150828. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálszivattyú
2 150.828 azzal van jellemezve, hogy a futókeréknek vagy a kerékkamrának egy eltorlaszoló (duzzasztó) radiális koncentrikus határolása van, amelyen belül a futókerék körzetében egy nyomásátalakulási tér van kialakítva, amelyben a futókerék által egy részáramnak átadott sebességi energia a futókerékből való kilépés előtt részben nyomásenergiává alakul át, mégpedig azért, mert a részáram folyási irányát a kerék kerületén az említett határolás úgy fordítja meg, hogy a meg'' fordítás és az energiaátalakulás folytán a részáramnak a szállítóárammal ellentétes, a tengely felé való részbeni visszaáramlása következik be és ezáltal a dinamikus folyadékkapcsolat a szállítóárammal, illetőleg a potenciálörvénnyel kényszerűen létesül. Emellett a keréktér kerületi határolása a keréktérben keletkező sugárirányú áramlás megfordítására hengeresen vagy a keréktengely felé hajló kilépéssel lehet kialakítva. Az összes felhozott elveknek ellentmondó, a lapátos kerék áramlásának megfordítása befelé önmagában véve zárt áramlást idéz elő a lapátos kerékben és az áramlási térnek ezzel határos részében, úgyhogy a hasznos folyam gyakorlatilag teljesen az áramlási térbe szorul, azonban az említett áramoltatás miatt a lapátos kerékkel hidraulikusan igen szorosan van kapcsolva, mégpedig nemcsak az áramlási tér külső részén, hanem annak gyakorlatilag az összes helyein is. A hidraulikus kapcsolatnak az áramlási tér egész sugárirányú részére való kiterjesztése mindenekelőtt kétféle tekintetben igen előnyös és teljesen meglepő. A hatásfok a legjobb szivattyúkkal szemben ugrásszerűen megnövekszik 30-ról 70% fölé és a szállítási magasság felülmúlja a lapátos kerék kerületén levő körforgási sebességből kiadódó teoretikusan lehetséges maximális szállítási magasságot. A rajzok kiviteli példát, valamint a találmány szerinti centrifugáiszivattyú néhány kiviteli változatát szemléltetik. Az 1. ábra a szivattyú tengelyirányú metszete. A 2. ábra a szivattyú sugárirányú metszete. A 3. ábra a lapátos kerék kiviteli változata nézetben. A 4. ábra a lapátos kerék egy további kiviteli változatát szemlélteti metszetben. Az 5. ábra a lapátos kerék egy további kiviteli változata metszetben. A 6. ábra az 5. ábra szerinti lapátos kerék homloknézete és részbeni metszete. Az 1 szivattyúház egy részben nézetben ábrázolt 2 motor karimájára van rögzítetten csavarozva és a szivattyú 3 lapátos kereke a 4 motortengely csavarmenettel ellátott végére van rácsavarva és egy 5 ellenanyával biztosítva. A 6 házrészben egy gyűrűszerű 7 tömítéstartó tengelyirányban eltolható, de a 8 csapszeggel elfordítás ellen biztosítva van és a 9 rugókkal terhelve úgy van elrendezve, hogy a 7 tartóban elhelyezett 10 gyűrűs tömítés állandóan és teljesen a 3 lapátos kerékben elhelyezett 11 gyűrűs tömítéshez szorul neki. A szivattyútér ezáltal jól van tömítve és az esetleg ennek ellenére a motoroldal felé átszivárgó folyadékot a 12 gyűrűs tér gyűjti össze és az abból le is bocsátható. A 3 lapátos keréknek 13 agya és egy kifelé enyhén csökkenő tárcsa alakú 14 hátsó fala van. A 14 hátsó faltól az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példán sugárirányban álló 15 lapátok nyúlnak előre, melyek az agytól' egészen a kerék kerületéig terjednek. A hátsó 16 lapátok a 14 keréktárcsa hátsó oldalán a nyomást a kívánt értéken tartják. A 3 lapátos kerék a hengeres 17 kerékkamrában, az 1 dobházban kialakított 18 áramlási tértől teljesen oldalt van elrendezve. Ehhez az áramlási térhez a 19 nyomócsonk érintőlegesen csatlakozik. A szivattútengelyhez, illetőleg a 18 áramlásitér tengelyéhez koaxiálisán van a 20 szívónyílás elrendezve. A 18 áramlási térnek és a 19 nyomócsonknak belnyílása úgy van méretezve, hogy egy, a 20 szívónyílásba játék nélkül (szorosan) bevezetett golyó a 18 áramlási tér összes helyein és a 19 nyomócsonkon keresztül szabadon átléphessen. Az üzemben a 18 áramlási térnek a szállítandó folyadékkal való teljes megtöltése után a 3 lapátos kereket a 2. ábrán nyíllal jelzett irányban gyors forgásba helyezzük. Ekkor elsősorban a 15 lapátok közötti sugárirányú csatornákban levő folyadékmennyiséget hozzuk forgásba és sugárirányban kifelé gyorsítjuk. A folyadéknak a lapátok által elfoglalt keréktérből való sugárirányú kilépését azonban a 17 kamrának közvetlenül a kerék külsejénél fekvő hengeres felülete akadályozza, úgyhogy a sugárirányúan gyorsított folyadékrészecskék először lényegében tengelyirányúan a 18 áramlási térbe fognak kilépni. Ott leadják forgási energiájukat a 18 áramlási térben levő folyadéknak és ezt is forgásba hozzák. Ha már egyszer az egész folyadékmennyiség az áramlási térben forgásba van hozva, akkor e tér kerületén lényeges túlnyomás alakul ki és a külső kerületen lényegében axiálisan a lapátos kerékből kilépő részecskékek az lesz a törekvésük, hogy ne kifelé ebbe a magasabb nyomású zónába, hanem befelé a kisebb nyomású körzetek felé áramoljanak. Ennélfogva a lapátos kerék által kifelé szállított folyadék lényeges része a lapátszéleken kívül a 18 áramlási térrel határos részen keresztül befelé fog áramlani és belül újból a 15 lapátok között alkotott csatornákba fog belépni. Ezért a lapátos kerékben és közvetlenül, ezen kívül az 1. ábrán alul vonalkázva pontozott vonalakkal jelzett áramlási vonalak értelmében folyadékkeringés fog kialakulni, amely keringés messzemenően eltér a szivattyúnak a 18 áramlási terén át folyó hasznos folyamától. A lapátos kerék külső végén kilépő egyes folyadékáramok bizonyos mértékben a 18 áramlási térbe belépő lapátoknak tekinthetők, amelyek a lapátos kerék külső részei előtt gyakorlatilag ugyanazzal a sebességgel keringenek, illetőleg forognak, mint. maga a lapátos kerék és befelé áramláskor keringési energiájukat a 18 áramlási térben keringő folyadékmennyiségnek adják át. így a lapátos kerék és a 18 áramlási térben levő folyadékmennyiség között intenzív hidraulikus kapcsolatot érünk el, mimellett ez a folyadékmennyiség nemcsak kívül, hanem belül is, a lapátos keréken kívül befelé áramló keringtetés útján kerületi irányú