150890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidin-származékok előállítására

2 150.890 — e képletben Hal halogénatomot, főként klórt vagy brómot jelent, míg Rj és X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — reagáltatjuk. A reakciót adott esetben valamely szervetlen vagy szerves savlekötőszer, pl, nátrium-, vagy káliumkarbonát, ill. szervas tercier bázis, mint trietilamin, tributilamin, dimetilanilin, vagy piridin jelenlétében, valamely a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, pl. benzol, toluol, xilol, metanol, etanol, dímetilformamid vagy dekalin jelenlétében vagy anélkül, melegítéssel, pl. az alkalmazott oldószer forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytathatjuk le. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (II) képletű vegyület, valamint a (III) általános képlet körébe tartozó számos vegyület már ismeretes, míg további (III) általános képletű vegyületek az ismertekhez hasonló módon állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egy másik változata értelmében az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X etilén-, 1,2-, -propilén- vagy 2,3-butilén-csoportot képvisel, oly módon állíthatjuk elő, hogy a fent említett (II) képletű vegyületet a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő valamely vegyületre — az utóbbi képletben R2 és R3 hidrogénatomot vagy metilgyököt jelenthet, míg Rí jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — addicionáljuk. Ez az addíció pl. oly módon folytatható le, hogy a reakcióban résztvevő vegyületeket valamely szerves oldószerben, mint etanolban vagy valamely más, a felhasznált (IV) képletű vegyületben alkohol-alkotórészként jelenlevő rövidszénláncú alkanolban, vagy pedig diexánban, benzolban vagy toluolban elegyítve melegítjük. A (IV) általános képletnek megfelelő számos vegyület — főként akrilsavészterek, alfa-metakri]savészterek és krotonsavészterek —• már ismeretes, további ilyen vegyületek pedig az ismert vegyületek előállítási eljárásához hasonló módszerekkel állíthatók elő. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek kívánt esetben átalakíthatók további, ugyancsak az (I) általános képlet körébe eső vegyületekké is. így pl. az (I) általános képlet körébe eső olyan vegyületeket, amelyek a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek felelnek meg — ez utóbbi képletben X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — kívánt esetben észterezhetjük oly módon, hogy e vegyületeket — adott esetben reakcióképes funkcionális származékaikká, pl. halogeniddé vagy anhidriddé, főként az ecetsavval képezett vegyes anhidriddé való átalakítás után — valamely, a csatolt rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő hidroxi-vegyülettel — e képletben Rí' jeleatése hidrogénatom kivételével megegyezik az Rí fenti meghatározása szerintivel — kondenzáltatjuk vízlehasító- ill. savlekötőszerek jelenlétében, vagy pedig az (V) általános képletnek megfelelő vegyületeket rövidszénláncú diazoalkánokkal reagáltatjuk, amikor is termékként az (I) általános képletnek megfelelő észterhez jutunk. Eljuthatunk ezekhez az észterekhez oly módon is, hogy az (V) általános képletnek megfelelő vegyületek sóit, főleg fémsóit a csatolt rajz szerinti (VII) általános képletnek megfelelően hidroxivegyületek — ez utóbbi képletben Rj" jelentése hidrogénatom és az aromás gyökök kivételével megegyezik az R[ fenti meghatározása szerintivel — reakcióképes észtereivel hozunk reakcióba. Eljárhatunk továbbá kívánt esetben még oly módon is, hogy az (I) általános képletnek megfelelő diésztereket, tehát a csatolt rajz szerinti (VIII) általános képletnek megfelelő vegyületeket — ez utóbbi képletben PM, és X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, Rí' azonban főként rövidszénláncú . alkilgyököt képviselhet — részleges hidrolízisnek vetjük alá oly módon, hogy a 4-karbetoxi-csoport ne hasadjon le; így oly (I) általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyek képletében Rj hidrogénatomot képvisel. E részleges hidrolízist pl. oly módon folytathatjuk le, hogy a diásztert vizes-alkoholos nátrium- vagy káli umhidroxi oldat ekvi molekuláris mennyiségével melegítjük. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket kívánt esetben, önmagában ismert módon, valamely szervetlen vagy szerves savval képezett sóvá alakíthatjuk át. Sóképzésre pl. a következő savak lehetnek alkalmasak: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, etándiszulfonsav, ecetsav, tejsav, borostyánkősav, malein sav, fumársav, almasav, borkősav, citromsav, benzoesav, szalicilsav és mandulasav. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek oly módon viszonylanak a térfogatrészekhez, mint g : m3

. A hőmérsékleti adatok a példákban Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 5,3 rész 4-fenil-4-karbetoxi-piperidín-karbonáthoz (4-íenil - izonipekoünsav - etilészter - karbonát, előállítva Thorp és Walton szerint, J. Chem. Soc, 1948, 559) 50 ti. rész benzolt adunk és az elegyet addig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, míg a szilárd anyag széndioxid fejlődése közben teljesen oldatba nem megy. Ezután az oldathoz 20° : hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 1,22 rész klórecetsav-etilészter 20 tf. rész benzollal készített oldatát és a reakcióelegyet ezt követően IS percig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a levált 4-fenil-4-karbetoxi-piperidin-hidrokloridot kiszűrjük, a szüredéket vákuum alatt szárazra bepároljuk, a maradékot 500 tf. rész éterrel felvesszük' és az éteres oldatot ismételten kirázzuk 2 n nátriumhidroxidoldattal. Az éteres oldatot ezután vízzel semlegesre mossuk, szilárd széndioxidot adunk feleslegben hozzá és az ennek folytán kivált 4-fenil~4-karbetoxi-piperidm-karbonátot kiszűrjük. Az éteres szüredéket bepároljuk, amikor is maradékként l-(karbetoximetil)-4-fenil-4-karbetoxi - piperídint kapunk, amely 0,03 mm. Hg-oszlop nyomás alatt 136—137°-on forr. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő az l-(alfa-karbetoxipropil)-4-fenil-4-karbetoxi-piperidint, amely 0,0001 mrn Hg- oszlop nyomás alatt 158—161°-on forr; metanol és éter ielegyéből kristályosított hidrokloridjának olvadáspontja 111—113°; továbbá az l-(béta-karbofenoxi-etil)-