151006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kivonására szelektív oldószerekkel paraffin- és naftén szénhidrogénekkel alkotott elegyeiből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejentés napja: 1962. IX. 21. (AO—243) Franciaországi elsőbbsége: 1961. X. 5. Közzététel napja: 1963. VII. 24. Megjelent: 1964. X. 31. 151006 Nemzetközi osztály: C 10 g Szabadalmi osztály: 23 b Decimái osztályozás: Feltaláló: G. J. Guy Cousserans, kutatómérnök, Toulouse, Franciaország Tulajdonos: Office National Industriel de 1'AZOTE, Haute-Garonne, Franciaország Eljárás aromás szénhidrogének kivonására szelektív oldószerekkel, paraffin- és naftén szénhidrogénekkel alkotott elegyeikből 1 A nagy oktánszámú benzinek és a szintetikus vegyipar célját szolgáló tiszta aromás termékek felhasználásának növekedése a petrolkémiai ipar új ágát indítja meg, célul tűzve ki a kőolaj desztillálás bizonyos frakcióiból katalitikus reformálás útján aromás szénhidrogénben dúsított termékek előállítását. Az aromás alkotórészeknek alifás és esetleg naftén es szénhidrogénekkel alkotott elegyeikből való kivonását és finomítását sokan tanulmányozták és több desztillációs vagy szelektív abszorpciós módszert ajánlottak. Megvalósításuk ipari méretekben az alkalmazásukhoz szükséges berendezés bonyolultsága miatt azonban mind ez ideig nem vált lehetővé. A petrolkémiai ipar az utóbbi évek folyamán más hatékonyabb vagy kevésbé fáradságos, folyadék-folyadék extrakkciós elválasztási technikát tanulmányozott, az aromás szénhidrogének szelektív oldószereihez folyamodva, amilyenek a szulfolán (vagy tetrametilénszulfon) és a di- vagy monoetilglikol, ez utóbbit nagy mennyiségű metanol jelenlétében alkalmazva. A tulajdonképpeni kivonás általában mindig olyan kivonatot eredményez, amely az aromás alkotórészeken és az oldószeren kívül számbajövő mennyiségben tartalmaz alifás és nafténes alkotórészeket is. Mivel az ilyen alkotórészek aránya az oldószer „szelektivitás"ától függ, ezért a kivonat tisztítása céljára vagy közvetlenül vissza kell vezetni az egyes aromás frakciókat oldást gátló szer hozzáadásával, vagy bármely egyéb alkalmas mó-5 don, vagy mosóoldószer vagy „másodlagos oldószer" alkalmazásához kell folyamodni, amelynek egyrészt „szelektív"-nek kell lenni a finomítandó nem aromás színhidrogénekkel szemben, másrészt desztillálással vagy kiszorító tással könnyen elválaszthatónak kell lenni. Az ilyen „másodlagos oldószer" felhasználása az üzemi berendezést költségessé és bonyolulttá teszi és ezért kerülendő. Az aromás szénhidrogének szelektív kivonására lö alkalmas oldószereknek számos követelménynek kell eleget tenniök. A felhasználás szokásos körülményei között állandónak és vegyileg inaktívnak kell lenniök és sűrűségüknek és forráspontjuknak nagymértékben különbözni kell 20 a kivonandó termékétől. Különösen akkor, ha az aromás szénhidrogének és az oldószer egymástól való elválasztása desztillációval történik, előnyös, ha ez utóbbinak forráspontja magasabb, mint a legnehezebb kivonandó 25 aromás szénhidrogéné. Az alkotórészek megoszlási együtthatóinak középértéke a szóban forgó oldószerben, valamint az oldószer „szelektivitás"-ának középértéke — az aromás és nem-aromás szénhidrogének megoszlási együtt-30 hatói középértékének viszonya a szóban forgó 151006