150817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hő- és oxidációálló testek előállítására

150.817 9 vagy elszenesíthető anyag finomszemcsés homo­gén tömegét teljes egészében előreformált alak­testté sajtoljuk, amelyet oxidálásnak vagy piro­lízisnek vetünk alá olyan módon, hogy a formá­zott alaktest széntartalma részben kiégés vagy gáz alakú elgőzölés útján legalább a test egyes részein csökkenjen, miáltal olyan közbenső ter­mékhez jutunk, amely szervetlen szénvegyületet, mint pl. sziliciumkarbidet és szenet tartalmaz, mimellett a test különböző részeinek széntartalma eltérő. Ezt a közbenső terméket, részben szénnel elkevert, szilíciumtartalmú fémmel pórustelítjük oly módon, hogy a szén teljesen sziliciumkarbid formájában kötődjön vagy a végtermék vázát erősítse. A pórustelítő eljárás során a közbenső test azon részei, amelyekben a széntartalom rela­tíve alacsony, nagyobb mennyiségű ötvözetet, azaz fémszilicidet vesznek fel, e magas széntartalmú részekben a szilícium, jó része sziliciumkarbiddá alakul. Ez utóbbiak ennek megfelelően relatíve nagy sziliciumkarbiddal és relatíve alacsony fém­szilicid-tartalommal rendelkeznek. Az előre ki­alakított alaktest mérete és alakja ezen műveletek során gyakorlatilag nem változik. A pórustelítő eljárás folyamán több szilíciumra van szükség. Ezért az ötvözetpor sziliciumtartal­rnát magasabbra választjuk meg, mint az olyan ötvözetben, amelyet szinterezett végtermékeknél szoktunk felhasználni. A fentiekben kifejtett, jelen találmány szerinti eljárás kivitelezésénél kiindulási anyagként szili­ciumkarbidet és széntartalmú anyagot tiszta szén vagy elszenesíthető anyag formájában használunk fel. A sziliciumkarbid szemcsefinomságát 43 mik­ron alatti finomságra választjuk meg. Azonban felhasználhatunk más szemcsefinomságú anyagot is, így, pár mm nagyságú sziliciumkarbid szem­csék is megfelelőek. Felhasználhatunk igen finom. 10 mikron szemcsenagyság alatti anyagot is. A beadagolt szén lehet grafit, előnyösen kolloid for­mában vagy korom, mint pl. füstkorom. Egyes esetekben, különösen nagy sziliciumkarbid-tartal­mú testek előállításánál szükséges, vagy olyan tes­teknél, amelyek sziliciumkarbid-tartalmaJ egyes részeken magas, előnyösen használhatunk fel sza­bad formájú szenén kívül elszenesíthető anyago­kat, mint pl. műanyagot vagy egyéb szerves ter­mékeket, amelyek egyidejűleg az alaktest kötő­anyagaiként is alkalmazhatóak. Az eljárás kivitelezésénél rendkívül lényeges, a szabad formájú szén és a szerves anyag arányai­nak beállítása. A szabad formájú szén szilicidá­zálása folyamán ugyanis a térfogat megkettőző­dik, ezért túl nagy mennyiségű szabad szenet az előre kiképzett alaktest nem tartalmazhat, külön­ben a pórusok és likacsok a szén sziliciddé való átalakulása folyamán szétroncsolódnak. A mű­anyagok elszenesítésénél keletkező szabad szén másrészről rendkívül finom szemcséjű és laza, így a műanyagok nagyobb mennyiségben alkal­mazhatók. Ennek folytán, ha olyan alaktest ki­alakítását célozzuk, amelynek a szilicíumkarbid­tartalma térfogatszázalékban 85 vagy ennél ma­gasabb, az esetben célszerű a szabad formájú szenet trtalmazó anyagot elszenesíthető anyaggal kombinálni. Ilyen kombináció állhat pl. kolloid grafitból és műanyagból, mint pl. furánbázisú mű­anyagból. Mind az előre kiképzett testben, mind a köz­benső termékben levő sziliciumkarbid részecskék, a vázat alakítják ki és ezek a karbidrészecskék változatlanul megmaradnak a végtermékben is. A közbenső termékben, a sziliciumkarbid ré­szecskék közti térben grafit és/vagy elszenesíthető anyag található, de a pörustelítő eljárás folyamán ezek a térközök is átitatódnak a fémszilicid ötvö­zettel, mimellett széntartalmuk sziliciumkarbiddá alakul át, és ezek a részek egyidejűleg szilicium­karbiddal is átitatódnak, míg az összes pórus telítődik. A végtermék ennek megfelelően lénye­gében pórusnélküli tömör test lesz, amely az ere­deti, a frissen keletkezett sziliciumkarbidból és f'émszilicidből épül fel. Arra a felismerésre is jutottunk, hogy a fentiek­ben leirt módon kialakított alaktestek helyileg oxidálhatok oly módon, hogy a széntartalom csökken vagy teljes vagy részleges elégés folytán, mimellett szénmonoxid keletkezik és/vagy, ha a szén elszenesíthető formában van jelen, akkor a pirolízis folytán elgazosodik, a széntartalom el­gőzölögtethető. Ha az így kapott közbenső ter­mék pórustelítését frissen képződött részben szili­ciumkarbiddal végezzük, akkor a test különböző részein különböző pórustelítési hatásfokot kapunk, mimellett a megmaradt pórusok a fémötvözettet itatódnak át. Ily módon olyan végtermék állít­ható elő, amely egyes részeinek fémszilicid-tar­talma nagyobb, mint egyéb részeken. A szén elégetéssel való eltávolítása különböző módon történhet. Előnyös eljárás hosszúkás tár­gyak, mint pl. csövek vagy rudak hőkezelésére az, mikor a cső egy részét helyezzük be a kemen­cébe és addig tartjuk ott, amíg a megfölelő szén­mennyiség eltávozik. Olyan eljárás is lehetséges, hogy a teljes tárgyat kemencébe helyezzük, hűtő­karikákkal szereljük fel és ily módon a hőmér­séklet az alaktest egyes részein úgy szabályoz­ható, hogy szén sem elégés, sem elgőzölgés folya­mán nem távozik el. Az amorf szén oxidációja általában 400 Cc -on is bekövetkezik, de grafit formájú szén elégés útján csak 800 C° körül tá­volítható el. 1000 C°-on pár óra után az elégés tökéletes lesz. Ha különböző fajtájú szeneket használunk fel, mint pl. grafitot és elkokszosított műanyagot, akkor a közbenső termék széntartal­mának szabályozására további lehetőség van. Az elégési folyamat során, a hosszabb vagy rövidebb test hossza mentén, szabályozható hőmérsékleti gradiens alakítható ki, miáltal a megmaradt szén­tartalom ezen határ mentén folyamatosan relatíve nagy értékektől egészen kis értékekig változtat­ható. Ez előnyös, mivel a végtermék szilicidtar­talma nem változik nagy gradienssel, kívánt mó­don, hanem szakaszosan vagy folyamatosan. Mint már említettük, a találmány különösen jól alkalmazható elektromos ellenálláselemek előállí­tására. Az ismert ilyen elemek előállításánál vál­tozó ellenállásgrádiensű ellenállástestek végződé­seinek és hevítő zónáinak kialakítására volt szük­ség, vagyis arra, hogy a csatlakozó végződéseket nagyobb keresztmetszettel vagy különböző össze­tételű anyagok összeillesztésével végezzék el. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom