151077. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus lakkozóberendezés

151077 hosszadalmas átállító munkával lehet csak azo­kat az üzem által megkívánt célszerű módon beállítani. Ezt úgy végezhetjük, hogy a külön­böző porlasztóknak az egymáshoz viszonyított állását, elrendezését, vagy pedig a fel- és alá­mozgatott tárcsáknak, vagy harangoknak a löketét változtatjuk, A munkadarab nagysá­gára vonatkozólag a vízszintes tárcsának csak korlátozott, csekély alkalmazkodóképessége van, mert a szállítószalag körpályán mozog körülötte, és a munkadarab, valamint a por­lasztótércsa között a minimális távolságot mindig be kell tartam. A függőleges elren­dezésű, festéktartállyal és borítással ellátott tárcsás-porlasztóknál fennáll ugyan annak a lehetősége, hogy a nyílásszögét változtassuk, hátrányos azonban, hogy a nagy nyílásszög esetén a porlasztóélnek a munkadarabtól való távolsága változó, mivel köríven fekszik. Az ismeretes és nyugvó, vagy mozgásba hozott porlasztók esetén pedig a különféle alakú munkadarabokhoz való alkalmazkodást csak a permetél hajlásszögével tehetjük lehetővé. A találmány szerinti megoldásnak az a fel­adata, hogy az említett hátrányok kiküszöbö­lésével olyan berendezést alakítson ki, amely kedvező permetkép mellett, dinamikai járulé­kos erők fellépése nélkül porlasztja a festéket. A porlasztó éle a szállítóberendezés pályájával párhuzamos és a berendezés maga könnyen és gyorsan állítható a különböző lakkozó mun­kák elvégzésére, anélkül, hogy az egész por­lasztóberendezést meg kellene mozgatnunk. Ezt a gyors alkalmazkodóképességet, beállítható­ságot különösen olyan esetekben látjuk szük­ségesnek, amikor nagyobb méretű és idősza­kosan változó munkadarabokat helyhezkötött lakkozóberendezésben kifogástalanul kell be­festeni. A találmány szerinti megoldás lényege az, hogy a porlasztó önmagában ismert módon vonószerves dörzs- vagy fogaskerék-hajtómű alakjában készül, amelynek vonószerve meg­felelő alakos keresztmetszete folytán az elekt­rosztatikus porlasztó szerepét veszi át és, hogy a célszerűen függőleges elrendezésű gépcsoport legalább két görgőből, kerékből, vagy henger­ből (páronként eltérő átmérővel) és a vonó­szervből áll. így az egyik oldalon az azonos nagyfeszültségű potenciállal telített két vonó­szerv-szál egymáshoz közeledik, amikor a ki­sebb görgő, vagy henger közelében (célszerűen fent elhelyezve) a villamos mező erősítése áll be. Ennek az a következménye, hogy a por­lasztás erősebb, és ily módon ez kiegyen­súlyozza azt a körülményt, hogy az alsó ré­szen nagyobb a lakktartalék. A találmány szerinti szerkezet másik ki­viteli alakjában a gépcsoportot szigetelőanyag­ból készült tartály veszi körül, amelynek alsó részében bizonyos lakkmennyiség gyűlik össze („lakkmocsár"). Ebbe merül bele a nagyfeszült­ségű potenciállal telített vonószerv, amely így felveszi a festékanyagot. A festék a célszerűen változtatható nagyságú és helyzetű nyíláson keresztül, porlasztott állapotban rácsapódik az előtte elvonuló, földelt munkadarabokra. A kü­lönböző jellegű munkadarabok lakkozása ese­tén a burkolatot ismert módon változtathat-5 juk, ami lehetővé teszi, hogy megszabjuk az előre meghatározott porlasztott festék-kúpnak az alakját. A vonószerv a legegyszerűbb alak­jában például ofyan tetszőleges, célszerűen éles szegélyű profillal rendelkező acélhuzal (egy 10 vagy több szál), amely több szál esetében egy­mással párhuzamos irányban halad. A huza­lok spirális alakban is alkalmazhatók. Ha nagy rétegvastagságot akarunk, akkor a vonószervet porlasztóként huzalszövet-szala-15 gokból, éles szegélyű és kivágásokkal, vagy profilozott élekkel ellátott szalagacélból, vagy huzal-sörtékkel és huzalcsúcsokkal ellátott, tetszőleges anyagú szalagokból, végül pedig lapátszerűen kiképzett huzal-szitaszövetből 20 állítjuk elő. A találmány tárgyát rajzokkal kiegészített néhány kiviteli példán közelebbről is bemutat­juk: Az 1. ábra vázlatosan mutatja a permetező-25 gép-csoportnak a metszetét, ahol az 1 vonó­szervet, a 2 tartályt, a 3 csapágyakat, a 4 felső­tengelyt, az 5 és 6 görgőket, a 7 hajtóten­gelyt, a 8 hajtógörgőt, és a 21 lakk-készletet („lakkmocsár") látjuk. 30 A 2. ábrán ennek oldalnézete látható a 9 permetnyílással. A 3. ábra vázlatosan szemlélteti az 1 vonó­szervnek a spirális szerkezetét, a 4. ábra a vonószerv különböző alakos ki-35 képzésének (profiljának) néhány példáját mu­tatja. Az 5—8. ábrán a porlasztónak további ki­viteli alakjait láthatjuk. Az 5. ábra szerinti porlasztó a 10 kis hen-40 gerből, a 11 nagy hengerből és a 12 porlasztó­huzalokból áll. A 6. ábra szerinti porlasztó a 10 hengerből, 11 hengerből, a 13 végnélküli szalagból és a felerősített 14 huzalsörtékből készül. 45 A 7. ábra szerinti porlasztó alkatelemei a 10, 11 hengerek^ és a 20 kivágásokkal ellátott 13 acélszalag. A 8. ábra szerinti porlasztó részei a 10, 11 hengerek és az alakos élű 16 szalag. 50 A 9. ábrán a metszetét, a 10. ábrán pedig az olyan porlasztó gépcso­portnak az oldalnézetét látjuk, metszetben, amelynek a 19 horonyban, a 18 fogantyú segít­ségével mozgatható 17 burkolata van. 55 A 11. ábrán olyan porlasztót láthatunk, amelynek 10, 11 hengerei, 15 acélszalagja és az ezeken felerősített, merevített 23 felső sze­gélyű, lapát alakú 22 huzalszitaszövet alkat­elemei vannak. 60 A 12. ábrán vázlatos alakban láthatjuk a lapát alakú huzalszitaszövetből készített 22 alkatelemekkel ellátott porlasztó oldalnézetét. A 13. ábra a 23 felső* szegéllyel ellátott 22 huzalszitaszövetnek és a 15 szalagnak a felül-65 nézete. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom