcserélőt a 3 reaktorcső elülső (beömlési) részébe iktatjuk be és a rendszerbe betöltött katalizátor mennyiségét úgy választjuk meg, hogy sűrűfázisban csak a 2. ábra szerinti 3, 5, 7, 9 szakaszt töltse ki. Így a 8 adagolóból 50 a 2 keverőbe átengedett katalizátormennyisé­get a gázelegy hígfázisú pneumatikus továb­bítással viszi a 10 csőszakaszon és a 4 hőcse­rélőn át, míg az a sűrűfázis határfelületébe nem ütközik, amelyet az ábrán szaggatott vo-55 nallal jeleztünk. Számszerűen a reaktorba töl­tött katalizátor teljes mennyiségének legfel­jebb 20, célszerűen 0,5—5 s%-a áramlik a híg­fázisú 10 csőszakaszban. 60 Kiviteli példa: Etilénoxid előállítására a 2. ábra szerinti reaktorban 3,6 tf% etilént tartalmazó levegő­etilén gázelegyet reagáltatunk 0,8—1,3 mm 65 szemcsenagyságú szivacsos fémezüst katali-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom