150853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedves üzemi helyiségek mennyezetének és falfelületeinek vízcseppmentesítésére és épületszerkezeti elemeinek védelmére

2 150.853 1. A vasbeton szerkezeti részek és a nedvesedést okozó terek között először egy vízzáró vagy hidrofob víztaszító réteget alakítunk ki. 2. Ezt követően egy második habarcsjellegű bevonóréteget alkalmazunk, amelybe a pórushányadot megnövelő, tehát a vízfelvevőképességet fizikailag és/va-gy kapilláraktív, hidrofil, vagyis a vízfelvevőképességet kémiailag megnövelő adalékanyagot vagy ilyeneket tartalmazó keverékeket adunk. A vasbeton felé belsőként alkalmazott záróréteg a hozzátét nélkül készült vakolathoz viszonyítva gyakorlatilag nem vesz fel kondenzvizet. A külsőként alkalmazott második rétegben pedig a nagyobb porozitás, illetve a hidrofil tulajdonságú adalékanyagok hatásaként a vízfelvételi és vízbehatolási sebesség nagyságrendileg nagyobb lesz. A felvett nagyobb vízmennyiségből azonos regenerálási (száradási) idő alatt, a hozzátétanyagok jelenlétében a bevonaton belül állandóan fennálló egyenletes vízeloszlás következtében, — az adalékkal készült bevonat jóval több vizet is ad le és a száradás folyamán leadott vizet a telítődésig újra és ismételten -felvenni képes. Az üzemrész termelési adottságai következtében (állandó kondenzvíz lecsapódás) szükségessé válhat, hogy szakaszosan, rövid időtartamban, meleg levegő befúvatósával kell gondoskodni a vizet megkötni hivatott réteg regenerálódásának lehetőségéről. A kivitelezés módja, a kétféle réteg vastagsága, a felhasználandó vegyszer pontos mennyisége a helyszíni adottságoktól függően változhat. A találmányi eljárást és foganatosítási módját alább bővebben ismertetjük. A kondenzvíz felvételére hivatott bevonat alatt fekvő vízzáró belső réteg, amelynek célja az épületelemek védelme, illetve a kondenzvíz továbbhatolásának megakadályozása, készülhet bármilyen, akár hidraulikus, akár más kötésű tetszőleges módon felhordott habarcsjellegű masszából, amely jól kötődik mind az első masszából képzett vakolathoz, mind az épület egyéb vele érintkező szerkezeti eleméhez és vízlepergető vagy vízzáró tulajdonságokkal, vagy a kettővel együtt rendelkezik. Ezek biztosítására megfelelő adalékanyagotokat) használunk, mint pl. bentonit adalékot, nem alkáli, fém-zsírsav (szappan) bázison felépült anyagokat, emulziókat (pl. Sicurit), műanyag vagy bitumen alapú vegyületeket vagy emulziókat, fehérjehidrolizátum alapon felépült vegyületeket (pl. Tricosal), szilikon vegyületeket, (emulzióban vagy szerves oldószerben oldva is) vagy más a kívánt tulajdonságokat biztosító alkatrészt, i A vízzáró belső réteg készülhet vagy pótolható olyan módon is, hogy az adalékanyagokat nem habarcsjellegű hordozó masszába bekeverve vagy arra felvive alkalmazzuk, hanem úgy, hogy ugyanezekből az anyagokból (amelyek a felsoroltak közül erre alkalmasak) vékony, filmszerű vízzáró, vízlepergető hártyát alakítunk ki, közvetlenül a megvédendő épületelemek felületén. Olyan kombinatív megoldás is lehetséges, hogy a leírt, vízzárásra hivatott, adalékanyaggal készült habarcsjellegű massza külső vagy belső felületén, a vízzárás hatékonyabbá tételére, még egy vízzáró vagy vízlepergető hatású filmet is alkalmazunk, amely a leírt anyagok valamelyikéből a fentebb ismertetett módon készül. Az üzemi helyiség belső légrétege felé eső, vagyis a falfelület külső rétege készülhet bármilyen, akár hidraulikus, akár más kötésű, tetszőleges módon felhordott habarcsjellegű masszából, amelyben porozitást, nedvszívóképességet, vagy vízfelvevőképességet növelő adalék vagy kettő vagy három vagy több ilyen és hasonló tulajdonságú anyag együttesen van jelen vagy oly anyag-(ok), melyek a felsorolt vagy hasonló tulajdonságok közül többel rendelkeznek. Ilyenek lehetnek az 1. üledéktérfogatot növelő anyagok, amelyek porózussá teszik a vakolatot, pl. alkalmas sók, mint alkáli földfémsók, nehézfémsók, Al2(SC>4)3, stb., 2. könnyű adalékanyagok, amelyek a porozitást növelik, pl. duzzasztott perlit, égetett kovafölddara, stb., 3. akár ionogén, akár nem ionogén liofil tulajdonságokkal bíró vagy felületi feszültségcsökkentő vagy mindkét tulajdonsággal bíró adalék kapilláraktív anyagok, mint pl. vízoldható szappanok, szulfonált olajok, észterolajok, festőolajok, gliceridszulfonátok, zsírsavamidok, zsírsavkondenzátumok, alkil- és zsíralkoholszulfonátok, alku- és zsíralkoholszulfátok, benzimidazolszármazékok, sapaminok, saponinok, piridin és egyéb kvaterner ammóniumvegyület bázison felépült nedvesítőszerek, etilénoxid vagy fehérje vagy egyéb bázison felépült, különféle kombinációjú, a leírt tulajdonságokkal bíró kondenzációs termékek. Az adalék, illetve bozzátétanyagok alkalmazása az anyag természetétől függően, tetszőleges halmazállapotban és tetszőleges módon történhet, pl. oldat formájában vagy közvetlenül a masszába bekeverve, közvetlenül vagy speciális oldószerrel kombináltan kenve, szórva, mártás útján felhordva, stb. olyan módon alkalmazva, hogy az adalékanyag koncentrációja az egész rétegen belül egyenletes legyen, vagy úgy, hogy a hozzátétanyag a rétegen belül egy sík mentén vagy a réteg külső vagy belső felületén koncentrálódik. A leírt két réteg abszolút és egymáshoz viszonyított vastagsága tetszőlegesen, illetőleg a szükséghez képest változhat. Példák az eljárás foganatosítására: I. A munkaterem vasbeton szerkezeti része mentén, vagyis belső rétegként alkalmazandó vízzáró, illetve hidrofob bevonati réteg készülhet például: 1. 2 súlyrész 500-as vagy 6O0-as cement, 6—8 súlyrész mosott, iszap- és agyagmentes, élesszemű 0—1 mm szemnagyságú homok, 1 súlyrész 1—i5% Ca-, Zn-, Al-sztearátot tartalmazó emulzió, mint keverővíz. A sztearátok emulzió formájában adagolandók. 2. 2 súlyrész 50'0-as vagy 6{M)-as cement, 6—8 súlyrész mosott, iszap- és agyagmentes, élesszemű '0—1 mm szemnagyságú homok, 1 rész 1—6% fehérjehidrolizátum bázison felépült vízzáró tulajdonságú anyag oldata, mint keverővíz.