150903. lajstromszámú szabadalom • Öngyújtó

150.903 3 még részletesebben leírjuk. Ennek az emeltyűnek a 33a és 33b szárain a 35 furatok vannak abból a célból, hogy rajtuk a vízszintes forgótengely haladjon át. Ez a forgótengely azonos a 29 menesztőnek és a 30 viszonylag kisméretű, fogazott keréknek a tengelyével, és az övnek a 19 furataiban nyer elhelyezést. A megfelelően hajlított 36 rugó (16. és 10. ábrák), amelynek egyik vége a 33 emeltyűnek a hátsó végén kialakított 37 horoggal (14. és 15. ábra) kapcsolódik és amely rugó a 32 rugó két szára között helyezkedik el, olyan hatást gyakorol a 33 emeltyűre, hogy ez a kivágással ellátott elülső végét igyekszik megemelni, ha az öngyújtót használó a 26 emeltyű megnyomásával, egy bizonyos üresjárási idő elteltével, az emeltyűnek felső részét a 30 rugónak a 36a részével érintkezésbe hozza. A várakozási idő csupán a viszonylag kisméretű fogazott kerék működtetésétől függ. A 38 kőtartó (10., 17. és 18. ábrák) a követ tartalmazó függőleges 38a résszel van ellátva, amelynek a szelvénye vízszintes síkban U-alakú. Van rajta továbbá az előre kismértékben lejtő 38b lap, amelyben a gázreduktor készülék áthaladása részére a 38c kivágás és, a kőnek a viszonylag kisméretű, fogazott kerékkel való érintkezés céljára, a 38d furat van. Tartalmaz még 38e függőleges lapot is, amelyen két 38f kiugrás található. Ezek a 8 övnek a 21 és 22 furataiba hatolnak. Ezeknek a rögzítése lehet például ponthegesztés révén is. A 38 kőtartóhoz kapcsolódik a 41 kőtovábbítókar (10., 16., 19. és 20. ábrák). Ezen a 42 forgócsap áthaladása részére a 41a furatot alkalmazzuk. A forgócsap, amint az előzőkben leírtuk, az övnek a 20 furataiban foglal helyet és ugyanakkor áthalad a 31 vezetéken is. A 41 emeltyűn a 41b csőr található, amely a kőtartónak a 31a részével kapcsolódik és arra kényszeríti az abban levő követ, hogy érintkezésbe kerüljön a 44 rugó (10. ábra) hatására a 30 viszonylag kisméretű, fogazott kerékkel. Ez a rugó az előbb említett forgócsap köré van hajlítva és a 31 vezetéknek a 31e részére, valamint a 41 emeltyűnek a 41e nyúlványára támaszkodik. A 45 akasztó (zárlattartó) (16. és 21. ábrák) a 45a szegecs körül foroghat. Ezt a szegecset az öv 10 oldallapjának a 23 furatában helyezzük el. Az akasztón (zárlattartó) a 46 nyúlvány van, amely a 41 emeltyű 41 d kiugrásával kapcsolódik abból a célból, hogy ezt az emeltyűt a 44 rugó hatásával szemben, lefelé kényszerítse és így szabaddá tegye, kicserélés céljából, a követ. A 45 zárlattartón (akasztón) van ezenkívül még a 45b kiugrás és a 45c süllyesztés is, amelynek a szerepét a továbbiakban fogjuk leírni. Az emeltyűt, az akasztót (zárlattartót) és a rugót úgy helyezzük el, hogy az akasztó a mozgása végén, lent, az állásában maradhasson úgy, hogy a kar a kőtartón kívül van, hogy ily módon új követ illeszthessünk be. Az akasztót (zárlattartót) ezután felfelé mozgathatjuk, anélkül, hogy magával vinné a kart. