150876. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet hidrostatikusan vagy pneumatikusan működő radiális dugattyúrendszer vezérlésére
Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALMI LEÍRÁS Nemzetközi osztály: F 03 c ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.876 SZÁM ZE—203 ALAPSZÁM Magyar osztály: 88 b Szerkezet hidrostatikusan vagy pneumatikusan működő radiális dugattyúrendszer vezérlésére VEB Zentrale Entwicklung und Konstruktion ZEK Hydraulik cég, Leipzig (NDK) Feltalálók: Popp Herbert oki. mérnök, Beucha (NDK), Grau Joachim mérnök, Leipzig (NDK), Berthold Heinz mérnök, Leipzig-Markleeberg (NDK) A bejelentés napja: 1962. május 25. NDK-beli elsőbbsége: 1961. július 19. A találmány hidrostatikusan, vagy pneumatikusan működő radiális dugattyúrendszer vezérlésére vonatkozik. A munkadugattyúk egy vagy több kettős löketet végeznek, mialatt a hengertest egyet fordul, vagy a házat k"r, ü*i^riák \ dugattyúk a meghajt indole° i^"^i j I igelyhez képest radiális u i ar y u J " <" i\ itt hajlanak és a vezérles ( c loi i.*/ x > i <• A vezérlőrések a nyom i 'i\ tdi n <• <\ > es elfolyó vezetéke közt, x -> i ->t < s < i n s testek közt vannak eliend "\ Ismeretesek már olyan hidrostatikusan és pneumatikusan működő radiális dugattyúrendszerek, melyeknél a házzal szemben hengertestet mozgatnak el, mimellett a munkadugattyúk vezérlő pályán (például ferdetárcsán, excenterén, bütyköstárcsán, stb.) haladnak végig, minek következtében a hengertest minden fordulata alatt egy vagy több kettős löketet végeznek. Ennek lehetővé tétele céljából a mindenkori hengerterek — - a vezérlőpályához való helyzetüknek megfelelően — a nyomásátviteli közeg hozzá-, illetőleg elfolyásával vannak összekötve. Mint ismeretes, ez úgy érhető el, hogy a hengertest egy középső csapon helyezkedik el, mely utóbbi, egy házban szilárdan elrendezett és nyomásátviteli közeg hozzá- és elfolyó csatornájának torkolatával van összekötve. Egy további ismert vezérlés rugalmas vezérlő (tolattyú) tükörrel rendelkezik, melynél a vezérlő tükör és a hengertest közt kiegészítőlég rugalmas alkatrész, úgynevezett illesztő karmantyúk van-, nak elrendezve. A hozzáfolyó és elfolyó csatornák közti bordák a középső csaprészen vagy a vezérlő tükörben vannak elrendezve és olyan kialakításúak a bordák, h >y i heu^L' 'e t vezérlő részét abban az áll.VjfH >dt k <t mnlon ^z azzal összekötött munkadi,, it 1 a i.ul .V A g holtponti helyzetét eléri. Ezen ismert radiális dugattyúrendszernek azonban különböző hiányosságai vannak. A munka -dugattyúk vezérléséhez szükséges résveszteséget a közép csappal úgy érik el, hegy a közép csap és a hengertest közti játékot a leristö legkisebbre korlátozzák. Ezen elrendezések csspágyzavarokat, például berágódást és nagyöbű i H>t± esetén teljesítményveszteséget idézneK elo \ icnti közép csappal történő vezérlés keloid i ujtast nem tesz lehetővé, továbbá a rad'dh n sialis terhelhetőség csak. igen kis mértékű 1 A munkadugattyú vezérléséhez egy VP" i íko^ nem elégséges, hanem ahhoz például k ^ < iüo tükör kell, mely ismét további rugalmas ^ ^ezeti rész alkalmazását igényli. E rugalmas szcil ezQ ti elemek nagy üzemnyomás esetén nehezen tömíthetők. Mindkét házfélhez szükséges nyomásátviteli közeg hozzá- és elfolyó vezeték csatlakozása igen kedvezőtlen. Rugó alkalmazása, amely az úgynevezett illesztő karmantyút a vezérlőtárcsához szorítja, a hengertérben a káros teret növeli, miáltal a volumetrikus hatásfok romlik. A találmány feladata, hogy a hidrostatikusan, vagy pneumatikusan működő radiális dugattyús rendszerhez olyan szerkezetet javasoljon, melynél a hajtó, illetőleg hajtott tengely a ház mindkét oldalán kivezethető, továbbá axiális és radiális erővel terhelhető anélkül, hogy a hengertest helyzete a vezérlő tükörhöz képest megváltozna. Ezen-