150979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 7-aminocephalosporán-sav N-acil-származékainak és rokonvegyületeinek előállítására
6 150.979 tográfiai úton tudtuk egymástól megkülönböztetni; a papírkromatografálást a'Hala, Miller és Kelly (Nature. 172. 545, 1953) által leírt etilacetát-nátriumacetát tompítórendszerrel végeztük. A különféle származékoknak a benzilpenic^linéhez (a 6--aminopenicillinsav fenilacetil-származékáéhoz) viszonyított Rf-értékét az alábbi I. táblázat mutatja. A viszonylagos Rp-értékeket a táblázatban R íeniiacetii-c-APS cím alatt adtuk meg. I. táblázat. Származék R fenilacetil n-propionil-7-ACS 0,18 fenilacetil-7-A.CS 0,46 fenoxiacetil-7-ACS 0.51 n-propionil-6-APS (etilpenicillin) 0.43 fenilacetil-6-APS (benzilpeni rillin) 1,00 fenoxiacetil-6-APS (fenoxim ?til-penicillin) 1,07 alfa-fenoxipropionil-6-APS (alfa-íenoxietilpenicillin) 1,20 (ACS = aminocephalosporánsav) A 7- aminocephalosporánsav N-acilszármazékait a 7 körüli pH-tartományban vizes piridinnel reagáltattuk, a megfelelő C.4-típusú aktív vegyületek előállítása céljából. Ezek a C/i-típusú vegyületek a 4,5 ill. 7,0 pH-értéken végzett papír-elektroforézis során úgy viselkedtek, mintha nem lenne elektromos töltésük, míg" maguk az M-acilszármazékok hasonló körülmények között az anód felé vándoroltak. 6. példa: A 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionilszármazékának előállítása. 6,5 mg kristályos 7-aminocephalosporánsavat feloldottunk 0,9 ml víz és 0,1 ml 3%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldat elegy ében (a nátriumhidrogénkarbonát-oldatot előzőleg széndioxid bevezetése útján 7,0 pH-értékre állítottuk be). A kapott oldathoz 1,0 ml acetont adtunk, majd az elegyet 0° hőmérsékletre hűtöttük le. A lehűtött oldatot mágneses keverővel kevertük és eközben kapilláris csövön keresztül, 20 perc alatt, 0,006 ml alfafenoxipropionilklorid 1,0 ml vízmentes acetonnal készített oldatát adtuk hozzá. A savklorid hozzáadása folyamán, egy másik kapilláris csövön keresztül 1 ml oly oldatot is adtunk az elegyhez, amely 0,025 ml 7,0 pH-értékre beállított 8%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldatot tartalmazott. A savklorid és a tompítóoldat hozzáadásának befejezése után az elegyet további 20 percig kevertük 0° hőmérsékleten. Ezután a jégfürdőt eltávolítottuk, az elegyet szobahőmérsékletre hagytuk felmelegedni és 20 percig szobahőmérsékleten tartottuk. Ezután az elegyet kb. 5.0 pH-értékre savanyítottuk és 5 ml vizet adtunk hozzá. Az acetont vákuum alatt ledesztilláltuk, amikor is kb. 3 ml vizes oldat maradt vissza. Ehhez az oldathoz annyi n sósavoldatot adtunk, amennyi elegendő volt a pH-érték 3,5-re csökkentésére, majd ezt a savas oldatot háromszor extraháltuk egyenlő térfogatnyi benzollal, a még jelenlevő alfa-fenoxipropionsav eltávolítása céljából. A vizes maradékot tovább savanyítottuk 2,0 pH-értékig, majd kétszer extraháltuk egyenlő térfogatú butilacetáttal, a 7-aminocephalosporánsav alfa - fenoxipropionilszármazékának eltávolítása céljából. Az egyesített butilacetátos kivonatot, amelynek összes térfogata 6 ml volt, 1,5 ml vízzel mostuk vissza. A 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionil-származékát egyenlő térfogatú vízbe extraháltuk vissza nátriumsó alakjában; ezt oly módon végeztük, hogy 0,1 mólos nátriumhidroxid-oldatot adtunk az elegyhez mindaddig, míg a vizes fázis pH-értéke az egyensúlyi állapotban 5.4 nem lett. Ezután egy második extrakciót végeztünk egyenlő térfogatú vízzel és az egyesített vizes kivonatot liofilizáltuk: ily módon 9 mg pelyhes, fehér por alakú terméket kaptunk. A 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionilszármazékának tulajdonságai. Biológiai aktivitás. , A 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipuopionilszármazékának részlegesen tisztított nátriumsója. Staphylococcus aureus próba-mikroorganizmusként való felhasználásával végzett teljes-lemezes módszerrel benzilpenicillinhez viszonyítva vizsgálva 107 penicillin-egység/mg hatásosságot mutatott. Minthogy a spektrofotonietriai vizsgálat azt mutatta, hogy a felhasznált minta tisztasága kb. 70% (lásd alább), várható, hogy a 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionil - származékának tiszta nátriumsója kb. 150 penicillin-egység/mg aktivitást fog mutatni. Ibolyántúli abszorpciós színkép. A 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionilszármazékának részlegesen tisztított nátriumsójával felvett ibolyántúli színkép (lásd 2. ábra) 265 1% . millimikronnál mutatott >-műx - értéket, E ^ ' = = 140. A 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionil-származékának számított ibolyántúli színképével való összehasonlítás azt mutatta, hogy a fenti vizsgálathoz felhasznált minta tisztasága kb. 70%. Papírkromatográfiai Rp-érték benzilpenicillinhez viszonyítva (Rc-pen-)Ha a 7-aminocephalosporánsav alfa-fenoxipropionil-származékának nátriumsóját papíron kromatografáljuk, 5,0 pH-értékű, nátriumra számítva 0,1' mólos nátriumacetát - tompítóoldattal telített etilacetátból álló oldószer-rendszerrel, oly Whatman 1. sz. papír felhasználásával, amelyet ugyanezzel a nátriumacetát-tompítóoldattal kezeltünk és levegőn éppen megszáradni hagytunk, ez az anyag bioautogrammal meghatározva, 0,78 RG-Pen--értéket mutatott. Ugyanebben a kísérletben a 7-aminocephalosporánsav és a 6-aminopenicillánsav (6-APS) különféle származékai az alábbi II. táblázatban összefoglalt RG_pon.-értékeket mutatták. II. táblázat. Anyag 'Rg-pen-__ Benzilpenicillin-nátriumsó 1,00 Nátrium-6-(alfa-fenoxipropionamido)-penicillanát (alfa-fenoxietilpenicillin-nátriumsó) 1>20
