150991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztron előállítására delta1,4-androsztadién-3,17-dionból
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.991 SZÁM Nemzetközi osztály: SE—1146 ALAPSZÁM Magyar osztály: C 07 c6 12 o 25 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás ösztron előállítására ^1,4 -androsztadién-3,17-dionból Szerves Vegyipari Kutató Intézet Budapest, 75% és Kőbányai Gyógyszerárugyár Budapest, 25% Feltalálók: Zöllner Gyula dr., Székely Dénes, Sere József né és Tasnádi Ferenc, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1962. szeptember 4. A különböző eljárások egyöntetűen hőkezeléssel nyerik /l1 ' 4 -androsztadién-3,17-dionból az ösztront. Például: Inhoffen szerint széndioxid áramban 340— 350 C°-on következik be az általakulás. Az eljárás szakaszos és a termék kinyerésére lúgos, benzoilkloridos kezelést, végül kromatografálással történő tisztítást alkalmaz. Ösztronra a kitermelés igen alacsony, mindössze néhány százalék. Djerassi és Scholz 310—405 C° között forró ásványolajban 2% /l1,/l-androsztadién-3,17-diont old fel és ezt elpárologtatva 525—535 C° között pirolizálja. A kondenzált olajból éteres hígítás után lúggal extrahálja a nyers ösztront, melyből savval, majd kétszeres acetonos átkristályosítással 21% kitermeléssel nyeri a U. S. P. XVI-nalk megfelelő tisztaságú terméket. Az irodalomban található adatok szerint a pirolízís kivitelezéséhez ásványolajon kívül ciklohexánt, tetralint, vagy más anyagot is használnak. Ezen karrier anyagok megválasztásánál elsősorban arra kell törekedni, hogy a zl1 ' /i -androsztadién-3,17--diont a karrier anyag lehetőleg jól, ugyanakkor a termelt ösztront kevéssé oldja. Az ismert eljárások kitermelése egyik esetben sem haladja meg a 20—21%-ot. A hivatkozott eljárásokban a karrier anyag szerepe egyedül az, hogy a /í1 ' 4 -androsztadién-3,17-diont a magas hőmérsékletű pirolizáló térbe juttassa. Ezeknek az eljárásoknak közös hátránya az, hogy igen kicsiny a végtermék kihozatali arány és bonyolult tisztítás további termékveszteséget okoz. Kísérleteink folyamán felismertük, hogy a zf1 ' / '~androsztadién-3,17-dion felmelegítése a végtermék kihozatala szempontjából döntő fontosságú. Megállapítottuk, hogy az előmelegítő tér viszonylag alacsony hőmérsékletű szakaszán az olvadt állapotú anyag a tartózkodási idővel arányos mértékben ösztron termelésére alkalmatlan vegyületté, vagy vegyületekké alakult át. Bebizonyosodott, hogy a /l1 ' 4 -androsztadién-3,17-dion illékonysága pl. 300 C° alatt oly csekély, hogy karrier anyaggal sem vihető gőz-állapotba. Ezért mindaddig, míg a /l1 » /l -androsztadién-3,17-dion hőmérséklete 300 C° fölé nem emelkedik, nem párolog el és belőle az ösztron-hozam szempontjából káros, másodlagos átalakulás váriható. Az így keletkezett termékek oldákonysága és az ösztron oldékonysága között különféle oldószerekben oly csekély a különbség, hogy a kívánt tisztaságú végtermék csak több átkristályosítás és ismételt ösztron-veszteség árán állítható elő. A bevezetőben említett és eddig ismert eljárások ezeket, az előmelegítés megoldásaival együttjáró hátrányos mozzanatokat figyelmen kívül hagyják. Felismeréseink alapján olyan új eljárást dolgoztunk ki, mely a régebbiek hátrányait sikerrel kiküszöböli. Űj eljárásunk lényege az előmelegítés célszerű megoldása és a nyerstermék frakcionált kicsapással történő tisztítása.. A találmányunk szerinti eljárás a pirolízisbez szükséges előmelegítési ciklust, ill. a zl^'-androsztadién-3,17-dion olvadt állapotú hőkezelését az általunk kritikusnak talált 300 C° alatti hőfoktartományban igen lerövidíti. Ennek egyik módja pl. az, hogy az anyagot tartalmazó oldatot 300 C°-nál