150945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bioplasztok előállítására

2 150.945 gazdaságosság szempontjából célravezető megoldást sikerült találni ezen anyagok felhasználásával. Vizsgálataink során megállapítottuk azt is, hogy a bioplasztok előállítására bizonyos állati fehérjék is felhasználhatók, A felsorolt fehérjék alkalmazásával a készülő forma darab ok mechanikai tulajdonságai és lebomlásuknak módja is előnyösen befolyásolható. Az űj, speciális sebészeti feladatok megoldására szolgáló plasztikus anyagokat a szervezetben betöltött funkciójuk alapján b i op las zt ok-nak neveztük el. Az említett tulajdonságok alapvetően megszabják a szintetikus műanyagok és a bioplasztok alkalmazási körét, A szintetikus műanyagokat az állandóan helybenmaradó protézisek, interpozitumok, az általunk előállított bioplasztokat pedig a felszívódó, tehát az ideiglenes célra szolgáló idomdarabok készítéséhez használhatjuk. A bioplasztok előállítása céljából a fehérjéket önmagában ismert módon izoláljuk. A vérfehérjék izolálása kisózással, vagy az ún. Cohn-féle hidegalkoholos frakcionálási eljárással végezhető, a vázfehérjék izolálása pedig az ún. Weber—• Edsall-féle módszerrel, vagy más eljárásokkal történhet. A kapott nyers fehérje-csapadékot vízelvonó szerekkel (aceton, alkohol) kezeljük, majd megszárítjuk és lisztfinomságú porrá őröljük. Az ilymódon előkészített port ezután az elérendő célnak megfelelő mechanikai tulajdonságok kialakítása céljából megfelelő arányban keverjük egymással. A porkeveréket ezután olyan anyagokkal hozzuk össze, melyek a soronkövetkező préselés folyamán az anyag szemcséinek összetapadását elősegítik és a préselménynek plasztikus-elasztikus tulajdonságot kölcsönöznek. Ilyen anyagok gyanánt azok jöhetnek figyelembe, melyek a szervezetet nem károsítják. Erre a célra a két- és háromértékű alkoholok (etilénglikol, propiléngliköl) előnyösen használhatók. Ezen plasztifikáló anyagoknak a porkeverékhez viszonyított aránya révén a készítendő formadarabok mechanikai tulajdonságai messzemenően befolyásolhatók és az elérendő célnak megfelelően módosíthatók. Az anyag saj tolását az e célra kialakított présformákban 150—250 kg/cma

nyomás és 80—20 C° hőmérséklet mellett kézi vagy gépi erővel végezhetjük. A kezelésre fürdőket használunk. A kezelő fürdő összetételében olyan anyagokat alkalmazunk, melyek a polipeptid láncok aminosav végcsoportjai közé beépülnek és azokkal olyan kémiai kötéseket hoznak létre, melyeket a szöveti sejtek fermentjei nein támadnak meg. Ilyen hatással rendelkeznek az organikus vegyületek közül a három vegyértékű fémsók, pl. az alumínium- és a króm-sók, az organikus vegyületek közül pedig a metán és az etán bifunkciós származékai, pl. a formaldehid, az acetaldehid, diklóretán, epoxidok, stb. Ezek közül célszerűen alkalmazható pl. a formaldehid, mely az aminosavak végcsoportjai közé metilén-hidak alakjában kötődnek be. A kezelő fürdőhöz ezenkívül egy- és többértékű alkoholokat adunk, A formaldehidet a készítmények kezelésére szolgáló fürdőben 2—20% koncentrációjú oldat alakiában alkalmazzuk. A kezelés időtartama a formadarabok vastagságától, a hőmérséklettől, valamint az elérendő felszívódási időtől függően 6—36 óra. A kezelés feltótelei (pH, hőmérséklet, formaldehid koncentráció, adalékok mennyisége és minősége, valamint a kezelés időtartama) messzemenően befolyásolják a formaldehid molekula bekötődésének mértékét és erősségét. A metilénhidak kialakulásának arányában viszont fokozódik a készítmény keménysége, növekedik a szakításl szilárdsága és meghosszabbodik a felszívódási ideje. A formaldehid önmagában való alkalmazása azonban hátrányos, mert a vizes formaldehid oldatban az anyag még a keményedés előtt erősen felduzzad és repedezik. Ennek megakadályozására alkoholos oldatot, célszerűen 30—70%-os etilalkoholt használunk, Minthogy a formadarabok elasztikusságánák mértéke —• felhasználásuk célja szerint — különböző, ennek beállítására 10.—40% etilénglikolt, vagy ugyanilyen koncentrációban más többértékű alkoholt teszünk a fürdőhöz. Az nymodon előállított készítmények kellő elaszticitásúak lesznek és így alkalmazásuk során a szövetek közé jól beilleszkednek, a sterilizálás során nem duzzadnak és alakváltozást nem szenvednek, ezenkívül pedig a felszívódási idejük az igényeknek megfelelően megnyújtható. Az eljárás szerint készített bioplasztok a legkülönbözőbb sebészeti feladatok megoldására felhasználhatók. Belőlük csapok, szegek, csavarok, dugaszok, csövek, hüvelyek, kupakok, gombok, gyűrűk, lécek stb. alakíthatók ki, melyek a műtéteknél — amint azt a lefolytatott széleskörű állatkísérletek és klinikai tapasztalatok igazolják — felszívódó sebészeti idomdarabokként alkalmazhatók. 1. példa. Bioplaszt cső előállítása Önmagában ismert módon emberi vérből albumint és állati vérből fibrinogent izolálunk. A nyers csapadékot acetonnal és alkohollal vízmentesítjük, majd megszárítjuk, A száraz anyagot őröljük és szitáljuk. Ezután a kapott lisztfinamságú őrleményt préseléshez előkészítjük. 1,6 g albumin-por 6,4 g fibrin-por 6,0 1 propiléngliköl 2,0 1 deszt. víz Az adalékokat jól összekeverjük és 1—2 óra hosszat lefedve állni hagyjuk. A keveréket ezután 140 C°-ra előmelegített présformába töltjük és mintegy 150 kg/cm2

nyomás alkalmazásával összesajtoljuk. Lehűtés után az idomdarabot kiemeljük, majd elvégezzük kémiai kezelését. A csövet légzőcső (trachea) pótlására való felhasználás céljából kémiai kezeléssel 12—14 hetes felszívódási időre állítjuk be. A kezelő fürdő összetétele : 65 ml 96%-os etilalkohol 10 ml 40%-os formaldehid 25 ml 90%-os glicerin A kémiai kezelés időtartama szobahőmérsékleten 16 óra. A fürdőből kivett csöveit ezután per-