150787. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony tengelykapcsoló

Megjelent: 1964. március 33. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.787 SZÄM Nemzetközi osztály: , Magyar osztály: F 06 d LA—506 ALAPSZÁM 47 c

j_

5 Hajlékony tengelykapcsoló Laycock Engineering Limited, Sheffield (Nagy-Britannia) Feltaláló; Gordon Bobért Crane, Sheffield (Nagy-Britannia) A bejelentés napja: 1961. október 28. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1980. október 28. A találmány hajlékony kapcsolókra vonatkozik, amelyeknél a kapcsolószervek sorozatát, legtöbbször négyet vagy hatot, gyűrű alakban egymás mellett helyeznek el. Ezek a kapcsolószervek alkalmasak arra, hogy összekössék a hajtó és a hajtott részeket és ezek gumitárcsák között vannak, melyek gumiból vagy más efféle rugalmas anyagból készülnek. A tárcsák oly tartószervben vannak megerősítve, amely forgó mozgásra képes és amelynek tengelye párhuzamos a kapcsoló tengelyével. Az efféle tengelykapcsolóknál mindegyik kapcsolószervet egy gumitárcsa tartja és ha a kapcsolóban a hajtó és hajtott tengely között csak csekély szögeltérést kell kiegyenlíteni, az említett gumitárcsa viszonylag nem nagy húzóigénybevételnek van kitéve. Ez a húzóigénybevétel a tárcsa közepétől kiindulóan tengelyirányban a végek felé növekszik. Rendes körülmények között ezeket a gumitárcsákat sajtolással készítik oly módon, hogy az anyagot egy drótfonatból készített középrész köré öntik vagy préselik és ez a l'onat kellően megerősíti a tárcsa közepén levő hengeres nyílást. Az efféle kapcsolóknál azt találták, hogy a tárcsa gumianyaga és a drótfonat közötti kapcsolat hajlamos a meglazulásra, ami a teljes kapcsoló üzemzavarát okozza. Ez a lazulás az említett húzófeszültség következménye, amely a. gumi és a drótfonat közötti kapcsolatnál keletkezik. A találmány egyik jellemzője szerint a leírt szerkezeti kapcsolónál valamennyi kapcsolószervnél két egymás mellé helyezett, egytengelyű gumitárcsát alkalmazunk, amelyek terheletlen állapotban olyan alakúak, hogy egymással érintkező külső peremük mellett, ill. e peremen belül köztér marad szabadon. Ez azt jelenti, hogy terheletlen állapotban a belső peremek nem érintik egymást. A gumitárcsákat szerelés közben élőfeszültséggel látjuk el, ami azzal jár együtt, hogy az említett köztér nagysága csökken. Két-két gumitárcsa közös tartószervben van megerősítve oly módon, hogy a külső peremek érintkezése által határolt tér belső pereménél is érinthetik egymást a belső peremek, mikor a szerelés befejeződött, emellett pedig a kapcsolószervek sajtoló illesztéssel helyezkednek el a gumitárcsák közepén levő nyílásom. Ez azt jelenti, hogy a sajtoló illesztés alkalmas a tárcsáknak a kívánt végleges helyzetben való rögzítésére. A tárcsák említett előfeszítése azoknak olyan alakváltozásával jár, hogy mindegyik összenyomódik, vagyis tengelyirányba'n nyomőfeszültség alákerül és ez a drótfonatból álló erősítő betétnél is fellép. Ilyen módon elérjük azt, hogy a hajtő és hajtott eszközök között nagyobb fokú ferdeség (szögeltérés) lehet, mint az ismert kapcsolóknál és mégis a megerősítő drótfonatnál nem keletkezik hátrányos húzóigénybevétel. Ily módon iermészetesen a kapcsolat idő előtt nem lazulhat és az üzemzavar kelekezésének nagyon kicsi a valószínűsége. A kapcsolószervek előnyösen hüvely alakúak és alkalmasak arra, hogy a kapcsoló csavarokat átvezessék, amelyek a hüvelyt a hajtó vagy hajtott alkatrészhez erősítik. A hüvely alakú erőátviteli szervnek a tárcsákban való sajtoló illesztése előnyösen oly szilárd, hogy a tárcsákban megmarad a nyírófeszültség. Úgy, amint az efféle kapcsolóknál szokásos, a gumitárcsáknak tartószerveikben való megerősítése olyan, hogy e rög-