150828. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálszivattyú

Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •iT N> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.828 SZÁM Nemzetközi osztály: F 05 c EE-928 ALAPSZÁM Magyar osztály: 59 b Cenírifugálszivattyú Emilé Egger & Co. A. G. cég, Cressier (Svájc) Feltaláló: Egger Emilé vezérigazgató, Cressier (Svájc) A bejelentés napja: 1982. február 17. Svájci elsőbbsége: 1961. február 27. A találmány oly centrífugáiszivattyúra vonat­kozik, melynek a szivattyú szívó- és nyomó­nyílását összekötő áramlási terétől oldalt, kerék­kamrában elrendezett lapátos kereke van, és amelynél a lapátos kerékben és az áramlási tér­ben levő folyadékmennyiségeket a forgó lapátos kerék forgásba hozza. Ehhez hasonló szivattyúk már ismeretesek, és a szívó- és a nyomónyílás közötti szabad áram­lási tér következtében, amelyben semmiféle lapá­tok vagy egyéb belenyúló részek nincsenek, szi­lárd anyagot tartalmazó folyadékok, pl. szenny­vizek szállítására alkalmasak. Az összes ilyen­fajta szivattyúk fő hátránya a kicsi hatásfok, amely a legjobb ismert szivattyúknál csak mint­egy 30%-ot tesz ki. E rossz hatásfok oka többek között a hiányos hidraulikus kapcsolat a lapátos kerék és az említett áramlási térben levő folya­dékmennyiség között. Magától értetődik, hogy a bevezetőben leírt fajtájú szivattyúkban az összes vízrészecskéknek a centrifugális gyorsítása következik be, mégpedig úgy a lapátok által elfoglalt keréktérben, mint a lapátoktól oldalt fekvő áramlási térben. Mint­hogy a lapátos kerék és a vele hidraulikusan kapcsolt, az áramlási térben levő folyadékmeny-* nyiség között egy bizonyos csuszamlás áll fenn, a keréktérben levő folyadékmennyiség centri­fugális gyorsulása nagyobb lesz, mint az áram­lási térnek a szivattyútengelytől megfelelően távollevő helyén. Ebből a közelfekvő tényből ki­indulva, az ismert szivattyúk azon az elgondo­láson alapultak, hogy az erős sugárirányú áram­lást a lapátos kerék útján kifelé irányított radiá­lis komponenssel a lapátos kerékből kijuttassák, úgyhogy gyakorlatilag az egész, a lapátos keré­ken sugárirányban átáramló folyadékmennyiség hasznos folyamnak volt tekintendő. Ennek azon­ban az volt a következménye, hogy éppen az áramlási térnek belülfekvő helyein a folyadék csak igen gyengye gyorsítást kapott és hogy en­nélfogva az áramlási téren áthaladó hasznos fo­lyam, amely csupán a durva szennyeződések szállítására való, viszonylag csekély volt. Hogy ezt a viszonyt megjavítsák és a lapátcsatornák­nak a lapátkeréken áthaladó erős hasznos folyam útján előidézett eldugulását megakadályozzák, ahhoz a kompromisszumhoz nyúltak, hogy a la­pátos kerék tengelyirányú mélységét igen kicsire választották és a lapátos kereket csak viszony­lag lapos, teknő formájú bemélyedésekkel látták el, ami járulékosan oly hatást fejt ki, hogy a lapátos kerék és az áramlási térben levő folya­dékmennyiség között rossz hidraulikus kapcsolat áll fenn, és hogy ezenfelül e kapcsolat hatásfoka a lehető legrosszabbul alakul. Megállapítottuk, hogy lényegében kedvezőbb viszonyok érhetők el, ha —• ellentétben az ön­magában véve közelfekvő ismert felfogással — a lapátos kerék sugárirányú átáramlása úgy for­dul meg teljesen, hogyha az gyakorlatilag egy­általában nem a szivattyúkilépésnél való nyomás­növelésre szolgál, hanem a lapátos kerék és az áramlási térben levő folyadékmennyiség között szoros hidraulikus kapcsolatot teremt. Emellett arra törekszünk, hogy a lapátos keréken átmenő áramlást ne léptessük ki a szivattyúból mint hasznos folyamot, hanem azt látszólag megsemmi­sítsük, amennyiben a keréktérből kilépő folya­dék nagy kinetikai energiáját lehetőleg teljesen az áramlási térben levő folyadékmennyiségre vi­gyük át. A találmány szerinti centrifugáiszivattyú

Next

/
Oldalképek
Tartalom