150898. lajstromszámú szabadalom • Védő- és balesetelhárító berendezés faipari gyalugépekhez

2 150.898 ményező megoldású berendezés. A találmány lé­nyege, hogy a késtengelyt az ív-alakú elemekből bői összetett burkolat egyik oldalról az asztallap­hoz csatlakozóan teljesen lefedi és a másik oldali védőburkolat pedig előbbit biztonsági burkolat­ként túlfedi, úgyhogy elölről és hátulról (kétoldal­ról) egymás fölé nyúlva, kétszeres védőburkolati megoldása van és mindkettő nyitását és zárását maga a munkadarab önműködőlég végzi, még­pedig úgy, hogy a megmunkálandó faanyag, vagyis maga a munkadarab billenthető kar pedálszeríí működtetésével nyitja a védőburkolati elemek egyik részét, a késtengely fölé érkező faanyag eleje pedig előrehaladása közben maga előtt tolja a védőburkolati elemek másik részét, majd a fa­anyag áthaladása közben a tx'ühaladott védőbur­kolati elemek hézagmentesen követik a munka­darab végét és emellett a munkadarabbal mű­ködtetett biztonsági reteszelő szerkezete is van és csak ennek oldása teszi szabaddá a faanyag előtolását a késtengely felé és az előtolás irányá­ból a védőburkolati elemek nyitását. Kézzel nem lehet hozzáférni a forgácsoló késekhez. A fedőlemezek tagolt elrendezése következtében a megmunkáló késtengely hosszában kizárólag az a felület van szabadon, amely részen a megmun­kálás történik, ezt pedig a megmunkálandó darab fedi, a túlhaladott biztonsági elemek pedig záróan követik. A találmányt bővebben annak példaképpeni ki­viteli alakját szemléltető csatolt rajzokkal kapcso­latos alábbi leírása ismerteti. A rajzok 1—3. ábrái az egyengető gyalugép késtengelyén átmenő ha­rántmetszetben, három működési helyzetben mu­tatják a védőberendezést, a 4. ábra pedig az i. ábra felülnézetét mutatja. Az ábrák a gyalugépnek csak a találmány is­mertetéséhez szükséges részeit szemléltetik, éspedig az —1— késtengelyt, a —%•— gépállványt, az elő­tolóoldali —3a— és továbbítőoldali —3b— gép­asztalokat, melyek a —4— kézikerekes csavar­orsókkal magasságirányban ismeretes módon állít­hatók {1—3. ábrák), továbbá az —5— vezetőlécet, mely a késtengelyre merőlegesen eltolható ill. ferdén ugyancsak állítható (4. ábra). Az 1. ábrán az előtolóoldali —3a— gépasztalra helyezett megmunkálandó —6— faanyag látható, melyet a gép kezelője a szokásos módon kézzel leszorítva tol előre az asztallapon az —1— kés­tengely irányában. Az —1— késtengelyt közvetlen védőburkolati fedőként a hátsó, ún. lefutóoldala felől az ívelten meghajlított —7— védőburkolat! elemek fedik le, melyek zongorabillentyűszerűen vannak egymás mellé sorakoztatva a késtengely egész hosszán. Az ívelt —7— elemtagok a késtengelymenti le­futó asztalszegély fésűszerűen bemunkált —8— nyílásain át egymástól különállóan mozoghatnak (4. ábra). A —8— nyílások között fésűfogszerűen bordák és —8a^— válaszfalak vannak, melyeket az asztal szélességében a késtengelyhez ívelten idomuló —8b— lemezfal köt össze. A —7— elem­tagokat mozgásukban a —8— nyílások közötti bordák fogják közre és a —8a— válaszfalak ve­zetik, mozgatásukat pedig a —9—- súlyok végzik, melyek a —10— tengely körül kétkarú emelő­ként elforgatható —11— rudak egyik végére van­nak erősítve, azok másik vége pedig a —12— csap révén csuklósan vannak összekötve az egyes —7— védőelemtagokkal. A —7— elemtagok az —1— késtengelyt fedő helyzetükben, amint az 1. ábrán látható, az előtoló —3a— asztalnak kés­tengelymenti, ún. felfutó —3c—• szélére, rátámasz­kodva hézagmentesen záródnak, úgyhogy azok egymagukban is boltívszerűen teljes biztonsággal fedik le a késtengelyt (1. és 2. ábrán is). A két­karú —11— emelőket két szélső forgáshelyzetük­ben, vagyis a —7— elemtagok 1. ábrabeli záró helyzetében a —13— 3. ábrabeli nyitott helyze­tében pedig a —13a—• ütközők határolják. A —7— védőburkolati elemek fölött az —1— késtengelyt az előtolóoldali —3a— gépasztal felől, elülről ún. felfutó oldalán ugyancsak ívelten ki­alakított billentyűszerű —14—• elemek sorozatából létesített második védőburkolat fedi el, amelyek a —3a— asztallapban kimunkált —'15— lépcsővel kezdődő nyílásokon át mozoghatnak és az 1. áb­rán látható felső helyzetükben ívelten az alsó védőburkolati elemek fölé hajolnak. A —14— védőelemtagok a —15— lépcsőskezdetű nyílások elválasztásaképpen meghagyott —15a— bordák és azokból lenyúló —15b—: válaszfalak között, továbbá a —3a—• asztal szélességében azokra ha­rántirányban elrendezett —16— lemezfalak és —16a— összekötők között vannak mozgásukban vezetve, és a —17— csapok révén csuklósan van­nak összekötve a —18— tengely körül lenghető kétkarú —19— emelőkkel, amelyeket másik vé­gükre szerelt —20— súlyok működtetnek. A —19— emelőkarok —21— rudak közvetítésével ugyan­csak csuklósan vannak összekötve a —22— ten­gely körül elforogható —23— kétkarú emelőkkel, melyek —23a— karvége sima lapszerű felülettel vannak kialakítva, és a —3a—- asztallap —15— lépcsőskezdetű nyílásának folytatását képező —24— kivágásában mozoghatnak és alsó helyze­tükben a —15— lépcsőre ráfeküdve, az asztallap kivágását kitöltik és azzal egy síkot képeznek (lásd a 2. ábrán). A —3a —asztallapban hátrább még a —25— kivágások vannak, melyekből a —26— reteszelők nyúlnak ki az asztallap fölé. A —26— reteszek a —27— tengely körül forog­hatnak el és súlynehezékű —26a— karjukkal a kétkarú —23— emelő —23b— mélyedésébe csap­pannak be. Minden —14— védőelemtaghoz tar­tozik egy —23a— nyitókar és —26— reteszelő. A —23— emelőkar —23b— mélyedésébe be­csappant helyzetű —26— retesz az 1. ábrán lát­ható kitámasztott helyzetben tartja a —23a— karvége és védőburkoló felső helyzetében rögzíti a __14— elemtagot. A —19— emelőkarok és ve­lük kapcsolt —14— elemtagok mozgását alsó hely­zetükben a —28— ütköző határolja (2. ábra). Amint az 1. ábrán látható, az —1— késten­gelyt a —7 és 14— védőelemtagok sorozatából álló kettős védőburkolat fedi, éspedig a 4. ábrán látható módon a gyalugép teljes munkaasztal­szélességében, amelyek közül azonban esetenként csak annyi ill. oly szélességben működnek, ami­lyen széles a megmunkálandó —6— faanyag. Az is látható az 1. ábrából, hogy az előtoló asztal­szegélyre felfekvő alsó —7—, valamint azokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom