150796. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikusan árnyékolt buborékoló érzékelő

2 150.796 az lb. ábra szerint két különböző hosszúságú 2 és 3 buborékcsővel történik. A 2 és 3 cső közötti szintkülönbséget 4 nívó­edény segítségével egyenlítjük ki. p = Pi — P2 = hí y/ — (h„ yn A fenti összefüggésekből következik, hogy Pl—P2 — Ap nyomáskülönbségváltozás zip = (konst.) y/ — (konst.), azaz p —f (7/) kizárólag a fajsúly függvénye. Itt pi — a hosszabb 2 buborékcsőben levő levegőnyomás p2 = a rövidebb 3 buborékcsőben levő levegőnyomás hi = a 2 buborékcső bemerülése h.2 = a 3 buborékcső bemerülése hn = a nívóedényben levő buborékcső bemerülése yj = az érzékelendő folyadék fajsúlya 7n = nívóedényben levő folyadék fajsúlya A 2. ábrán a találmány szerinti buborékoló ér­zékelő egy példaként! kivitele látható. Amint az ábrából látható az 5 buborékcső alsó végére me­nettel illeszkedik a 7 menetes gyűrű, amelyet 6 kontraanya rögzít. Az előzőhöz 8 csavar segít­ségével a külső 9 árnyékoló, majd ehhez 10 csa­varok segítségével 11 belső árnyékoló van illeszt­ve. A 9 és 11 árnyékoló az 5 buborékcső végét körülveszik, ugyanakkor 12 nyílások, valamint 13 furatok a folyadék átáramlását és így fajsúlyá­nak és nyomásának kiegyenlítődését biztosítják. Az 5 buborékcsőben helyezkedik el a 14 szelep­szár, végén 15 szeleppel, amely felhúzott hely­zetben, az 5 buborékcső végét lezárja, míg le­eresztett helyzetben nyitja. A 14 szelepszár alsó 16 csapját 17 vezetődarab vezeti, amely 18 csavar és 19 közdarab útján van a 7 menetes gyűrűhöz erősítve. Az 5 buborékcső felső végére 20 ház van csavarozva, amelynek belsejében 21 membrá­nok vannak. A 22 alsó membrántányérhoz van forrasztva a 14 szelepszár, amelyet nyugalmi álla­potban a 23 rugó felső véghelyzetébe nyomja. Ekkor a 15 szelep zárja az 5 buborékcső nyílását. A 21 membránlemezek között található a 24 köz­betétgyűrű, amely leeresztő furattal van ellátva. Ez azért szükséges, hogy az esetleges levegőszivár­gások ne hamisítsák meg az érzékelést. A 25 ház-Ismert összefüggések alapján Pl == hí P2 = hn y/ In + h2 7/ amiből + h2 7/) = (hí—h 2 )y/ —h„ y„ ban két menetes furat található, a kapcsolólevegő 26 menete és a buborékoló levegő 27 bemenete. Az alsó és a felső házat a 24 menetes rúd szorítja össze. i ; A 3. ábra a fajsúlyszabályozás kapcsolását mu­tatja. Amint az ábrából látható, az érzékelés be­indítása a közös pí távlevegőnek k kapcsoló út­ján való bekapcsolásával történik. A kapcsoló­térben a nyomás egyenlő a tápnyomással, azaz P/£ = PÍ. A buborékoló térben a nyomás meg­felelően választott RÍ tápellenállások esetén egyen­lő a hidrosztatikai nyomással. Pl = hí 7/ P2 = h2 7/ + h„ yn Mivel a buborékoló térben levő nyomás jóval kisebb a kapcsoló p/f nyomásánál, így automati­kusan nyit a szelep és megindul a buborékáram­lás. Levegőkimaradás esetén mind a buborékoló, mind a kapcsoló levegő egyszerre marad ki. A nyomáskülönbség nulla lesz, a 23 rugó felfelé nyomja a 22 membrántányért (2. ábra), amely a 14 szelepszár a 15 szelep segítségével lezárja az 5 buborékcső buborékoló nyílását, így a dugulást okozó közeg nem áramolhat vissza a buborék­csőben. Szabadalmi igénypontok: 1. Buborékoló érzékelő, azzal jellemezve, hogy a buborékoló cső végére egy vagy több, de cél­szerűen legalább két harang alakú, folyadék­áteresztő nyílásokkal ellátott, a buborékolócső nyílását körülvevő árnyékoló köpennyel (9, 11), valamint segédenergiával működtetett nyíláselzáró szeleppel (15) rendelkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti buborékoló érzékelő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy pneumjati­kus kapcsolója a buborékoló cső felső végére van építve és kapcsolómembránja a buborékoló cső­ben elrendezett szelepzár útján van a szelep­tányérral összekötve. 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 634213. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom