151006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kivonására szelektív oldószerekkel paraffin- és naftén szénhidrogénekkel alkotott elegyeiből
3 ternér rendszerben — a lehető legnagyobb legyen. Végül ipari alkalmazásuk kötve van ahhoz, hogy a vegyipari termékek piacán beszerezhetők-e. Általános módon ahhoz, hogy az A aromás szénhidrogének szelektív kivonása a B alifás és naftenes szénhidrogénekkel alkotott elegyeikből lehetővé váljék egyetlen S oldószer alkalmazása útján,, szükséges, hogy ABS elegyedési diagramja olyan típusú legyen, ami megfelel a szabadalmi bejelentésünkhöz mellékelt 1. és 2. ábrán bemutatottnak, ahol a szétválást vonalkázott terület jelöli. Találmányunk legfontosabb tárgya olyan oldószert alkalmazó kivonó eljárás, amelynek a szóban forgó szénhidrogén csoportokkal képzett ternér oldhatósági diagramja a 2. ábra szerinti típusú, és amely egyebekben megfelel minden fentebb felsorolt követelménynek. Az oldószer víznek és egy vagy több karbaminsav vagy tiokarbaminsav észternek vagy tioészternek az elegye; az utóbbiak általános képlete: R1OCONHR2 (karbaminsav észter), RiSCONHR2 ((karbaminsav tioészter), R1OCSNHR2 (tio-karbaminsav észter) és R1SCSNHR2 (tiokarbaminsav tioészter), ahol Rí 1—6 szénatomszámú alifás gyököt és R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomszámú alifás gyököt jelent. Ezek közül az oldószerek közül k'.ilönösen előnyös a víz és metilkarbamát {NH9COOCH3) és/vagy etilkarbamát (NH2COOC2H5) elegyének az alkalmazása. Az aromás alkotórészüknek nagymértékű oldhatósága a találmányunk szerinti oldószerekben, valamint ez utóbbiaknak nagyfokú „szelektivitása" a kivonandó alkotórészekkel szemben lehetővé teszi az áramló oldószer térfogatának és ennek következtében az energiafogyasztásnak is jelentős arányban való csökkentését. Lehetővé válik így a találmány szerinti eljárással egyszerű műveletek segítségével olyan készülékkel dolgozni, amelynek méretei sokkal kisebbek, mint az eddig ismert eljárások készülékei és így azoknál kevésbé költséges. A bomlás vagy magávalragadás miatti oldószerveszteségek, amelyek általában csökkentik az oldószeres ki vonóeljárások gazdaságosságát, itt a karbaminsavas oldószerek nagy állandósága és alifás és naftenes szénhidrogénekben való igen gyenge oldhatósága miatt elhanyagolható. A találmányunk szerinti eljárás a 3. ábrán vázolt készülékben foganatosítható, ez példaként szerepel anélkül, hogy a találmány a feltüntetett elrendezésre korlátozódna; a vázlaton feltüntetett sajátosságok mindenesetre a találmány szerves részét képezik. Példaként említjük, hogy ilyen készülékben az aromás alkotórészeket a kőolaj katalitikus reformálásának („Blatforming") könnyű párlatából olyan oldószer segítségével vonhatók ki, amely elegy alakjában 44,5% metilkarbamátot, 45,5% etílkarbamátot és 10% vizet tartalmaz, éspedig a következő módon: A 65 és 175 C° között forró kezdőpárlatot, 4 amely kb. 50%-ban tartalmaz C6 —C n aromás alkotóréezeket és 50%-ban C5 —C í2 nemaromás alkotórészeket, (l)-nél bevezetjük a (2) extraháló kolonnába, amelynek felső részéri 5^ (3)-nál adjuk be az oldószert. Az extrakciós kolonna (2) belseje a szokásos szerkezettel van ellátva, amely a jelenlevő folyadékok kitűnő érintkezését biztosítja. A kiindulási anyagból így kivontuk az aro-10 más alkotórészeket, amelyek, mivel oldatuk az oldószerben nehezebb, mint a finomított alifás és naftenes párlat, lesüllyednek a kolonna fenekére. A finomított párlat a (2) extrakciós kolonna 15 felső részén távozik és a (4) csővezetékbe kerülve (5)-nél bevezetjük a (6) mosókolonna aljába, ahol vízzel mosva elválasztjuk a magávalvitt oldószertől. A (6) mosókolonna (7) felső részén távozik el a párlat, és a nagyon 20 híg oldószeres vizes oldatot a (8) csővezetéken bevezetjük (9)-nél a (2) kolonna aljába, ahol oldásgátló szerként hat. Az oldószert, vizet és aromás alkotórészeket tartalmazó frakciókivonat az extraháló 25 kolonna alján (I0)-nél távozik és a (12) csővezeték közvetítésével jut be (ll)-nél a (13) lepárló kolonnába. A fejpárlat tartalmazza az aromás alkotórészeket és a vizet, ezt a (15) hűtőben kondenzáljuk és innen a (16) de-30 kántáló kádba juttatjuk, ahol két rétegre válik szét. A gyakorlatilag kivont szénhidrogének keverékéből álló felső réteg a (18) csővezetéken keresztül a (17) tárolóba kerül. A (16) dekantálóban levő, lényegében víz-35 bői álló alsó réteg visszajut a készülék áramába, ahol (14)-nél bevezetve biztosítja a (13) lepárló kolonna visszacsepegését egyrészt, másrészt pedig a (19) visszavezetéssel a (6) kolonnába kerülve kimossa a (2) extraháló 40 kolonnából jövő finomított alifás és naftenes párlatot. A (13) lepárló kolonnából (20)-nál kijutó oldószer a (21) tartányba kerül, ahonnan a (22) nyomószivattyú (3)-nál visszavezeti a kör-4:3 folyamatba, a (2) extraháló kolonnába. A mellékelt rajzot természetesen csupán vázlatos jellegűnek lehet tekinteni; nevezetesen a készülék alkotórészeit olyan elrendezésben mutattuk, amely nem szükségszerűen 50 azonos azzal, amely az ipari működésben alkalmazásra talált és nem tüntettük fel a járulékos jellegzetességeket, mint amilyen pl. az extraháló, mosó és lepárló kolonnák belső kiképzése azért, hogy egyszerűbben szemlél-55 tethessük találmányunkat. A következő példa tájékoztató jellegű, de a találmány nem korlátozódik erre. Példa: 60 40% benzolt, 10% toluolt és 60% alifás szénhidrogént tartalmazó könnyűbenzin aromás alkotórészeinek kivonására 10 elméleti tányérnak megfelelő hatékonyságú extrakciós kolonnát használunk; 6 tányér a tulaj don-65 képpeni extrakciós szakasz, 5 tányér a mosási 2
