150994. lajstromszámú szabadalom • Katódbevonat GM számlálócsőhöz és e bevonattal ellátott számlálócső
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r "^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: H 01 j 150.994 SZÁM SchA—95 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 1-16 Katódbevonat GM számlálócsőhöz és e bevonattal ellátott számlálócső Bejelentők: Schay Géza akadémikus, és Bernjén Zoltán vegyészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1962. október 23. Mint gázkisűlő csöveknél: általában, úgy a Geiger—Müller számlálócsöveknél is a méretarány mellett a töltőgáz keverék és az elektródok a cső tulajdonságait legjobban megszabó tényezők. Jelen találmány a legutóbbi tényező révén éri el műszaki hatását. Tekintve, hogy a számlálócsövek anódja majdnem mindég vékony wolframszál, jejen leírásiban a katód anyagával és kialakításával kívánunk foglalkozni, különösen halogén gázt is tartalmazó és üvegtechnológiával készült csövek esetében. Halogén kioltógázzal készült GM csövek általánosan ismertek főleg azon előnyös tulajdonságaik révén, hogy jó kivitelezés esetén élettartamuk nem függ a csövekkel megmért sugárzások menynyiségétől és hogy műszaki adataik az idők folyamán nem, változnak lényegesen. Ilyenek előállítására vonatkozott a feltalálók két korábbi, a 145 064 és a 146 472 sz. magyar szabadalma is. A halogéncsövek elterjedésének mégis akadálya az az ugyancsak közismert hátrányuk, hogy különösen az üvegtechnológiával készült csövek karakterisztikájának un. platója többnyire meredekebb és rövidebb a szerves kioltógázzal készült csövekéinél. Azt találtuk, hogy főleg kisebb átmérőjű, üvegtechnológiával készült, halogénkioltógázzal működő GM csövek platójának hosszát legalább megkétszerezi, platójának meredekségét legalább felére csökkenti, ha azok katódjára vékony W réteget viszünk fel. Ezt az előnyös hatást a vékony W réteg egyaránt kifejti, akár valamely gázfázisú (párologtatás, porlasztás, karbonylmegbontás) akár pedig folyadékfázisú úton. ((elektrolízis, oldatból történt lecsapás, redukció) állították is azt elő. A bevonat anyagát egy külön W drótból vagy akár a cső anódszálának anyagából is nyerhetjük, tekintettel ugyanis a szükséges réteg vékonyságára az anyagmennyiség nagyon kevés-. Ez a vékony réteg használható katódként önmagában is, de esetleg egy már meglevő katóddal együtt, annak bevonataként is. Az ilyen eljárással készült csövet annak széttörése után a katódján talált wolfram, nyomokról biztosan fel lehet ismerni, azonban a cső tulajdonságaiból is következtethetünk rá. {Pl. 60—400 V plató 8—10 mm 0-jű csőnél a 30—€0 V plató helyett.) Az alábbi példákban a találmány néhány tipikus kiviteli módját ismertetjük anélkül azonban, hogy a találmányt ezekre korlátozni akarnánk. 1. A 145 084 sz. szabadalom szerint kialakított üvegből elkészített 10 mm. 0-jű 60 mm anódhoszszúságú csövet 70 mm hosszú elektromos csőkernencéhe dugunk és rajta woifraraakarbonil gázt vezetünk át 6 percen keresztül. A kemence hőfoka 140 C° legyen. Utána a csövet a szokásos módon nemesgázzal és halogén kioltógázzal töltjük. Ha a cső platóját megmérjük azt tapasztaljuk, hogy annak hossza kb. 120 V, vagyis kb. kétszer olyan hosszú, mintha a cső katódja a 146 472 sz. szabadalom szerint készült volna. 2. Az előbbi példa szerint elkészített csövet töltés előtt, de kikályházás után úgy kezeljük, hogy anódszálára kb. 12 V feszültséget kapcsolunk (fehér izzásig) és a szál anyagát 8 percig párologtatjuk. Töltés után a mérhető platóhossz kb. 90 V. 3. Az 1. példa szerint előkészített és a 146 472 sz. szabadalom szerinti katóddal már rendelkező csőbe még az anódszál beforrasztása előtt a cső tengelyébe 0,5 mm vastag wolfram drótot forrasztunk, a csövet kb. 3 torr neon nyomásra töltjük, majd kb. 300 V feszültség mellett katódporlasztásnak vetjük alá, imikoris az óndioxid réteg az anód. 4—6 perc párologtatás mellett az elkészített cső platója 60—100 V hosszú.
