150890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidin-származékok előállítására

2 150.890 — e képletben Hal halogénatomot, főként klórt vagy brómot jelent, míg Rj és X jelentése meg­egyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — reagáltatjuk. A reakciót adott esetben valamely szervetlen vagy szerves savlekötőszer, pl, nátrium-, vagy káliumkarbonát, ill. szervas tercier bázis, mint trietilamin, tributilamin, dimetilanilin, vagy piri­din jelenlétében, valamely a reakció szempontjá­ból közömbös szerves oldószer, pl. benzol, toluol, xilol, metanol, etanol, dímetilformamid vagy de­kalin jelenlétében vagy anélkül, melegítéssel, pl. az alkalmazott oldószer forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytathatjuk le. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (II) képletű vegyület, valamint a (III) általános kép­let körébe tartozó számos vegyület már ismeretes, míg további (III) általános képletű vegyületek az ismertekhez hasonló módon állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egy másik válto­zata értelmében az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X etilén-, 1,2-, -propilén- vagy 2,3-butilén-csoportot képvisel, oly módon állíthatjuk elő, hogy a fent említett (II) képletű vegyületet a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő valamely vegyü­letre — az utóbbi képletben R2 és R3 hidrogén­atomot vagy metilgyököt jelenthet, míg Rí jelen­tése megegyezik a fentebbi meghatározás szerinti­vel — addicionáljuk. Ez az addíció pl. oly módon folytatható le, hogy a reakcióban résztvevő vegyü­leteket valamely szerves oldószerben, mint etanol­ban vagy valamely más, a felhasznált (IV) kép­letű vegyületben alkohol-alkotórészként jelenlevő rövidszénláncú alkanolban, vagy pedig diexánban, benzolban vagy toluolban elegyítve melegítjük. A (IV) általános képletnek megfelelő számos vegyület — főként akrilsavészterek, alfa-metakri]­savészterek és krotonsavészterek —• már ismere­tes, további ilyen vegyületek pedig az ismert ve­gyületek előállítási eljárásához hasonló módsze­rekkel állíthatók elő. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek kívánt esetben átalakíthatók további, ugyancsak az (I) általános képlet körébe eső vegyületekké is. így pl. az (I) általános képlet körébe eső olyan vegyületeket, amelyek a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek felelnek meg — ez utóbbi képletben X jelentése megegyezik a fentebbi meg­határozás szerintivel — kívánt esetben észterez­hetjük oly módon, hogy e vegyületeket — adott esetben reakcióképes funkcionális származékaikká, pl. halogeniddé vagy anhidriddé, főként az ecet­savval képezett vegyes anhidriddé való átalakí­tás után — valamely, a csatolt rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő hidroxi-vegyülettel — e képletben Rí' jeleatése hidrogénatom kivéte­lével megegyezik az Rí fenti meghatározása sze­rintivel — kondenzáltatjuk vízlehasító- ill. sav­lekötőszerek jelenlétében, vagy pedig az (V) álta­lános képletnek megfelelő vegyületeket rövidszén­láncú diazoalkánokkal reagáltatjuk, amikor is ter­mékként az (I) általános képletnek megfelelő ész­terhez jutunk. Eljuthatunk ezekhez az észterek­hez oly módon is, hogy az (V) általános képlet­nek megfelelő vegyületek sóit, főleg fémsóit a csatolt rajz szerinti (VII) általános képletnek megfelelően hidroxivegyületek — ez utóbbi kép­letben Rj" jelentése hidrogénatom és az aromás gyökök kivételével megegyezik az R[ fenti meg­határozása szerintivel — reakcióképes észtereivel hozunk reakcióba. Eljárhatunk továbbá kívánt esetben még oly módon is, hogy az (I) általános képletnek meg­felelő diésztereket, tehát a csatolt rajz szerinti (VIII) általános képletnek megfelelő vegyületeket — ez utóbbi képletben PM, és X jelentése meg­egyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, Rí' azonban főként rövidszénláncú . alkilgyököt kép­viselhet — részleges hidrolízisnek vetjük alá oly módon, hogy a 4-karbetoxi-csoport ne hasadjon le; így oly (I) általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyek képletében Rj hidrogénatomot képvisel. E részleges hidrolízist pl. oly módon folytathatjuk le, hogy a diásztert vizes-alkoholos nátrium- vagy káli umhidroxi oldat ekvi molekulá­ris mennyiségével melegítjük. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyüle­teket kívánt esetben, önmagában ismert módon, valamely szervetlen vagy szerves savval képezett sóvá alakíthatjuk át. Sóképzésre pl. a következő savak lehetnek alkalmasak: sósav, brómhidrogén­sav, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, etán­diszulfonsav, ecetsav, tejsav, borostyánkősav, ma­lein sav, fumársav, almasav, borkősav, citromsav, benzoesav, szalicilsav és mandulasav. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek oly módon viszonylanak a térfogatrészek­hez, mint g : m3 . A hőmérsékleti adatok a példák­ban Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 5,3 rész 4-fenil-4-karbetoxi-piperidín-karbonát­hoz (4-íenil - izonipekoünsav - etilészter - karbonát, előállítva Thorp és Walton szerint, J. Chem. Soc, 1948, 559) 50 ti. rész benzolt adunk és az ele­gyet addig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, míg a szilárd anyag széndioxid fejlődése közben tel­jesen oldatba nem megy. Ezután az oldathoz 20° : hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 1,22 rész klór­ecetsav-etilészter 20 tf. rész benzollal készített oldatát és a reakcióelegyet ezt követően IS percig forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a levált 4-fenil-4-karbetoxi-piperidin-hidrokloridot kiszűrjük, a szüredéket vákuum alatt szárazra bepároljuk, a maradékot 500 tf. rész éterrel fel­vesszük' és az éteres oldatot ismételten kirázzuk 2 n nátriumhidroxidoldattal. Az éteres oldatot ezután vízzel semlegesre mossuk, szilárd szén­dioxidot adunk feleslegben hozzá és az ennek folytán kivált 4-fenil~4-karbetoxi-piperidm-karbo­nátot kiszűrjük. Az éteres szüredéket bepároljuk, amikor is maradékként l-(karbetoximetil)-4-fenil­-4-karbetoxi - piperídint kapunk, amely 0,03 mm. Hg-oszlop nyomás alatt 136—137°-on forr. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő az l-(alfa-karbetoxipropil)-4-fenil-4-karbetoxi-pipe­ridint, amely 0,0001 mrn Hg- oszlop nyomás alatt 158—161°-on forr; metanol és éter ielegyéből kristályosított hidrokloridjának olvadáspontja 111—113°; továbbá az l-(béta-karbofenoxi-etil)-

Next

/
Oldalképek
Tartalom