150828. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálszivattyú

Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •iT N> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.828 SZÁM Nemzetközi osztály: F 05 c EE-928 ALAPSZÁM Magyar osztály: 59 b Cenírifugálszivattyú Emilé Egger & Co. A. G. cég, Cressier (Svájc) Feltaláló: Egger Emilé vezérigazgató, Cressier (Svájc) A bejelentés napja: 1982. február 17. Svájci elsőbbsége: 1961. február 27. A találmány oly centrífugáiszivattyúra vonatkozik, melynek a szivattyú szívó- és nyomónyílását összekötő áramlási terétől oldalt, kerékkamrában elrendezett lapátos kereke van, és amelynél a lapátos kerékben és az áramlási térben levő folyadékmennyiségeket a forgó lapátos kerék forgásba hozza. Ehhez hasonló szivattyúk már ismeretesek, és a szívó- és a nyomónyílás közötti szabad áramlási tér következtében, amelyben semmiféle lapátok vagy egyéb belenyúló részek nincsenek, szilárd anyagot tartalmazó folyadékok, pl. szennyvizek szállítására alkalmasak. Az összes ilyenfajta szivattyúk fő hátránya a kicsi hatásfok, amely a legjobb ismert szivattyúknál csak mintegy 30%-ot tesz ki. E rossz hatásfok oka többek között a hiányos hidraulikus kapcsolat a lapátos kerék és az említett áramlási térben levő folyadékmennyiség között. Magától értetődik, hogy a bevezetőben leírt fajtájú szivattyúkban az összes vízrészecskéknek a centrifugális gyorsítása következik be, mégpedig úgy a lapátok által elfoglalt keréktérben, mint a lapátoktól oldalt fekvő áramlási térben. Minthogy a lapátos kerék és a vele hidraulikusan kapcsolt, az áramlási térben levő folyadékmeny-* nyiség között egy bizonyos csuszamlás áll fenn, a keréktérben levő folyadékmennyiség centrifugális gyorsulása nagyobb lesz, mint az áramlási térnek a szivattyútengelytől megfelelően távollevő helyén. Ebből a közelfekvő tényből kiindulva, az ismert szivattyúk azon az elgondoláson alapultak, hogy az erős sugárirányú áramlást a lapátos kerék útján kifelé irányított radiális komponenssel a lapátos kerékből kijuttassák, úgyhogy gyakorlatilag az egész, a lapátos keréken sugárirányban átáramló folyadékmennyiség hasznos folyamnak volt tekintendő. Ennek azonban az volt a következménye, hogy éppen az áramlási térnek belülfekvő helyein a folyadék csak igen gyengye gyorsítást kapott és hogy ennélfogva az áramlási téren áthaladó hasznos folyam, amely csupán a durva szennyeződések szállítására való, viszonylag csekély volt. Hogy ezt a viszonyt megjavítsák és a lapátcsatornáknak a lapátkeréken áthaladó erős hasznos folyam útján előidézett eldugulását megakadályozzák, ahhoz a kompromisszumhoz nyúltak, hogy a lapátos kerék tengelyirányú mélységét igen kicsire választották és a lapátos kereket csak viszonylag lapos, teknő formájú bemélyedésekkel látták el, ami járulékosan oly hatást fejt ki, hogy a lapátos kerék és az áramlási térben levő folyadékmennyiség között rossz hidraulikus kapcsolat áll fenn, és hogy ezenfelül e kapcsolat hatásfoka a lehető legrosszabbul alakul. Megállapítottuk, hogy lényegében kedvezőbb viszonyok érhetők el, ha —• ellentétben az önmagában véve közelfekvő ismert felfogással — a lapátos kerék sugárirányú átáramlása úgy fordul meg teljesen, hogyha az gyakorlatilag egyáltalában nem a szivattyúkilépésnél való nyomásnövelésre szolgál, hanem a lapátos kerék és az áramlási térben levő folyadékmennyiség között szoros hidraulikus kapcsolatot teremt. Emellett arra törekszünk, hogy a lapátos keréken átmenő áramlást ne léptessük ki a szivattyúból mint hasznos folyamot, hanem azt látszólag megsemmisítsük, amennyiben a keréktérből kilépő folyadék nagy kinetikai energiáját lehetőleg teljesen az áramlási térben levő folyadékmennyiségre vigyük át. A találmány szerinti centrifugáiszivattyú