151003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív, vízoldható sejtfalpoliszaharidok előállítására mikroorganizmusokból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1962. III. 30. Közzététel napja: 1963. VI. 22. Megjelent: 1964. X. 31. (GO—853) 151003 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: C 07 c Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Cseh György, Kovácsné dr. Szabó Ilona, dr. Sólyom Antal és dr. Battyán Györgyné, Budapest Tulajdonos: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás biológiailag aktív, vízoldható sejtfalpoliszaharidok előállítására mikroorganizmusokból 1 Ismeretes, hogy a poliszaharidok különböző megjelenési formákban találhatók a mikroorganizmusokban, így a protoplazmában tartalék anyagként szereplő keményítőn és glikogénen kívül a sejtfalban glikoliproproteinkomplex alakjában, továbbá néhány baktériumféleségnél pedig ezen felül a tokállományban is található nagy mennyiségű poliszaharid. E szénhidrátok közül az utóbbi kettőnek különleges biológiai jelentősége van, mégpedig úgy, hogy a mikroorganizmusok által kiváltott immunológiai folyamatokért elsősorban ezek az anyagok felelősek. Ezzel kapcsolatosak a sejtfalpaliszaharidok ismert farmakológiai hatásai is, amelyek lázkeltésben, leukocytaszám- és fibrinolizinaktivitás növekedésben, valamint a lipémiás szérum feltisztulását eredményező „clearing" hatásban nyilvánulnak meg. E hatások alapján a bakteriális eredetű sejtfalpoliszaharid készítményeket' széles körben alkalmazzák egyrészt mint vakcinákat, másrészt mint ingeranyagokat, újabban azonban felmerült annak lehetősége, hogy clearing hatásuk miatt az arteriosclerózis therápiájában is alkalmazásra kerülhessenek. Így, főleg e poliszaharidok ismert félantigén tulajdonsága miatt jogosan lép fel az az igény, hogy minél tisztább, elsősorban fehérjéktől mentes, vízoldható poliszaharid készítmények kerüljenek alkalmazásra. Az ilyen tulajdonságú anyag előállításához lényegében három feladat megoldása szükséges: 1. A sejtstruktúra megbontása és a poliszaharid oldatba vitele. 2. A poliszaharid elkülönítése a mikroorganizmus egyéb oldatba jutott 5 komponenseitől. 3. Az aktív poliszaharidot az esetek többségében magában foglaló fehérje-szénhidrát-lipoid komplex megbontása. A sejtstruktúra megbontására és a poliszaharid-fehérje-lipoid komplex kivonására vagy 10 a fizikai dezintegrációt (ultrahang kezelés, finom mechanikai aprítás) követő vizes extrakciót, vagy különböző kémiai módszereket alkalmaznak. Az utóbbiak közül több eljárásban szerepel a natív, vagy az acetonszáraz sejt-15 szuszpenzió triklórecetsavas kezelése (Boivin és mt.: Compt. rend., 114, 307, 1953.; Davies: Biochem. J., 59. 696, 1955.; Webster és mt.: J. Immunol., 74. 455, 1955.; Sharon és mt.: J. Biol. Chem., 235, 1, I960.). A triklórecetsavas kezelés 20 előnye, hogy mindjárt fehérjementes kivonatot szolgáltat, kétségtelen hátránya azonban, hogy egyrészt a visszamaradt csapadék sok poliszaharidot tart vissza, másrészt — éppúgy mint egyéb, savanyú közegben végzett extrakciós el-25 járásnál (Morgan és mt.: Biochem. J., 34. 169, 1940.) a poliszaharid részleges bomlása nem kerülhető el. Ezért alkalmaznak előnyösebben olyan eljárásokat, amelyek e célra más szerves vegyületeket, így etilénglikolt (Morgan: Bio-30 chem. J., 31. 3003, 1937.), klorálhidrátot (Meyer 151003