150971. lajstromszámú szabadalom • Berendezés élő szervezetek kezelésére

2 150.971 zus függvényt, Fourier-sorba fejtve végtélen sok felharmonikushoz, vagyis végtelenül sok szinusz függvényhez jutunk. Ebben az esetben a végtelen sok frekvencia között mindig található olyan frekvencia, amely viszonylag legalkalmasabb az adott esetekben. A találmány szerinti berendezéssel tehát különösen kedvező hatást gyakorolhatunk bármilyen természetű élő szervezetre, mert meggyorsítja a biológiai cserefolyamatokat és elősegíti a kezelt szerv fejlődését. Ez a berendezés mindenféle élő szervezet kezelésére használható, ilyenek például a hasznos baktériumok, erjesztő anyagok, élesztő gombák, különféle növények és állatok, úgyszintén az emberek is. A találmány szerinti berendezésben az impulzusszerű mágneses mezőt vagy áramot előállító berendezés különböző típusú lehet. Az ábrák az ionozott aeroszolt előállító készülék és az impulzusszerű mágneses mezőt vagy áramot termelő kapcsolás néhány példakénti kiviteli alakját szemléltetik. A rajzon: az 1. ábra az ionizált aeroszolt termelő berendezés vázlatos elölnézete, a 2. ábra az ionokat szétválasztó segédberendezés hosszmetszete. A 3. ábra az ionizált vizes aeroszolt termelő beredezéshez tartozó ionizáló készülék egy másik megvalósítási alakjának változatát tünteti fel hosszmteszetben. A 4—6. ábrák néhány olyan villamos berendezés példakénti kapcsolási vázlatai, melyek impulzus alakú mágneses mezőt vagy lüktető áramot szolgáltatnak. Az 1. ábrán látható szerkezet 1 porlasztó és folyadékba fúvással ionizáló készülék kombinációja. Ez utóbbi készülék vízzel telt 2 tartályból áll, amelybe 4 kompresszor sűrített levegőjét szállító 3 cső merül. A 4 kompresszor szívónyílásán 5 légszűrő van. A 2 tartály nyílásához 6 cső csatlakozik, amely az 1 porlasztó szabályozó 7 szájnyílásához vezet. E 7 szájnyílás viszonylag nagy átmérőjű vízcseppeket termel. így az ionizáló készülék a 6 csőben gyorsmozgású könyű negatív ionokban dús légáramot állít elő. Ezek az ionok az 1 porlasztóból távozó vízcseppeken rakódnak le, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy lassú mozgású nagy ionokat alkossanak. Ez a készülék tehát végeredményben is nagy negatív ionokban dús vizes aeroszolt termel, melyet tetszés szerint lehet a kezelésre szánt élő szervezetre irányítani. Természetesen a készülékben szereplő 4 kompresszor felcserélhető olyan turbinával vagy ventillátorral is, amelynek teljesítménye elegendő ahhoz, hogy a sűrített levegőt az ionizáló készülék 2 tartályán átnyomja. A 2. ábra segédberendezést szemléltet, amely csatlakoztatható az 1. ábrán látható vizes aeroszolt termelő főberendezéshez., amely a készülékből távozó ionokat szétválasztja, úgyhogy az aeroszol csak negatív ionokat visz magával. Látható, hogy a főberendezés mindig több — kevesebb pozitív és negatív iont termel, viszont csak az utóbbiaknak van az élő szervezetre előnyös hatásuk. A segédberendezés pl. sárgarézből készült henger alakú 8 fémkamra. Egyik végét 9 fal zárja le, amelyen bemenő 10 csonk van. Másik végét szigetelő anyagú 11 fedél zárja le, amelyen szintén szigetelő anyagú 12 cső hatol át. A 8 fémkamrában például sárgaréz fémhálóból készült és lényegesen kisebb átmérőjű 13 henger van. A henger fémhuzalszövetének lyukbősége kb. 4 mm. Ez a henger a szigetelő anyagú 12 cső belső végén van rögzítve. A 13 henger rövidebb, mint a 8 fémkamra. A 9 fal felé néző végén vékony lyuggatott lemezből készült 14 zárólap van. A fémhálóból készült 13 henger, amely elektródaként működik, nagyfeszültségű 15 kapoccsal van villamosan összekötve. Ez a kapocs ugyanekkor a 13 hengert közepénél fogva 8 kamrával is összeköti. A két alkatrész azonban egymástól szigetelve van. Evégből a 15 kapocs a 13 hengerre forrasztott 16 anyával kapcsolódó 17 csavar, amely a 8 kamra nyílásába illeszkedő szigetelő anyagú tömbnek fekszik. A 15 kapocsban egyébként 18 üreg van, amelybe 19 kapcsolódugó helyezhető. Ez 20 vezeték útján nagyfeszültségű áramkörhöz csatlakozik. A 8 kamra falán 21 kapocs van, amely 23 vezeték útján csatlakozik a nagyfeszültségű áramkörhöz. A kapcsolást úgy kell fogantosítani, hogy a 15 kapocs pozitív, a 21 kapocs pedig negatív potenciálon legyen. így a 13 fémhuzalhenger a pozitív, a 8 kamra fala pedig a negatív elektróda. E segédberendezésnek az 1. ábrán látható főberendezéssel való összekapcsolása végett a 8 fémházba nyíló 10 csonkot úgy rendezzük el, hogy a berendezés által termelt aeroszol termékek a 8 kamra belsejébe jussanak. Ha az aeroszolt termelő berendezésnek kimenő csonkja van, a 10 csonkot ezzel a csonkkal kötjük össze. Midőn az ionizált aeroszol a 8 kamrába jut, az aeroszol által elragadott ionok a 8 kamra fala és a 13 henger között erős villamos tér hatásának vannak kitéve. A 13 henger össze van kötve a pozitív pólussal, amely magához vonzza és felgyorsítja a negatív ionokat. Ezek azután áthatolnak a fémhuzalszöveten és így kikerülnek a villamos térből, majd a 12 csövön át kifelé haladnak. A pozitív ionokat ezzel szemben a 8 kamra mint negatív elektróda vonzza. Ennek következtében e kamra belső falára csapódnak le és így kikerülnek az áramló aeroszol gázokból. Így a 12 csövön át végül is távozó aeroszol csak negatív ionokat visz magával, tehát csak olyan ionokat, amelyeknek kedvező hatásuk van az élő szervezetekre. Célszerű, ha a 8 kamra belső falán nyílás van, amelyben 23 tartály van rögzítve. Ennek feladata az, hogy összegyűjtse a kivont pozitív aeroszolok által keletkezett nedvességet. E 23 tartály kiürítő 24 csappal van ellátva. A 3. ábra a folyadékba fúvatással ionizáló készülék példakénti kiviteli alakját mutatja be, amely az ionizált vizes aeroszolt termelő berendezés részét alkotja és növeli az ionizáló készülék által termelt ionok számát. A tapasztalat u. i. azt mutatja, hogy a nyert ionok száma nagymértékben arányos a folyadékon áthatoló légbuborékok számával. Ezért e példa-