151068. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tükröző tárgyak felületi vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1961. X. 10. Közzététel napja: 1963. V". 25. Megjelent: 1964. XI. 14. (SA—1387) 151068 Szabadalmi osztály: 83 c Nemzetközi osztály: G 02Td Decimal osztályozás.: Feltalálók: Prókay Ádám igazgató, Budapest, Taky Ferenc osztályvezető, Budapest, Tóth Lajosné tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, Budapest Berendezés tükröző tárgyak felületi vizsgálatára 1 Sok olyan tömegben gyártott munkadarab van, amelyek ellenőrzési, válogatási és más ilynemű vizsgálati műveleteit szemmel kell végezni. A kisméretű fényes, ill. fénytükröző tárgyak vagy munkadarabok ilyen vizsgálata 5 a szemet erősen igénybe veszi. A felületi hibák keresése polírozott csillogó felületű munka­darabokon jó megvilágítást kíván és a fényt tükröző (csillogó) felületek ennek következté­ben káprázást okoznak. Ennek hatása ilyen io munkakörben foglalkoztatottakra igen hátrá­nyos, mert a szem látásának a tapasztalat szerint évenként átlag egy dioptriával növekvő rosszabbodását okozza, aminek megszüntetése elsőrendű egészségvédelmi feladat. A káprá- 15 zást a fényes felületű tárgyak, ill. munka­darabok természetes vagy mesterséges meg­világítása egyaránt, utóbbi még fokozott mér­tékben okozza, mert azok a rájuk eső fény hatására mint optikai tükrök működnek. Egyik 20 gyakori tömeggyártású munkadarab, mint pl. golyók esetében kis görbületi sugarú gömb­tükrök sokaságaként jelentkeznek a fénytük­röző felületek. A fényt visszaverő felületeken, ill. a példaképpen felhozott golyók esetében 25 azok mindegyikén, mint gömbtükörben a kör­nyező tárgyak kicsinyített (virtuális) képét látja a vizsgálatot végző személy. A fényforrás is a környező tárgyak közé tartozik, tehát annak képe is megjelenik a 30 gömbtükrök, ill. golyófelületek mindegyikén, természetesen az optikai leképezés törvény­szerűségeinek megfelelően erősen kicsinyítve. A nagyítás — ill. esetünkben a kicsinyítés — mértéke a gömbtükrök görbületi sugarával arányos. Ez az optikai összefüggésekből mate­matikailag is levezethető, melynek eredménye képletben: N^ * -^ ahol k = a kép és t = a tárgy (fényforrás) nagysága, ill. távolsága, míg R = a gömb­tükrök, vagyis a golyók sugara. Ha tehát pl. a fényforrás távolsága 1,5 m és a golyók su­gara 3 mm, akkor a nagyítás: N «s 0,001, vagyis a fényforrás méretei, ill. képei kb. 1 : 1000 arányban kicsinyítve láthatók a gömb­tükrön. Az optikai kicsinyítés természetesen a kép felületi fényességét megnöveli, éspedig éppen a felület kicsinyítésének arányában. A felü­leti fényesség ily módon való növekedése a káprázást fokozza. A találmány eljárása szerint nyesség növekedése elkerülhető, test elkerüljük, vagy legalább tűvé tesszük és ezen elvből megvalósítható in­tézkedéssel a káprázást meg is szüntethetjük. Mint az a képletben kifejezett összefüggés­ből látható, a nagyítás nemcsak a golyók su­a felületi fé­ha a kicsinyí­kisebb mére-151068 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom