150941. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus fúvókás szerkezet forgómozgás erősítésére
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.941 SZÁM Nemzetközi osztály: EE—916 ALAPSZÁM Magyar osztály: G 05 60 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Hidraulikus fúvókás szerkezet forgómozgás erősítésére Esztergomi Szerszámgépgyár, Esztergom Feltalálók: Heydrich Ervin gépészmérnök, Dorog és Kovács László gépészmérnök, Esztergom A bejelentés napja: 1961. december 15. Pótszabadalmi bejelentés a 149.487 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 149.487 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett, forgómozgás erősítésére szolgáló hidraulikus fúvókás szerkezet két tolattyúval bír. Az egyik tolattyú a fúvókák torlónyomás-különbsége által előidézett olajnyomásváltozás hatására a végrehajtó szerv vezérlését végzi, a másik pedig a fúvókákat foglalja magában és együtt forog a végrehajtó szervvel, pl. hidromotorral, vagy a haladómozgást forgómozgássá átalakító hajtómű kimenő tengelyével. Jelen pótszabadalmi bejelentés tárgya a fenti szabadalom szerinti szerkezet olyan továbbfejlesztése, ahol a két tolattyút egyetlen vezérlőtolattyúban egyesítettük, mely forgó és haladó mozgást is végezhet. A pótszabadalmi bejelentés tárgyát képező szerkezetet, annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán az alábbiakban ismertetjük. Az 1. ábra a szerkezet példaképpeni kiviteli alakját hosszmetszetben tünteti fel, a pótszabadalmi bejelentés szempontjából érdéktelen részek elhagyásával. A 149.487 lajstromszámú szabadalom szerinti szerkezet két tolattyú ját az —1— vezérlőtolattyú helyettesíti, melynek palástján a kívánt feladatnak megfelelő vezérlőélek vannak kialakítva. Példánkon négy vezérlőéllel ellátott kiviteli alakot ábrázoltunk. Az —1— vezérlőtolattyú a •—2— házban végzi forgó, ill. haladó mozgását. A —2— házba a nyomófolyadék a —3—• nyomócsövön keresztül érkezik, majd az —1— vezérlőtolattyú tengelyirányú helyeztétől függően a —4—• vagy —5— csövön át jut el a — nem ábrázolt — végrehajtószervhez. Ennek megfelelően vagy az —fy— vagy a —4— csövön át folyik onnan vissza, irajd a —<6— csövön keresztül távozik a —• nem. ábrázolt — tartályba. Az —1—• vezérlőtolattyúnak egy olyan felületéről, mely a nyomótérrel állandóan kapcsolatban áll, a nyomófolyadékot a Li —7— fojtáson (pl. kapilláris) át a —8— fúvókához vezetjük, ahonnan az atmoszférikus nyomású térbe lép ki. A —1-— fojtás és a —8—• fúvóka közötti —9— térben levő nyomófolyadék erőhatást fejt ki az —1—• vezérlőtolattyúra, ill. a —10—• tengelyre, mely a végrehajtó szervvel tengelykapcsolatban áll és axiálisan is csapágyazva van. A .—10— tengelyre ható tengelyirányú erőt a —11— csapágy veszi fel, míg az —1— vezérlőtolattyúra ható nyomóerőt a —.12— segéddugattyú egyensúlyozza ki, mely szintén öszszeköttetésben áll a —3— nyomócsővel, a —13—• csövön keresztül. Az egyensúlyi helyzet akkor áll elő, amikor az •—1— vezrélőtolattyú homloklapján elhelyezett —8.—fúvóka annyira közelíti meg a —10—. tengelyen forgathatóan elhelyezett és axiálisan is megtámasztott —14— vezérlőtestet, hogy a —&— térben kialakuló nyomástól függően az —1— vezérlőtolattyúra ható tengelyirányú erők egyenlőek. Az —1— vezérlőtolattyú homloklapján elhelyezett végrehajtó szervhez sem a —4—, sem az —ö— csövön keresztül nyomás nem juthat. A '—14—• vezérlőtest elfordítása esetén a vezérlőtesten kiképzett pályának megfelelően a vezérlőtest felülete és a —8— fúvóka közti távolság megváltozik, ami megváltoztatja a —9— tér nyomását is. Ezzel az előbbi egyensúly megbomlik .és az —1—
