150865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új antibiotikum előállítására

150.865 5 antibiotikum-termelés tapasztalható azonban általában 23 C° és 35 C° közötti hőmérsékleteken. A fermentációs közeg szellőztetésének mértéke eléggé iszéles határok között változhat. Azt találtuk azonban, hogy 1 liter táptalajra számítva perceriként 0,3—2 liter , közötti levegőmennyiség alkalmazása különösen előnyös. A maximális antibiotikum-hozam 2—5 napi fermentáció után érhető el; a szükséges időtartam lényeges mértékben függ a felhasznált táptalajtól. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Streptomyces 40 026 tenyésztési körülményei az antibiotikumot termelő kultúrában eléggé széles határok között változtathatók és adott esetben a helyi szükségletekhez alkalmazhatók. A 9971 R. P. antibiotikum különféle módszerékkel különíthető el a fermentációs léből. Eljárhatunk oly módon, hogy a fermentációs levet bármilyen pH-értéken leszűrjük; ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy az antibiotikus aktivitás számottevő része a szűrőn maradó szilárd anyagban marad és így ez utóbbi is ajánlatos a hatóanyag kivonását célzó kezelésnek alávetni. Azt tapasztaltuk azonban, hogy semleges vagy alkalikus, különösen 7 és 10 közötti pH-értéknél a legkisebb a micéliumban maradó hatóanyag menynyiségi aránya. Bármilyen pH-értéken történik azonban a szűrés, a szilárd részben maradó hatóanyagot célszerűen valamilyen alifás alkoholjellegű oldószerrel, mint pl. metanollal, etán óllal, valamely propán óllal vagy bofcanollal extrahálhatjuk a szilárd fermentációs termékből. Magát a fermentációs levet valamely vízzel nem keveredő szerves oldószerrel, célszerűen négy- vagy ötszénatornos alkohollal extrahálhatjuk a hatóanyag kinyerése céljából. Ebben, az esetben a hatóanyag teljes mennyisége á szerves fázisba megy át, amelyet szűrés vagy centrifugálás útján választhatunk el a vizes fázistól. A fentemlített szerves oldatokból a nyers hatóanyagot az oldat kis térfogatra történő besűrítése úján nyerhetjük ki. Eljárhatunk azonban előnyösen oly módon is, hogy a:z oldathoz 7 pH-értéken vizet és valamely, .a 9971 R. P. antibiotikumot rosszul oldó szerves oldószert, mint petrolétert, ciklohexánt vagy diizopropilétert adunk; ily módon is elérhetjük a nyers antibiotikum lecsapását. Ha az antibiotikum a fermentációs lé szüredékében van jelen, ezt valamely négy- vagy ötszénatomos alifás alkohollal vagy egyéb, vízzel nem keveredő, alkalmas oldószerrel extrahálhatjuk. A továbbiakban a fentemlített módon járhatunk el; az oldatot kis térfogatra bepároljuk és lecsapással-nyerjük ki a nyers hatóanyagot. A nyers antibiotikum nem minden esetben kristályosítható közvetlenül. Gyakran előnyös a terméket előzetes tisztításnak alávetni; ebből a célból a nyers terméket valamely oly szerves oldószerben oldjuk, amelyben az antibiotikum viszonylag kevéssé oldódik, E célra előnyösen valamely 4- vagy 5-szénatomos alkoholt ihasználhatunk. A tisztított terméket a szerves fázis egyszerű betöményítése útján, vagy pedig betöményítés és valamely, az antibiotikumot rosszul oldó szerves oldószer, mint éter vagy petroléter hozzáadása útján választhatjuk le. A termék kristályosítása úgy történik, hogy az antibiotikumot etilaeetát és butianol elegyében gyenge melegítéssel oldjuk, majd lehűtéssel kristályosítjuk. Ha nagytisztaságú terméket kívánunk előállítani, előnyös, ha az antibiotikumot újabb kristályosításnak vetjük alá, előnyösen butanol és dimetilformamid elegyéből. A fentemlített módszerek egymást követően, vagy egymással tetszőleges sorrendben kombinálva és többször ismételve is alkalmazhatók, a 9971 R. P. antibiotikum szándékolt felhasználásától is függő gyártási követelményeknek megfelelően. A 9971 R. P. antibiotikum in vitro nagyszámú szálas és élesztőszerű gomba, különösen Pestalozzis palmarum, Saccharomyees pastorianus, Stemiphylium radicimim, Aspergillus niger, Candida albicans, Botrytis cinerea, Mucor corymbifer, Rhizopus nigricans, Alternaria tenuis, Trichothecium roseum, Fuzarium culmorum, Penicillium an sari moFdi és Penicillium chrysogenum ellen bizonyult hatásosnak Emellett laboratóriumi kísérletek során kitűnt, hogy a 9971 R. P. antibiotikum hatásosnak mutatkozik bizonyos egér-tumorok, különösen az Ehrlich-féle ascites-tumar, valamint az emlőtumor és a benzopirénnel kiváltott szarkoma ellen. Az ;új antibiotikum toxikusságát főként egéren tanulmányoztuk. Az 50%-os letalis adag (LD50), vagyis az az adag. amely a kísérleti állatok 50%ának elhullását okozza, orális alkalmazás esetén 1 g/kg felett van. Minthogy a 9971 R. P. antibiotikum egéren kevéssé toxikusnak bizonyult, ez a termék előnyösen alkalmazhatónak látszik emberek és állatok helyi mikóziisainak gyógykezelésére. Alkalmazható ez a hatóanyag védőszerként penészesed'ésre hajlamos készítményekben is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban leírt eljárások során az antibiotikus aktivitás meghatározása minden esetben diffúziós módszerrel történt, Pestalozzis palmarum törzset alkalmazva érzékeny mikroorganizmusként; .összehasonlító mintaként az antibiotikum tiszta kristályosított mintáját alkalmaztuk. Az antibiotikus aktivitást a szilárd termékek esetében a kristályos antibiotikum miikrogrammjában (meg), 1 mg szilárd anyagra vonatkoztatva, oldatok esetében pedig a kristályos termék mikro-grammjában 1 ml oldaitra vonatkoztatva fejeztük ki. 1. példa: Egy 170 literes fermentorba az alábbi anyagokat vittük be: kukoricalékvár (50%-os száraz kivonat) 2400 g szacharóz 3600 g kialciumkarbonát 900 g ammóniumszulfát 240 g vízvezetéki víz, feltöltve 100 literre Az így elkészített táptalaj pH-értéke 6,0. A táptalajt 122 C° hőmérsékleten, 40 percig sterilizáltuk gőzbevezetés útján. Sterilizálás után