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye a tartály rögzítésének a megszüntetését, amint ezt a továbbiakban látni fogjuk. A 8 övön található még a tok reteszelőszerkezete is. Ez a szerkezet elől zárórugót és hátul kapcsot foglal magában. Az elülső rugót (10., 16., 22. és 23. ábrák) a 47a kör alakú, központi lyukkal ellátott 47 lemez alkotja. Ennek a 47b végei, visszahajlítva, az övnek 8b oldalán levő 16 kivágásokban helyezkednek el és kapcsolódhatnak a tok nyílásán levő 4a kiugrásokkal (4. ábra). A 48 támasztékot (10., 16. és 24. ábrák) a 8b oldalon a 48a nyúlványok rögzítik. Ezek az előzők szerint az övnek a 18 furataiban helyezkednek el. A támasznak a 48b nyelvecskéje van, amely a 45 akasztó (zárlattartó) végével kapcsolódhatik, oly módon, hogy ezáltal a tartályt a helyén rögzítse, amint ezt a későbbiekből látni fogjuk. Az övnek a 15 furatában foglal helyet az 52 csap, amely nyomógombot képez (2., 10. és 28. ábrák). Ennek az 52a belsejében van az 51 fogaskerék 51a tengelycsapjának az egyik vége, a másik vége pedig a 48 támasz 48c illesztési helyében forog. Az 52a furatnak az aljára helyezzük a 49 rugót, amely az 52 nyomógombnak az 52b fejét arra kényszeríti, hogy az öngyújtó külseje felé mozogjon. Az 50 fogazott gombnak a belsejét sokszögű, előnyösen hatszögű vájattal látjuk el. Ebben foglal helyet a megfelelően kialakított 52b feje az 52 nyomógombnak, amelynek a másik vége a 47 rugónak a lapjára támaszkodik. Ha az 52 nyomógombnak az 52b felületére nyomást gyakorolunk, ezzel a 47 lemezt az öngyújtó belseje felé nyomjuk. Az 51 fogaskeréknek a jelenléte nem akadályoz, mert az átmérője kisebb, mint a 47a furaté. A lemeznek ez a mozgása előidézi a tok reteszelésének a megszüntetését, amint a továbbiakban látni fogjuk. Az 50 gomb pontosan illik az 1 héjazatok által képezett 3 mélyedésbe, úgy, hogy egyszintben legyen a héjazat külső felületével (1. ábra), és sikló illesztéssel illeszkedik, a tok 4 furatában, az 52 nyomógombbal. A hátsó kapocs (10., 16., 25. és 26. ábrák) a megfelelően kivágott 53 lemezből áll. Ezt a lemezt úgy készítik, hogy négy 53a nyelvecskéje legyen, amelyek, megközelítően hengeres kinyúlásként az öv 8c oldalán levő 17 hasítékokon álnyúlnak és ezenkívül az 53b illesztési helyeket alkotják (26. ábra). Az 59 rugót (29. és 30. ábrák) az U-alakban visszahajlított és a 29. ábra szerint domborított huzalból állítjuk elő. Beillesztjük az öv belsejébe és átfűzzük a kapocs 53b illesztési helyein, ami által ezeket helyükön, nyomás alatt, rögzítjük. Ha az 1 féltokban a helyén van az öv, a héjazatnak a 7 lemezkéi, vagy kiugrásai rugalmasan helyezkednek az 53a kiugrások körül, és esetleg a 17 hasítékokban, ami által az övet a toknak a hátsó részén rögzítik. Ugyanez a helyzet az elülső részen, mivel a 47b visszahajtás kapcsolódik azzal a 4a kiugrással, amely mindegyik héjazatnak a 4 nyílása szegélyén van. Ha az 52 nyomógombot megnyomjuk, ezzel szétkapcsoljuk a 4a és a 47b szerveket, ami által felemelhetjük a toknak az egyik felét és szétválaszthatjuk a 7 kiugrásokat az 53a kiugrásoktól. Ily módon hozzáférhetünk az öngyújtó belsejéhez és az 54 tartályhoz.