150893. lajstromszámú szabadalom • Szemüvegkeret

150.893 ját példaképpen a következő rajzok szemléltetik: 1. ábra. A szemüvegkeretnek hajlékony, találmány szerinti oldalrészét, vagy szárát szemlélteti, a 2. ábra, nagyobb léptékben a keretnek egy részét mutatja, amelyben furatok vannak, valamint a hengeres testeket, amelyeket az előbb említett furatokba kell helyezni, a 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonala mentén rajzolt metszete, a 4. ábra a szemüvegszárnak ugyanazt a részét szemlélteti, a behelyezett kisméretű hengeres tömbökkel, ezenfelül a betétet is mutatja, az 5. ábra a szemüvegkeret szárát ábrázolja, az oldalon alkalmazott bemetszések után, a 6. ábra az 5. ábra 6—6 vonala mentén rajzolt metszete, a 7. ábra az 5. ábra 7—7 vonala mentén rajzolt metszete, a 8. ábra a tagolt láncolat egyik elemét szemlélteti, a 9. és 10. ábrák részleges távlati nézetét adják a szemüvegkeretnek, a szárat egyenes és meghajlított állapotban szemléltetik, a 11. és 12. ábrák távlati képben, illetőleg metszetben szemléltetik a találmánynak egy másik példaképpeni kiviteli alakját, amelyben a keret elülső részének két nyúlványa van, abból a célból, hogy ahhoz a szárak halánfék felüli része csuklósan kapcsolódjék és amely nyúlványok a találmány szerinti rendszer alkalmazásával hajlékony kivitelűek, végül a 13. és a 14. ábrák, szintén távlati képben, illetve metszetben mutatják a találmánynak a szemüvegkeret hídján való alkalmazását. A rajzból láthatólag a viszonylag merev anyagból álló szemüvegkeret az 1 elülső részből és a 2 oldalrészekből, vagy szárakból áll (ezek közül az ábra csak az egyiket tünteti fel), amelyeknek 3 fémbetétje van. Az említett fémbetétnek a 3a része, a szárnak azon a részén, ahol a hajlékonyságot kívánjuk biztosítani, készülhet például az ismert módon vékony acéllemez segélyével, amely oldalirányban hajlékony. A találmány szerint a szárnak egy része abból a célból, hogy a m.egkívánt oldalirányú hajlékonysága meglegyen és így alkalmazkodhassak a viselőjének arcához, — amint azt az 1. ábra, 7. és 9. ábrából látjuk — különálló elemeknek a láncolatából áll. Ezek az elemek kölcsönösen hengeres felületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Részletesebben leírva, a szóban forgó megvalósítási alakban ezek az elemek a 4 hengeres testekből és a közöttük elhelyezett "5 kis tömbökből állnak. Ez utóbbiaknak a 4 kis hengerek felé eső részét megfelelő bemélyedéssel képeztük ki, amely bemélyedés a 4 kis hengernek egy részét körülveszi. Ennek a mélyedésnek a mértéke akkora, hogy ha a láncolat össze van állítva, az 5 kis tömbök szegélyei hézagosan állnak egymás mellett, a 6 hézaggal. A 4, 5 elemeket ebben a láncolatban a 3a hajlékony fémbetét hatja át. A fentiekben leírt elemek egymáshoz viszonyítva bizonyos szögelfordulással elmozdulhatnak, de azért állandóan kölcsönösen kapcsolódnak a hengeres felületeiken és így lehetővé teszik azt, hogy a szár elhajolj ék. A szárnak, vagy oldalrésznek a különösen előnyös és egyszerű előállítási módját szemléltetik a 2—7. ábrák. A művelet első fázisa a 2 szárnak, vagy • oldal résznek a kialakítása, anélkül, hogy fémbetéttel még el lenne látva, továbbá a 7 furatoknak az elkészítése (2. ábra), amelyekbe ezután a 4 hengeres elemek lesznek behelyezve, esetleg már a 3a fémbetét áthaladásához szükséges hasítékokkal ellátva. Ezután a 3, 3a fémbetétet húzzuk be a 2 szárba, amelyben a 4 kis hengerek vannak. Ez a módszer a fémbetét behúzására önmagában véve már ismeretes. Végezetül, az 5 kis tömbök szétválasztása céljából a szemüvegkeret szá.rának külső és belső oldalán több hasíték, bemetszés előállítását kell elvégezni — a 4 hengeres testnek a szemüvegkeret szárára haránt álló átmérőjétől függő méretben, — úgy, hogy a 7 kis tömbök között számos hézag legyen. A hézagoknak vagy hasítékoknak a szélességét a célszerűségnek megfelelően, tetszés szerint választhatjuk. Az imént leírt módszer szerint előállított 4, 5 tagoltan kapcsolódó elemeknek a láncolata kitűnően hajlékonnyá teszi a szemüvegkeret szárat az erre kiszabott részen, azzal a további előnnyel, hogy a fémbetét állandóan és teljesen védve marad a külső behatásokkal szemben és az elemek az együttműködő hengeres felületeikkel állandóan kapcsolódó állapotban maradnak. A 11. és 12. ábra szerinti megvalósítási alakban a szemüvegkeretnek az 1 elülső részén, mind a két oldalán az la nyúlvány van a 2 szárak halánték felőli csuklós kapcsolata részére. Annak érdekében, hogy ezt a nyúlványt hajlékonnyá tegyük, amint azt már az előző esetben is leírtuk, az egymással hengeres felületen tagoltan kapcsolódó elemeket alkalmazzuk, amelyeknek a láncolatát a hajlított és hajlékony fémbetét tartja össze. Részletesebben ismertetve, látjuk, hogy ezek az elemek a 4 hengeres testekből és a közöttük elhelyezett 5 kis tömbökből állanak, amely utóbbiaknak a 4 hengerek felé eső részein megfelelően hengeres mélyedések vannak, amelyek a 4 kis henger egy részét körülveszik. A mélyedéseknek a mértéke akkora, hogy az összeállított láncolatban a kis tömbök szegélyei a 6 hézaggal vannak egymástól elválasztva. A láncolatnak a 4, 5, elemein a 7 hajlékony fémbetét halad át. Nem kétséges, hogy a leírt elemek egymáshoz viszonyítva szögelfordulással elmozdulhatnak, de mégis állandóan kapcsolódnak egymással a hengeres felületükön és ezért lehetővé teszik, hogy az la nyúlvány elhajoljon. Az előbbiekben leírt szemüvegkeret elülső részéhez, amelynek a kettő 2 hajlékony nyúlványa van, egyaránt alkalmazhatjuk a 9. és 10. ábrák szerinti két hajlékony szárat, vagy két merev szárat, vagy oldalrészt, annál is inkább, mivel a szemüvegkeret alkalmazkodóképességéhez szükséges hajlékonyságot az említett nyúlványok segélyével már biztosítottuk. A. 13. és 14. ábrák a találmány alapgondolatának az alkalmazását szemléltetik a szemüvegkeret hídja esetében.