150856. lajstromszámú szabadalom • Sugárzással vezérelt potencióméter
Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS __________ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.856 SZÁM Nemzetközi osztály: H 01 c RE—342 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 c 54—56 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Sugárzással vezérelt potenciométer REMIX Rádiótechnikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Ring István vegyészmérnök, Budapest, Kopócsy Endre vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. november 17. Ismeretes, hogy a híradástechnikai iparban, a műszeriparban és az elektromos ipar más területein legáltalánosabban alkalmazott potencióméter-típusok működtetésének elve az, hogy műanyag alaplemezre felvitt szénréteg, fémréteg, vagy huzalelellenálláson mechanikus csúszó, vagy görgő kontaktust mozgatunk el, amely ekként az ellenállás kívánt pontjáról biztosítja az elektromos csatlakozást. Az ilyen típusú potenciómétereknek számos hátrányuk van, többek között: 1. A csúszó kontaktus erősen koptatja az ellenállásréteg felületét, ami az ellenállás-értéket idővel megnöveli. 2. A csúszó kontaktus és az ellenállás érintkezési felülete szükségképpen elektromosan szigeteletlen, aminek következtében az ellenállás-réteg és a csúszka korróziója miatt az átmeneti ellenállás idővel megnövekszik. 3. A működtetés során súrlódás következtében zajeffektusok lépnek fel, ami a műszer használhatóságát korlátozza. 4. A kontaktus véges méretei miatt a potenciométer feloldóképessége korlátozott. Más ismeretes potencióméte-típusoknál, pl. higanyos kontaktus, stb. a hibák kiküszöbölését csak kis részben sikerült megoldani. Az említett hibák következtében a potenciométerek általában a legkisebb élettartamú, a legtöbb hibaforrást magukbanfoglaló alkatrészei az elektronikus műszereknek. A sugárzással vezérelt, találmány szerinti potencióméterben az ellenállás-réteg és a vezetőréteg közötti elektromos csatlakozást sugárzás idézi elő, ennélfogva kopásnak kitett alkatrészei nincsenek, szabad fémfelületekre szükség nincs, ezért a szokványos potenciométerek felsorolt hibáitól mentes. További előnye az ismert potencióméterekkel szemben a szinte tetszés szerint fokozható feloldóképesség, a rendkívül alacsony zajszint, a nagyobb élettartam, a miniatürizálható kivitel és az automatikus gyártás nagyobb lehetősége. A találmány szerinti potenciométer az áramkörbe való csatlakozását biztosító kivezetési helyekkel ellátott, jó villamos szigetelési és dielektromos tulajdonságú alaplemezre felvitt, szokványos ellenállásanyagból kiképzett ellenállás-rétegből, sugárzásra érzékeny félvezető-rétegből és elektromosan jól vezető rétegből áll, továbbá fényzáró, vagy sugárvédelmet biztosító házba zárt, sugárforrással ellátott sugárirányító berendezésből, amellyel a sugár a sugárzásra érzékeny félvezető réteg felületének tetszés szerinti pontjára ráirányítható. A félvezető réteg fajlagos ellenállása a besugárzás helyén és időtartama alatt több nagyságrenddel megnövekszik, ezáltal ott elektromos csatlakozás létesül az egyébként egymással nem érintkező ellenállás-réteg és a vezetőréteg között, a félvezető réteg besugárzási pontjának változtatása ennélfogva az ellenállásrétegen létesített feszültségosztás kívánt potenciálú pontjáról biztosítja az elektromos csatlakozást. Fényérzékeny félvezető réteg gyanánt minden olyan anyag alkalmazható, mely megfelelő intenzitású és spektrumú fény, valamint gamma, vagy béta sugárzás hatására és időtartamára több nagyságrenddel megváltoztatja a fajlagos vezetőképességét, ilyenek: germánium, szilícium, réz I. oxid, továbbá cink-, kadmium-, ólom-, tallium-, antimon-oxidjai, szulfidjai, szelenidjei, telluridjai.
